Vita a Takácskert fejlesztésének második üteméről

Az MSZP önkormányzati képviselője felidézte, a 8-as számú főút és a Takácskert közötti rész beépítésre vár. A területen 98 építési telek alakítható ki, s ezeken több mint száz lakóingatlant építhetnének a magántulajdonosok, valamint a résztulajdonos veszprémi önkormányzat. Hartmann Ferenc szerint a fejlesztést támogatnia kellene a városvezetésnek, mert növekedne a város népességmegtartó ereje, az építkezés pozitív hatást gyakorolna a foglalkoztatásra, később pedig adóbevétele származhatna a településnek.

A tulajdonosok szerint a helyi építési szabályzat (HÉSZ) folyamatos módosítása hátrányosan érintette őket, fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki arról is beszélt, a tulajdonosok számára érthetetlen, miért ragaszkodik az önkormányzat ahhoz, hogy rájuk terhelje egy körforgalmi csomópont megépítését, holott korábban egy ideiglenes út építése szerepelt a tervekben. A képviselő interpellációt nyújtott be Porga Gyula polgármesterhez a takácskerti telek fejlesztése ügyében, amelyben arra kéri a városvezetőt, hogy a Városfejlesztési és Stratégiai Bizottság tűzze napirendjére a kérdést, s a tulajdonosok bevonásával mielőbb jussanak kompromisszumra, hogy elindulhassanak a fejlesztések.

Az elmondottakra sajtótájékoztatón reagált Brányi Mária alpolgármester. Elmondta, a terület mezőgazdasági művelés alatt áll és osztatlan közös tulajdonban van, mintegy 90 lakótelek lenne kialakítható rajta, ami csaknem 200 lakóegységet jelentene. Jelenleg a 2003-as rendezési terv – amelyet Hartmann Ferenc alpolgármestersége idején fogadott el a közgyűlés – van érvényben, amely egy olyan út kiépítéséhez kötötte a fejlesztést, amely nem az érintett tulajdonosok területén ment volna keresztül, mondta az alpolgármester, majd hozzátette, jövőre a rendezési terv egy újragondolt változatát fogadhatja el a közgyűlés. 2009-ben a terület tulajdonosainak képviselői telekalakítási kérelmet nyújtottak be, ám a résztulajdonos önkormányzat ehhez a feltételrendszer (közművesítés, útépítés) bizonytalansága miatt nem járult hozzá.

2011 februárjában módosították a HÉSZ-t, amely az alpolgármester szerint pontosan körülírja a fogalmakat, s így egyértelművé teszi a korábbi kérdéses passzusokat. A területfejlesztési egyeztetések eredményesek voltak, mert a megbeszéléseken a tulajdonosi kört képviselő ügyvédekkel tisztáztuk, hogyan lehet a tulajdonosi szándéknak érvényt szerezni és a fejlesztést megvalósítani, így ma már egy tényleges fejlesztési szándék esetében a megvalósításnak nincs akadálya, fogalmazott Brányi Mária. A tulajdonosok képviselőinek azt javasolták, alakítsanak fejlesztési társaságot, amelyben meghatározzák a fejlesztés műszaki tartalmát és gazdasági vonzatait, valamint a kötelezettségvállalás elemeit. Hozzátette, az önkormányzat minden fejlesztést támogat, de egy magántulajdonban lévő területen történő beruházásban való részvétel nem tartozik a feladataik közé.