Varga Antal életének vezérelve a hagyományok, értékek megőrzése

Pénzügyi területen dolgozott, vezető beosztásokban, emellett mindig végzett közösségi munkát, értékőrző tevékenységet. Gyökerei megtartották szülőfalujában. 

– Bármit csináltam, az életem vezérfonala a hagyományápolás, a régmúlt értékeinek megőrzése, átörökítése volt. Mindig foglalkoztatott a múlt, sok tevékenységet indított el bennem. Több mint húsz éve irányítom a zirci bakonyi betyárnapok lovas programját, mely tiszteletadás e nemes állatokkal foglalkozó elődök emléke előtt. Több éve szervezem a faluban a Bakonyi–Balaton-felvidéki pásztortalálkozókat, nívós szakmai előadásokkal – sorolja. 

A pásztortalálkozók az emlékezés, a hagyományőrzés, az ősök tisztelete jegyében zajlanak. Varga Antal szívügye az ősi mesterséget űző falubeliekre való emlékezés, mert az édesapja is pásztor volt. Megható a személyes, családi tiszteletadásának különleges módja. 

– Az általam megálmodott Zöldág Lovasudvar – aktív nyugdíjas korom élettere – bejáratánál egy emlékfa áll. Édesapámék, amikor kihajtották az állatokat, a Malomárok-patak partján álló delelőfánál pihentek meg délidőben. Az öcsémmel hordtuk az ebédet neki. Úgy gondoltam, a hatalmas, lábon száradt fát haza kell hoznunk, tetőt ácsoltunk fölé, egy emléktáblára pedig felírtuk az összes falubeli pásztor nevét, ezt minden pásztorünnepen megkoszorúzzuk. Ilyenkor mindig apám nadrágját, csizmáját viselem, jólesik – mondja. 

Varga Antal tagja az önkormányzati testületnek. A közelmúltban kezdeményezésére közösségiérték-őrző egyesület alakult, melynek elnökéül őt választották. A civil szervezet által működtetett közel ötvenfős nyugdíjasklub tagjai a községi önkormányzattal közösen felvállalták a tervezett falumúzeum és tájház rendbetételét, autentikus bútorokkal, használati eszközökkel való berendezését. A lovasudvar közparkként funkcionál, kapuja mindig nyitva áll, sok közösségi program színhelye. Tóni gazda kemencét rakatott, a múltidézés jegyében gyakran sütnek kenyeret, sülteket. A tanyán visz keresztül a Győr–Balaton kerékpárút, akik kétkerekű jármű nélkül érkeznek, itt kölcsönözhetnek. Nagyszabású terveként az eplényi síarénával közösen pályázott egy családbarát bringapark létesítésére. 

Hagyományőrző nagyrendezvényekben is jó előre gondolkodik. Idén országos pásztortalálkozót tervez, 2023-ban pedig V4-es szintűvé bővítené. S nagy álma – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 2026-ot nemzetközi pásztorévnek nyilvánította –, hogy ekkor nemzetközi találkozó színhelye legyen a kis bakonyi falu. A közeljövőben jelentetik meg angol és magyar nyelven Varga Anna ökológus Az őrzők – pásztorvilág a Bakonyban és azon túl című néprajzi könyvét, mely sok helyi kutatást is közöl. 

Az aktív nyugdíjas tavaly újabb nagy fába vágta a fejszéjét: kitalálta, tablókat készít a falu életében jelentős szerepet betöltő kollektívákról, személyekről. Egy éven át gyűjtötte a fotókat. 

– A családok szívélyesen fogadtak, régen még iskolai tablók sem készültek, ezért többen úgy érezték, egyfajta dicsőségtábla lesz, ahova ők vagy az őseik felkerülhetnek. Tizenkét tabló készült, ezeken az 50-es évektől kezdődően megjelennek a pásztorok, a fogatosok, a karbantartó gépműhelyesek, a traktorosok, a növényter­mesztők, az intézményekben, óvodában, iskolában dolgozók, a plébánosok, a vendéglátósok, a boltosok, a postások, az autóbusz-vezetők, a focisták, a civil közösségek tagjai. Minden érintett vagy hozzátartozó kapott egy fotót a tablóról, megható volt, hogy sokan bekereteztették, és ajándékként adták tovább. Most több a szabadidőm, több időt, energiát tudok a közösségi munkára áldozni, és hála Istennek, van bennem egyfajta lendület, mellyel ezt az „őrzési” munkát intenzívebben tudom végezni. Régen hallottam egy mondást, amit magaménak vallok, miszerint amennyi van a „zsebedben”, annyi legyen a szívedben, több lehet, kevesebb nem – zárta a beszélgetést Varga Antal.