Enyhébb és csapadékosabb volt a tél Veszprémben

Kovács Győző meteorológus kiemelte, a repülőtéri mérőállomás adatai szerint az évszak középhőmérséklete 2,92 fok volt, ami jelentősen (3,4 fokkal) magasabb a sokévi átlagnál. Az eddigi legmelegebb tél a 2006–07-es volt 4,45 fokos középhőmérséklettel. A tél mindhárom hónapja melegebb volt az átlagnál, de a legnagyobb mértékben a január tért el a korábbiaktól a maga 3,6 fokos középhőmérsékletével, ami a második legenyhébb érték 1927 óta az év első hónapjában, hívta fel a figyelmet a szakember. Decemberben huszadikáig a szokásosnak megfelelő értékeket mérhettünk, a hónap utolsó harmadában érkező enyhébb légtömegeknek köszönhetően jóval átlag felett alakultak a hőmérsékleti értékek. A hónap legmelegebb napján, december 31-én 13,7 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Január első napján megdőlt az addigi csúcshőmérsékleti rekord 15,6 fokkal, és a hónap további napjai is szokatlanul enyhék és az átlagosnál jóval csapadékosabbak voltak. Jól jelzi ezt, hogy Kovács Győző mindössze 12 fagyos napot jegyzett csak fel, ami a fele a sokévi átlagnak, téli nap – amikor a csúcshőmérséklet is fagypont alatt marad – nem volt idén januárban. Bár februárban egy hétig télies hideg volt – ekkor volt az évszak leghidegebb napja, 7-én mínusz kilenc fokig csökkent a hőmérséklet –, a hónap elején és második felében az átlagosnál melegebb volt. A szokásos hat téli nappal szemben csak egyszer, február 6-án nem emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé.

Kovács Győző kitért rá, az elmúlt évek csapadékszegény időjárása után a mögöttünk hagyott tél csapadékösszege átlag felettinek bizonyult, bár az eloszlása nem volt egyenletes. A három hónap alatt 164 milliméter csapadék esett, ami 63 milliméterrel több az évszakra jellemzőnél. Már decemberben is 40 százalékkal több csapadék érkezett (eső formájában), mint a szokásos, januárban pedig egy mediterrán ciklonsorozatnak köszönhetően a sokévi átlag háromszorosa, 91,2 milliméter csapadék hullott a térségben. – Kilenc napon havazott vagy esett havas eső, de a magas hőmérséklet miatt tartós hótakaró nem alakult ki. A január 21-i havazást követően viszont két napig összefüggő hó borította a talajfelszínt, vastagsága 10 és 15 centiméter között alakult – idézte fel Kovács Győző. A február viszont jóval szárazabb volt, a szokásos csapadékmennyiség harmada (10,5 milliméter) hullott. A tél legcsapadékosabb napján, január 9-én 31,9 milliméternyi eső esett. Érdekesség, hogy a szokásosnál kevesebbszer, csak december 21-én hullott ónos csapadék, ennek oka elsősorban az enyhe talajfelszín volt.

– Az idei tél is hűen tükrözi a globális éghajlatváltozást. Az átlagnál jóval magasabb havi középhőmérsékletek mellett több napon az eddigi csúcshőmérsékleti rekord is megdőlt, és az éjszakák is egyre enyhébbek. Kevesebb a fagyos és téli nap, elmaradtak a zord napok (amikor a hőmérséklet mínusz tíz fok alá csökken). A havazást több esetben havas eső váltja, és nem vagy csak rövid időre alakul ki tartós hótakaró. Szélsőséges a csapadék eloszlása is, és az egyre szélsőségesebbé váló időjárásra utal a február 4-én fújó viharos szél is, amikor megdőlt az országos szélrekord. Veszprémben a repülőtéren ekkor a széllökések elérték a 100 kilométer per órás értéket – zárta értékelését Kovács Győző.