Az élet napja Balatonfűzfőn: a gyermek ajándék Istentől

A szentmise után Olaj Anett tartott előadást Élet az abortusz után címmel. Anett egyetemistaként hátat fordított Istennek. Ebben az időszakban összejött egy olyan fiúval, akiről úgy tudta, hogy nincs párkapcsolata. Miután átélte vele élete első egyéjszakás kalandját, találkozott a fiú menyasszonyával, egy nyolc hónapos várandós lánnyal. Belebetegedett a megaláztatásba. Néhány héttel később biztossá vált, hogy egyéjszakás kapcsolatából gyereke fogant. Ahogy fogalmazott, néhány nap alatt határozott az abortusz mellett, mert nem akart szégyenben maradni, leányanya lenni és megszakítani a tanulmányait. Azonban az abortusz után még nagyobb lelki teherrel nézett szembe, amin az idő sem segített. Szerencsére megismerkedett férjével, akiben megtalálta a lelki társát. Négy gyermekük született. Ahogy fogalmazott, minden kívánsága teljesült, gyönyörű családja van, de az elvesztett gyerekét a mai napig siratja.

– Az, hogy a testem felett én rendelkezem, az egyik legnagyobb téveszme. A testünket és a lelkünket Istentől kaptuk valamire, konkrét funkcióval és céllal. Amikor nem erre használjuk, látszólag szabadon döntünk, de éppen ilyenkor vagyunk teljes rabságban: az önérdek, a gonosz lélek által keltett illúziókat kergetjük. A várandósság esetére pedig leszögezhetjük: egyértelmű, hogy egy másik ember nem lehet az én tulajdonom, mint egy tárgy, amelynek a létéről dönthetek. A gyerek bennem egy ajándék Istentől, egy valós személy, akit az első naptól kezdve ugyanúgy tisztelnem kell, mint bármelyik, már megszületett felebarátomat – vallja Anett, aki hosszú időn át büntette magát azzal, hogy elnyomta az érzelmeit.

Olaj Anett előadását Puskás Antal pálos szerzetesé követte, aki különösen érzékeny a tisztaság, a megfogant, de veszélyben lévő gyermekek védelme és az abortuszon átesettek lelki gyógyítása iránt.

– Az abortusz említésénél azért fagy meg a levegő, mert az emberek úgy érzik, ennek a témának a felhozatala belép az egyéni szabadság szentélyébe. Ez egy mesterségesen torzzá tett lelkiismeret reakciója, amely azt mondja: „Nem szólhatok bele abba, hogyan dönt az illető: megtartja-e a gyermekét vagy nem”. Ennek a hallgatásnak a végeredménye azonban rettenetes: az abortusza után szenvedő ember teljesen magára marad családja és barátai körében. Puskás Antal a lelki örökbefogadásról tartott előadást. Szerinte ilyenkor a szívünkbe fogadunk egy ismeretlen magzatot, akinek a szülei abortuszon gondolkodnak, és kilenc hónapon keresztül imádkozunk, hogy e gyermek családja megtartsa, megszeresse a kis jövevényt. A lelki adoptálás Fatimából indult, majd Lengyelországból, egy zarándoklat alkalmával jutott el Magyarországra az 1980-as években. A következő időszakban sok helyen elterjedt az országban, és az abortuszok száma is csökkenni kezdett. A lelki örökbefogadás tulajdonképpen a hit és a szeretet magasiskolája.