A kutya jövőjét az esze határozza meg

2019.07.03. 16:00

Jobban becsüljük meg nemzeti kincsünket, a kuvaszt

Sok minden vezetett odáig, hogy amíg a 80-as években 2500–3000 törzskönyvezés történt hazánkban, addig napjainkban már csak 210–250 kuvaszt törzskönyveznek évente.

Molnár Sándor

Fotó: Molnár Sándor/Napló

Mindez nem azért van, mert kihalóban a fajta, hanem azért, mert sokan inkább egy kistestű kutya tartására vállalkoznak. A közelmúltban sok cikk jelent meg ősi magyar pásztorkutyánkról, a kuvaszról, amelyekben megkongatták a vészharangot, hogy a kihalás fenyegeti a fajtát.

Pischoff Ferenc és kutyái, Jázmin és Bíbor gyakran szerepelnek bemutatókon Veszprém megyében is Fotó: Molnár Sándor/Napló

Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület (MKFE) elnöke szerint szerencsére ez nincs így. Ő 1974 óta tenyésztett kuvaszokat és elnökként rálátása van a magyar állományra. Szerinte ezek a nyilatkozatok szakmailag, tudományos szempontból is komolytalanok, hiteltelenek. Ami talán pozitív, hogy legalább felfigyeltek nemzeti kincsünkre a kuvaszra, de a hír félrevezeti, becsapja az embereket. A létszám csökkent a 80-as évekhez képest, viszont stabil, jó állapotban van az állomány.

– Az MKFE-nek, mint az államilag elismert tenyésztői szervezetnek az a feladata, hogy mindezen értékeket megőrizzük és fenntartsuk – fogalmaz a kuvasz mestertenyésztő, mesterkiképző, FCI őrző-védő és terelő teljesítménybíró, aki a létszámadatokról elmondja, hogy 210–250 közötti az éves szaporulat a törzskönyvezett állomány létszámát tekintve. Ugyan a kuvasz kihalásáról nem beszélhetünk, viszont a számokat tekintve veszélyeztetett helyzetben van a fajta. Az alacsony létszám fő oka, hogy Magyarországon ennyi kuvaszra van igény, de ha az érdeklődés felmenne 1500-ra, a tenyésztőik ezt a létszámot is könnyedén tudnák produkálni.

A kuvaszok minden területen megállják a helyüket, fényesen bizonyították ezt egy korábbi nagyvázsonyi bemutatón is Fotó: Molnár Sándor/Napló

Úgy véli, hogy miközben Nyugat- Európától – Dél-Amerikáig felfedezték a fajtát, addig a magyar emberek elfordultak a magyar kutyafajtáktól. A 90- es évektől felszabadult a piac, és behoztak közel 100-féle fajtát. Egy kistestű kutyával pedig könnyebben mozdul ki bárhová a gazdi, és a nagytestű kutyákat sok helyen nem is látják szívesen. Pischoff Ferenc szerint kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy kilenc fajta munkakutyája van. Őseink nem azért tenyésztették ki őket, hogy ágyban párnák közt legyenek, hanem munkára, egy bizonyos célra, például a kuvaszt őrző-védő, pásztor kutyának. Pischoff Ferenc reméli hogy a negatív hír kedvező hatással lesz a kuvasztenyésztésre és a fajta jövőjére, bár nem szeretné, ha sztárkutya lenne belőle, mert akkor a menhelyek is megtelnének velük.

– A kuvasz jövőjét az esze határozza meg, mert annyira okos kutya, hogy mindenhez alkalmazkodik, és minden területen megállja a helyét. A kezünkben olyan kincs van, amely sokkal nagyobb odafigyelést igényelne – hangsúlyozza a fajtagondozó egyesület elnöke.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában