Már 280 focipályányi erdőtelepítésben, tervezésében vettek részt zirci szakemberek

– Fontos leszögezni, hogy Magyarországon – annak ellenére, hogy vágás, kitermelés is folyik – az I. világháború óta folyamatosan nő az erdőterület, ami az erdészek munkáját dicséri. Az idős állományokat mindenképpen fel kell újítani, ahol erdő volt, ott erdőnek is kell lenni, és továbbra is kívánatos az erdőterület arányának növelése, ami jelenleg kedvező tendencia – hangsúlyozta az erdészeti szolgáltatásokkal, szaktanácsadással foglalkozó Fa-Piac Magánerdészeti Kft. ügyvezetője.

A biológiától a térinformatikáig

– A magyar erdőgazdálkodás jogi szabályozása az egyik legszigorúbbnak számít, jóval több a kötöttség, mint a szántóföldi gazdálkodásnál, ugyanis számos szerepet betöltenek az erdők. Többek között kedvezően befolyásolják a klímát, szén-dioxidot kötnek meg, ezért is szorgalmazható a fa alapanyagként való felhasználása – mondta el a szakember, és magyarázatként hozzátette: ha például épületfaként beépítik valahova vagy bútort készítenek belőle, akkor a benne lévő szén évtizedekig, akár évszázadokig kötött állapotban marad és nem kerül a légkörbe. Ugyanakkor szakmája során mindig sok tényezőt kell egyszerre figyelembe vennie, úgy véli, egyiket sem lehet kisarkítani, a helyes arányokat érdemes megtalálni. 

Az erdőmérnök szakmája sokrétű, értenie kell a biológiához, az ökológiához, az ökonómiához, szüksége van műszaki tudásra, gépészeti és társadalomtudományi ismeretekre, foglalkoznia kell ugyanis a közjóléttel, és akkor még nem említettük meg például a térinformatikát. Miért szereti? – kérdeztük meg Tátrai Gábort. A természet szépsége, sajátosságai miatt, amihez már gyermekkorában vonzódott. Ez indokolta pályaválasztását, aztán pedig a gyakorlat során rájött: jó érzéssel tölti el, ha hosszú távú folyamatok, új erdők létrehozásának részese lehet, számos ezzel kapcsolatos törekvés összhangját megtalálhatja. S már részletezte is: szükség van a faanyag kinyerésére, ugyanakkor meg kell felelni a természetvédelmi szempontoknak. A gazdálkodás üzleti része szintén nem elhanyagolható, a kereskedelem, ami ilyen módon is értéket ad a száz évig vagy tovább nőtt fának.

Csemetesorokból természetes élőhely

Az erdőtelepítések többsége az elmúlt évtizedekben magántulajdonú területeken valósult meg, hiszen jellemzően ezek között voltak rendelkezésre álló, mezőgazdasági céllal kevésbé jól hasznosítható szántók és gyepek. Észszerűbb és jövedelmezőbb is lehet, ha fák kerülnek ezekre, így növelve az erdőterületet is. Többféle támogatás is van erdőtelepítésre, ezeket várhatóan ősztől újra igénybe lehet venni. Az erdőtelepítésekkel távlati cél, hogy 22-ről 27 százalékra nőjön hazánkban az erdőterület aránya. A zirci szakember és munkatársai az elmúlt időszakban háromszáz hektárnyi telepítést terveztek meg, amiből kétszáz hektárnyi már megvalósult, jórészt Veszprém vármegyében. 

Azért, hogy érzékeltetni tudja, mekkora területről van szó, elmondta, hogy ez olyan, mint ha 280 focipályát ültettek volna be fákkal. Arról szintén beszélt, hogy a Bakonyban az országos átlaghoz képest több az erdő, ami meghatározza a telepítési lehetőségeket, hiszen kevesebb az olyan szántó vagy gyepterület, amit erre szánnának. Erdőtelepítésről ugyanis csak akkor beszélünk, ha olyan helyen kerül sor csemeték ültetésére vagy makkvetésre, ahol korábban nem fák nőttek. A korábban már erdővel borított területeken az új erdő létrehozását erdőfelújításnak nevezik. Most maradjunk az erdőtelepítésnél, amit gépekkel végeznek, hogy nagy területen tudják kivitelezni ezt a munkát. Eleinte sorokat alkotnak a csemeték, majd évtizedek alatt szép lassan alakul át együttesük kinézete természetesebbé. Ezt segíti, hogy a támogatások is az elegyes erdők telepítését ösztönzik, azt, hogy több fafaj kerüljön egy-egy területre. Ettől azt remélik, hogy ellenállóbbak lesznek az erdők, több élőlénynek, fajnak nyújtanak megfelelő élőhelyet.

A bükktől a madárcseresznyéig

Milyen fafajokat ültessünk? Nehéz kérdés, mert harminc–száz évre előre kellene modellezni a körülményeket a legjobb döntéshez. Előre kellene tudni, melyik faj felel meg az évtizedekkel későbbi körülményeknek. A Magas-Bakonyban a cél az őshonos fajok telepítése, így ültetnek bükköt, tölgyet, csert, hársakat, kőriseket, juharokat, madárcseresznyét, vadkörtét, almát, más gyümölcsfákat. A nálunk őshonos fafajoknak is, például a csertölgynek, kedvezőbb lehet a szaporítóanyagát a Balkánról beszerezni, mert a délebbi részeken már olyan klímához alkalmazkodott, ami nálunk várható felnövekedési idején, azaz jobban viseli a szárazságot.

Kétféle módon végezhető az ültetés, fafajtól függően alkalmazzák a kétféle megoldást: makkot, magot vetnek el, vagy csemetekertben nevelt példányok kerülnek a talajba. Mostanában két helyen végeztek ilyen munkálatokat, Borzavárnál és Bakonyszentkirály közelében. A tavasz és az ősz a szezonja ennek a feladatnak, és örülnek ilyenkor az esőnek.

Az elmúlt évek összegzése szerint a zirci szakemberek irányításával erdőtelepítés keretében kétszáz hektáron egymillió csemetét ültettek és 220 mázsa makkot vetettek el. Csaknem száz hektáron félmillió csemete és hatvan mázsa makk felhasználásával kiviteleztek úgynevezett erdőszerkezet-átalakítást, melynek során nem őshonos erdők helyén őshonos fafajokból álló erdőt hoztak létre. A friss telepítéseket, felújításokat az első években ápolni kell, azaz évente kettő–négy alkalommal gazolni. A lágyszárúaktól ilyenkor megszabadítják a területet, hogy ne szívják el a vizet és a tápanyagot a növekedő fáktól.