Szandra buszvezetőként találta meg a helyét

– Kiskoromban többször az apukámmal mentem a járataira. Főleg a nyári szünetekben tartottam vele és például segítettem neki a busz letakarításakor. Szerettem ezt a fajta utazást és a nagy kormánykerék, a hatalmas szélvédő rögtön megtetszett, amikor odaülhettem egy kicsit édesapám helyére és belegondoltam, hogy egy ilyen hosszú járművet hogyan lehet pontosan irányítani. A sportok közül is az autó- és a motorversenyeket nézem szívesen. Ezért örültem a lehetőségnek, amikor a Volánbusz beiskolázott. Először a teherautó, utána a személyszállító autóbusz vezetését tanultam meg. Tavaly június óta ülök különböző helyközi járatok volánjainál – mondta el Hári Szandra, és megtudtuk tőle, hogy először kereskedelmet tanult, de az oktatás során rájött, az nem tetszik neki, ezért utána, mivel korábban rendőr szeretett volna lenni, vagyonvédelmi képzést végzett el, majd nyolc évig Veszprémben dolgozott, de csak most érzi igazán, hogy megtalálta a helyét, rátalált a pályára, ahol jól érzi magát. Olyan feladata van, amit szívesen végez. Most azt érzi, nem csak teszi a dolgát, mert azt kötelezővé teszi a munkahelye, egyben gyermekkori vágyai szerint alakíthatja életét. 

Azt hangsúlyozta, hogy a nagy figyelem szakmájában elengedhetetlen, hiszen emberekért felel és a forgalomban több tényezőre kell ügyelnie, ugyanakkor nemcsak ezzel és a járművel kapcsolatos teendői vannak: az utasokkal törődnie kell, nem mindegy, hogyan kommunikál velük. Ezt a részét is élvezi a munkának. A buszra felszállók, amikor törékeny alkatú hölgyként őt látják meg a volánnál, általában mosollyal nyugtázzák ezt és azzal a megállapítással: „Végre egy nő". Szandra lepődött meg eleinte, hogy nem kérdezik meg csodálkozva, miért választott férfias szakmát. Inkább gratulálnak neki, elmondják, hogy teherautókon, buszokon is egyre több női vezetőt látnak és örülnek ennek. Azt azért néha megjegyzik, hogyan tud egy ekkora buszt elvezetni. Aztán láthatják, megtapasztalják, nem az erőn múlik a dolog. Negatív véleményt még sosem kapott. Lapunknak elmagyarázta, a járművek szerelése már másképp történik, mint egykor, általában egy laptoppal jelenik meg a szerelő és gyorsan végez hibadiagnosztikát, ezzel kapcsolatosan már a sofőrnek kevés a teendője, neki már nem kell például kereket cserélnie.

– Mit szeretek a buszvezetésben? Mindent. Szeretek autót is vezetni, fiatalon hamar vettem magamnak, és a Forma 1-es versenyt Magyarországon már többször a helyszínen megnéztem. Nekem az is hatalmas élményt okozott. A személyautó után pedig a tizenkét méter hosszú busz az ötven-hatvan utassal még inkább kihívást jelent. Azért, hogy senki ne sérüljön meg, a közlekedés többi szereplőjére is figyelek, mert mindennél fontosabb biztonságosan célba juttatni a tömegközlekedést használókat. Ezt az autósok is megérthetik. Eleinte a menetrendi idők tartására külön ügyeltem, ma már ez is könnyebben megy. Jó érzés látni a leszállók arcán, olykor mondják is, milyen jó, hogy pontosan érkeztünk, elérik a csatlakozásukat. Azt meg is köszönik, ha egy perccel korábban odaérünk egy megállóhoz, de persze a biztonság a lényeg – sorolta Szandra és hozzátette: még az elején jár autóbusz-vezetői pályájának, de szeretné folytatni. Apukája két év múlva megy nyugdíjba, akkor mintegy átveszi tőle a stafétát, ugyanis családi hagyományként tekint a járművezetésre, a rokonságában többen is vannak, akik korábban buszt vezettek vagy most teszik ezt.  

Szandrával olvasóink több járaton találkozhatnak, mert úgynevezett váltóként dolgozik, gyakran Zircről Veszprémbe vagy Győrbe, Székesfehérvárra viszi az utasokat, sokszor lakhelye környékén szállítja őket a Bakonyban, Bakonybélbe, Bakonyszentkirályra, Csesznekre, Dudarra, Nagyesztergárra. Ilyenkor többen ismerősként köszöntik. A személyszállítási társaság pedig kérdésünkre közölte, hogy az autóbusz-vezetők körében hagyományosan jóval nagyobb a férfi munkavállalók aránya, de a Volánbusz természetesen hölgyek jelentkezését is várja a karrieroldalán meghirdetett autóbusz-vezetői munkakörökbe.