Igazságtalanság pró és kontra

Mivel az álláspontok nem közeledtek, emiatt országos demonstrációt tartanak június 16-án, de a gyulai határákelőhelynél már kedd óta félpályás útlezárással tilatkoznak volt rendvédelmisek.

- Az embereket valótlan tényekkel próbálják befolyásolni, és én személy szerint úgy gondolom, hogy ez bűn - jelentette ki lapunknak Baranyai Attila nyugállományú alezredes, a várpalotai kapitányság egykori alosztályvezetője. Az 52 éves tiszt 35 év szolgálati nyugdíj után két évvel ezelőtt vonult nyugállományba.

- Vannak és voltak kirívó esetek a rendőrségnél, de azt gondolom, hogy hiba ezekből általánosítani - hangsúlyozta. - Nekem gyerekkori álmom volt a fegyveres szolgálat, nem azért lettem rendőr, hogy hamarabb nyugdíjba vonulhassak. Lábon kihordtam egy infarktust, a bal térdembe évekkel ezelőtt már protézist akartak ültetni, mert tönkrement. Lerokkantathattam volna magamat, de én dolgozni akartam. Azt sem értem, hogy bizonyos szakmákat miért hasonlítanak össze. A Naplóban olvastam egy sms-t, a beküldő azt írta, hogy ácsként neki 60 évesen is a tetőre kell mennie. Az azért nem mindegy, hogy szintidőre, saját életét is veszélyeztetve, télen-nyáron, esőben, mint a tűzoltóknak, vagy csak akkor, amikor úgy alakulnak a dolgok - magyarázta. Hozzáfűzte, amikor rendőr lett, kötött az állammal egy szerződést, vállalta, hogy lemond sok mindenről, amiért kedvezményeket kap. Úgy érzi, ő teljesítette a kötelességét. Az állam elfelejti a sajátját?

A nyugállományú alezredes szerint, ha az állam ilyen könnyen változtatja a szerződéseket, akkor egyetlen nyugdíjas sincs biztonságban, hiszen mindent visszamenőlegesen meg lehet változtatni; ma a rendőrök jönnek, holnap mások. Baranyai Attila úgy véli, ha a nyugdíjak megadóztatása a cél, mert az ország gazdasági helyzete ezt követeli, akkor hajlandó  befizetni a 16 százalékot, de akkor ez legyen mindenkire érvényes, ne csak a rendőrökre.

Bankó Magda alezredes, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgzól Szakszervezetének alapszervezeti titkára, az országos tanács elnöke azt hangsúlyozza, hogy a kormány nem rendelkezik életpályamodellel, csak a nyugdíjat akarják elvenni. Minden egyes alkalommal változott a tárgyalási alap, soha nem volt végleges változat. - Megalázó, hogy két olyan nyugdíjassal csinálják végig ezt az ügyet, akik korkedvezménnyel mentek nyugállományba - utalt a belügyminiszterre és az országos rendőrfőkapitányra. - Az különösen fáj, hogy az alkotmánymódosítást egy megyei országgyűlési képviselő, Talabér Márta terjesztette elő - mondta a BRDSZ illetékese.

- A legfőbb problémánk, hogy szerzett jogot akarnak elvenni tőlünk. Radásul mindezt úgy, hogy a Veszprém megyei nyugállományú katonák nagy része nem akart nyugdíjba menni, hanem küldték, például a szentkirályszabadjai bázis bezárásakor - mondja a Honvédszakszervezet (HOSZ) Veszprém megyei nyugállományú vezetője. - Azt mondják, hogy vissza akarnak terelni minket a munkába. Ezzel csak az a probléma, hogy az általam képviselt több ezer megyei katona jelentős része törvény adta jogánál fogva dolgozik és ezáltal adózik a nyugdíj mellett. Ráadásul szabad álláshely sincs, azaz egy kedvezőtlen helyzetbe akarják belekényszeríteni a nyugállományú katonákat - hangsúlyozza a HOSZ tisztségviselője. Oláh József  kompromisszumos megoldás híján  jelenleg a demonstrációban látja az egyetlen törvényes utat érdekeik védelmére.

A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége szakmai érdekképviseletet lát el. A szövetség elnöke, Miskey Tamás veszprémi tűzoltóparancsnok megjegyzi: szakmai állásfoglalásaikat eddig a kormányzat nem vette figyelembe.

- Az egész koncepció véleményem szerint átgondolatlan: nem tudják, hány főt érintenek a változások, közülük hányan, milyen oknál fogva mentek nyugdíjba. Az elképzelések szerint azokról a kollégákról van szó, akik 1955 január elseje után születtek. Külön kell választani azokat, aki közös megegyezéssel mentek nyugdíjba, mert elérték az 50. életévüket, és azokat, akik ennél fiatalabbak, de elérték a kedvezményes nyugdíjkorhatárt, vagy munkaképesség-csökkenést állapítottak meg náluk. Veszprémben ennek alapján 35 fő jöhet szóba. A legpesszimistább verzió szerint húsz százalékkal csökkentik a nyugdíjakat, s az 57 évnél fiatalabb kollégák, akik nem akarnak visszajönni dolgozni, ebből még 16 százalék adót kötelesek fizetni. Ha visszajönnek, a nyugdíjukat kapják. Nem tudjuk azonban, mi pontosan a kormány álláspontja.

Egyébként,  a veszprémi tűzoltóságon nincs szabad álláshely. Ha vissza kell venni kollégákat, nem tudnak a végzettségüknek, tapasztalatuknak megfelelő pozíciót felajánlani nekik, sőt semmilyet se, hiszen nincs üres státus.

- Úgy érzem, ha tisztázódnak majd a feltételek, a legtöbb érintett a tűzoltók közül az otthon maradást választja - folytatta a parancsnok, aki elmondta: sok telefont kap nyugdíjas tűzoltóktól. Tanácstalanok, sértettek. A parancsnok aláhúzta: a társadalomban az a képzet él, hogy a tűzoltók fiatalon vonulnak vissza, holott erről szó sincs.

- Az érintett 35 főből hárman mentek el 50 éves koruk előtt. Ketten egészségügyi alkalmatlanság miatt szereltek le,  egyikük pedig felmentéssel ment el.

- A nyugdíj valódi célja, hogy időskorban, amikor az egyén már nem tud dolgozni, biztosítsa a megélhetést. Az alkotmánymódosítás célja, hogy aktív korú embereket visszavezessünk a munka világába, akik közül nyugdíj mellett amúgy is sokan dolgoznak - válaszolta  a Napló kérdésére Talabér Márta országgyűlési képviselő, a javaslat egyik beterjesztője.

Hozzátette, a törekvés nem egyedi, a környező országokban is hasonló folyamatok zajlanak.

- Egyedi ország voltunk, hiszen máshol nem kapnak teljes nyugdíjat azok, akik korengedménnyel vonultak nyugállományba. Másrészt egyensúlyba kell  hozni a nyugdíjkasszát és csökkenteni az államadósságot. Akik vállalják a munkába való visszatérést, azok a rendvédelmi szektorban található üres státusok mellett a közmunkaprogramban kaphatnak szerepet - nyilatkozta a képviselő.

Valamit valamiért

"Amikor rendőr lettem, kötöttem az állammal egy szerződést, hogy lemondok sok mindenről, cserébe ezért kedvezményeket kapok" - mondja Baranyai Attila nyugállományú alezredes. "Nem volt ünnep, állandó készültségben éltünk, bármikor át lehet helyezni a rendőröket, szolgálatba behívni. Az átlagember csak azt látja, hogy a rendőrök sokkal hamarabb elmennek nyugdíjba, de nem gondolnak arra, hogy ezzel a munkával milyen vészhelyzetek, milyen stressz jár."
Boszorkányüldözésnek tartja, ami most történik.

Nehéz igazságot tenni, és megszokhattuk, hogy Magyarországon mindenkinek igaza van. Tény: a szolgálati törvény pontosan rendezi a nyugdíjjal, leszereléssel  kapcsolatos kérdéseket. A rendvédelmi szervek dolgozóinak nyugdíja  kapcsán lehet hivatkozni a jogos társadalmi igényekre meg a népre. Már csak az a  kérdés, mit akar a nép/társadalom? A nép/társadalom tudja-e, milyen valójában rendőrnek, tűzoltónak, katonának lenni? Rengeteg kérdés fogalmazódik meg a téma kapcsán. Ahhoz persze nem fér kétség, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer, ezen belül a rendvédelmi dolgozók nyugdíja  átalakításra szorul. Érthető, ha valaki, vagy nagyon is sokan    a korkedvezményes nyugdíjazás, illetve az azzal járó viszonylag magas összeg miatt irigylik a rendvédelmiseket.  Egy nagyon fontos kérdés azonban hátravan: cserélne-e egy aktív szolgálatban lévő katonával, rendőrrel, tűzoltóval?

Halmos György