az utasellátótól a füred bisztróig

2019.07.27. 16:00

Helyek, ahol ettünk, ittunk, mulattunk Balatonfüreden a 60-as, 70-es években

„Kedvenced-e még a piros tulipán? Megismer-e még a füredi cigány?” – kérdezte kedvesétől Szécsi Pál az 1969-es slágerben, mi pedig a Fortepan segítségével csokorba gyűjtöttük azokat a vendéglátóhelyeket, ahol az a bizonyos „füredi cigány” elhúzhatta a nótánkat.

Sövényházi János

Aki Siófokról hajóval érkezett Balatonfüredre 1963-ban, azt az Utasellátó éttermének terasza fogadta a kikötőben. A fotó főszereplője persze a fiatalember; a csíkosra festett, meglehetősen kényelmetlennek tűnő székek és asztalok csak a hátteret adták:

Fotó: Fortepan/Chuckyeager Tumblr

Ezen az 1964-ben készült képen már jóval nagyobb a nyüzsgés:

Fotó: Fortepan/Konok Tamás id.

Hét évvel később ugyanez színesben:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

1971-ben a kikötőben, a Vitorlás étterem mellett az Utasellátó automata büféje várta az éhező/szomjazó turistákat. A masinából presszókávét, hűtött és nem hűtött ételeket, illetve meleg italokat vásárolhattak az ilyesmire vágyók, de akár a magukkal hozott ételt is megmelegíthették, sőt, a használt poharakat bedobhatták egy erre szolgáló nyílásba.

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A kávé két forintot kóstált, és mivel 1970. július elsejétől új kétforintos került forgalomba a régi mellett, egy felirat arra is felhívta a figyelmet, hogy a gép csak az új pénzérmét fogadja el. Az automatától balra látható hűtőládából jugoszláv Ledo jégkrémhez is hozzá lehetett jutni, a kiírás szerint 3 forintot kértek darabjáért.

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Csak mutatóban lehet látni egy-két vendéget a Vitorlás étterem teraszán 1969-ben:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Ha sem az Utasellátó, sem a Vitorlás kínálata nem nyerte el a tetszésünket, egy kicsit feljebb, a Kisfaludy utcában beülhettünk a Balaton étterembe, amely igazi szocreál hangulattal várt minket 1962-ben:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

1970-ben a székek háttámláit kék műbőrrel vonták be, ez különösen nyáron, nagy melegben lehetett roppant praktikus:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Akinek ez sem tetszett, az próbálkozhatott a Halászkertben, amely így nézett ki 1963-ban...

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

...vagy felkereshette a Hotel Marina éttermét. Az 1969-es fotón érdemes megfigyelni a galérián látható műalkotást:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A vasútállomás étterme egészen egyedi állólámpákkal és piros műbőrrel próbálta becsalogatni az étkezni vágyókat, amint az 1972-ben készült felvételeken is látható:

Fotók: Fortepan/Bauer Sándor

Az „echte ungarische” hangulatot kereső vendégek a csárdákban találták meg a számításukat. Az 1969-ben készült fotók tanúsága szerint a Baricska csárdában sejtelmes gyertyafény mellett csurrant a lopóból a pohárba az olaszrizling, az asztal mellett üldögélő férfiak pedig a halk hárfaszó hatása alá kerülve merengtek el a lét nagy kérdésein.

Fotók: Fortepan/Kotnyek Antal

Egy másik nevezetes csárda, a Hordó 1970-ben:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Ebéd után jöhet a kávé vagy a krémes, esetleg a kettő együtt. Erre a legalkalmasabb hely természetesen a Kedves cukrászda volt akkoriban is, amely 1975-ben ezzel, a Pirx kalandjai című legendás tévésorozatot is lepipáló enteriőrrel fogadta az édesszájúakat:

Fotók: Fortepan/Bauer Sándor

A szórakozni vágyó vendégek a Hotel Annabella játéktermében ereszthették ki a gőzt, és bár a felszereltség kissé szegényesnek tűnik, a kerti bár tehénbőr mintás dizájnja és a mixer hölgy mosolya minden bizonnyal feledtetni tudta az elveszített flippergolyók miatt érzett keserűséget vagy az egyedül biliárdozás unalmát:

1967 Fotók: Fortepan/Bauer Sándor
1970 Fotó: Fortepan/Bauer Sándor
1975 Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Az igényes szórakozás után tényleg nem maradt hátra más, mint elfogyasztani néhány pohár pezsgőt csinos hölgyek társaságában, lehetőleg 1969-ben, a Hotel Marina tetőteraszán:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Aki kevésbé puccos hellyel is megelégedett, az felkereshette az italboltot a Jókai utcán. Az 1981-es fotón a Füred bisztró előtt a kor jellegzetes járművei (egy Simson motorkerékpár, egy nagy Polski és egy Ezeröcsi, azaz 1500-as Zsiguli) robognak a kereszteződés felé:

Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

S ha már lecsúszott egy üveg Balatoni világos, és a bisztróban éppen be volt kapcsolva rádió, akár együtt is énekelhettük Szécsi Pállal: „Kedvenced-e még a piros tulipán? Megismer-e még a füredi cigány?...”

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget