A test és az elme természetes pihenési fázisára felnőttnek, gyereknek szüksége van

Az alvás világnapján többek között erre hívták fel világszerte a figyelmet.

Az alvás világnapját hagyományosan a tavaszi nap-éj egyenlőséget megelőző pénteken tartják. Idén ez a dátum március 16-ra esett. Ekkor évről évre orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy bemutassák: az álmosság és a kialvatlanság egyre inkább népbetegség, így a megelőzésére és a kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. A budapesti rendezvény főbb témái között szerepelt az alvás és az egészség, az óraátállítás, továbbá az alvást segítő módszerek, eszközök. Emellett bejelentették a Magyar Alvás Szövetség megalakulását, továbbá elismeréseket adtak át a legjobb hazai alvásbarát intézményeknek.

A helyes alvási szokások kialakítása már fiatal korban kezdődik – tudtuk meg Lőrincz Matild gyermekorvostól. A szakember hangsúlyozta, a kellő idejű és minőségű alvás elengedhetetlen a gyermekek fejlődéséhez, mert ellenkező esetben tanulási nehézség, figyelemzavar vagy túlzott aktivitás is felléphet. – A csecsemőknek két hónapos korig általában 14–16 óra alvásra van szükségük. Ahogy nőnek a gyerekek, az alvásidő is csökken, egyéves korban 12 óra az ideális napi alvásigény. Ebben a korban már fontos figyelni a szülőknek arra, hogy ne legyen túl hosszú a nappali alvás, mert ez az éjszakai pihenés rovására mehet – fejtette ki Lőrincz Matild. – Az alvás a test és az elme természetes pihenési fázisa. Ellazít és energiával tölt fel. Az agy az alvás alatt dolgozza fel a különböző napi benyomásokat és élményeket, többek között a traumákat is. Ilyenkor pihen a test, az agy tudatalatti része viszont dolgozik. Az alvás típusa és az alvásidő egyénenként változó lehet, viszont törekedni kell arra, hogy ebben legyen rendszeresség – húzta alá a gyermekorvos.

Kiemelte, az óvodáskorúak 20–40 százaléka küzd alvás-zavarral, a serdülőknél pedig a késői lefekvés, illetve az energiaitalok fogyasztása jelenti a legfőbb gondot, de a szóbeli bántalmazás, a csúfolás, illetve a fel nem dolgozott iskolai stresszhelyzetek is okozhatnak náluk alvászavart. Emellett gondot jelenthet az esti tévézés, illetve a számítógépes játékok túlzott használata. – A társas kapcsolatok, valamint az iskolai és sportteljesítmény egyaránt megszenvedi, ha a gyermek nem pihen eleget – jegyezte meg Lőrincz Matild.

Elmondta, az elalvási zavarok mellett a szakirodalom megkülönböztet átalvási zavarokat, azaz inszomniát, illetve paraszomniát is. Utóbbi esetben az illető álmában kiabál vagy járkál, de közben nincs tudatánál. Ezt a nappali negatív ingerek is kiválthatják.

Mit tehet ilyenkor a család? A szakember szerint a gyermekkori alvászavarok fontos ellenszere lehet a napi ritmus kialakítása. Lényeges még, hogy a váratlan élethelyzetekből adódó feszültséget beszélgetéssel feloldják a szülők. Lehetőség szerint törekedni kell arra is, hogy a gyermeket mindig a megszokott környezetben fektessék le, és ennek is legyen egy rutinos menete. Serdülőkorban pedig nagyon sokat segíthet az alvászavarok leküzdésében a szülők és a fiatal között a jó kapcsolat. Lőrincz Matild kiemelte, mindezek mellett a felnőttek napi alvásigényét is lényeges tartani, ami egyénileg változó, hat–nyolc óra között mozog.