Szalay Jenő barlangkutató ott járt, ahol más ember korábban nem

A Bakonyban szintén számos kialakult: 850-et tartunk nyilván, amiből kevesebb mint százban kezdődött el a kutatás, feltárt még nincs.  A csatárhegyi – amely Veszprém városrésze alatt húzódik – 54 méteres. Kicsi, de tudományos jelentősége nagy. Itt leltek rá egy addig ismeretlen csigafaj példányára. A Hárs­kúton felfedezett két kilométeres lehet, üreges belsejű szalmacseppkövek képződtek benne. 

Ugyancsak Veszprém megyében, Szentgáltól délre, másfél kilométerre szintén van egy különleges. A Kőlik-barlang 1987-ben mintegy húsz méter hosszú volt, ma már 420 méteres mellékjárataival együtt. Ugyanis sikerült a kutatóknak feltárniuk, kiásniuk az eltömődött, korábban nem bejárható részeket. A munkában részt vett Szalay Jenő, aki elmondta: egymázsányi régészeti lelet került elő. Kilencven százalékban késő bronzkori, háromezer éves emlékek az urnamezős kultúrából. Azért nevezték el így, mert az akkoriban itt élők hamvasztották halottaikat, az elhunytak csontjait nagy edényekbe tették. Emellett a Kőlikban találtak négyezer éves, rézkori nyomokat, maréknyit a mészbetétes kultúrából. Akkoriban a nyers agyagba kavicsokat nyomtak az emberek, úgy égették ki tárolásra használt tárgyaikat.

– Miért félnék a barlangokban? Azokban szűnt meg a tériszonyom. Eleinte előjött, de nagyon vonzott a föld alatti világ. Ahogy újra és újra visszamentem a járatokba, elmúltak a kellemetlen érzéseim. Azt szeretem a barlangkutatásban, hogy olyan helyekre juthatok el, pontosabban be, ahBarlangi ökoturizmusról akkor beszélünk, ha a járatokban nincs kiépített betonjárda. Magyarországon idegenforgalmi célra 28 barlangot nyitottak meg, jó részükben kalandtúrázni lehet. Azaz előzetes bejelentkezés, felszerelés kölcsönzése szükséges: sisak, lámpa, overall kell, és helyenként kúszva-mászva lehet csak a szűk átjárókon átjutni. A szentgáli is ilyen. Meg kell dolgozni a látványért – ahogy Szalay Jenő fogalmaz, és úgy érvel: retek alakú cseppköveket csodálhat meg, aki a térdig érő, tíz Celsius-fokos vízben nem kényeskedik. A jósvafői volt a világ első gyógybarlangja. Kutatók vették észre, hogy elmúlt a náthájuk, mire kijöttek onnan. Az ötvenes évek végén már asztmásokat kezeltek benne. Hazánkban öt gyógybarlangot tartanak nyilván – az egyik a tapolcai –, de nyilván több van szakértőnk szerint. Tájékoztatása alapján a gyerekek gyógyászati céllal, sportterápia keretében juthatnak el föld alatti járatokba. Ugyanis mozgás közben többet szív be a tüdő a jó levegőből, így az jobban hat a szervezetre. ol ember még nem járt. A földfelszínen ilyen hazánkban már nincs. Lent sok – állítja a szakember, és hozzátette: a legtöbben azt gondolják, öncélú a barlangok feltárása. Ám például a tapolcai tavas barlangban 175 ezer látogató járt 2019-ben. A Baradla-barlangban 113 ezer. 

Barlangi ökoturizmusról akkor beszélünk, ha a járatokban nincs kiépített betonjárda. Magyarországon idegenforgalmi célra 28 barlangot nyitottak meg, jó részükben kalandtúrázni lehet. Azaz előzetes bejelentkezés, felszerelés kölcsönzése szükséges: sisak, lámpa, overall kell, és helyenként kúszva-mászva lehet csak a szűk átjárókon átjutni. A szentgáli is ilyen. Meg kell dolgozni a látványért – ahogy Szalay Jenő fogalmaz, és úgy érvel: retek alakú cseppköveket csodálhat meg, aki a térdig érő, tíz Celsius-fokos vízben nem kényeskedik. A retek alakú cseppkövek és a helyenként térdig érő víz a Baradla barlang Retek-ágában van.

A jósvafői volt a világ első gyógybarlangja. Kutatók vették észre, hogy elmúlt a náthájuk, mire kijöttek onnan. Az ötvenes évek végén már asztmásokat kezeltek benne. Hazánkban öt gyógybarlangot tartanak nyilván – az egyik a tapolcai –, de nyilván több van szakértőnk szerint. Tájékoztatása alapján a gyerekek gyógyászati céllal, sportterápia keretében juthatnak el föld alatti járatokba. Ugyanis mozgás közben többet szív be a tüdő a jó levegőből, így az jobban hat a szervezetre. 

Szalay Jenő arról is beszélt lapunknak, hogy a húsz-huszonöt méter átmérőjű barlangi tavak a legnagyobbak Magyarországon. A tapolcai Berger Károly-barlangban több található. Egyikben 30 fokos hévíz tör fel, és kristályok képződnek cseppkövek helyett, amik értékesebbek. Például aragonit és gipszkristály, amely a legpuhább e természetes ásványi képződmények között.