Gelencsér András rektorral beszélgettünk

2019.12.01. 15:30

Családias közeg, mely őrzi a hagyományokat – ilyen a hetvenéves Pannon Egyetem

Büszkék vagyunk arra, hogy a Pannon Egyetem a régió tudományos, szellemi központja, mondta Gelencsér András, az alapításának hetvenedik évfordulóját ünneplő intézmény rektora.

Balla Emőke

Fotós: Pesthy Márton

A hetven nem kerek évforduló, mégis fontosnak tartották megünnepelni.

– Nem annyira kerek, mint a hetvenöt vagy a száz, de egy ember életében van jelentősége, ez az ember aktív időszaka. 1949-ben Magyarországon nem sok pozitív, előremutató dolog történt, az egyik az egyetem jogelődjének alapítása. A Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karaként jött létre, de hamar, két éven belül önálló intézmény lett. Az alapítás jó döntésnek bizonyult.

Miért jött létre Veszprémben az egyetem?

– Politikai és gazdasági okai voltak, a térségben működő vegyipar szakemberigényét kellett kiszolgálni, a háború után erre különösen nagy szükség volt. Politikai okok miatt olyan oktatók kerültek ide, akik szakmájuk legjobbjai, elismert képviselői voltak, Veszprémben megtalálták a kibontakozás lehetőségét. Említhetjük az egyetemalapító Polinszky Károlyt, de számos professzort, például Nemecz Ernőt, aki két cikluson át volt rektora az intézménynek. Az egyetem rögtön nagyon magas színvonalon kezdte meg munkáját. Kezdetektől olyan szintet, minőséget képviselt, aminek az elérése más intézményeknek évtizedekbe telik.

1949-ben egy szak, vegyészmérnökképzés indult.

– A mai szóhasználattal élve szakegyetem, egy jól definiált képzési területre koncentrált, magas színvonalon. Hasonló képzés máshol is volt az országban, de az a profil, ami az egyetemet jellemezte, az országban itt volt a legerősebb.

Az alapítás után a fejlődésnek melyik szakaszait említené?

– Az 1970-es évek közepén intézményi reform történt, nem központi kezdeményezésre, hanem az egyetem vezetőinek elhatározására. Akkor indult például a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel közös agrárvegyészképzés, felismerve azt az igényt, hogy a mezőgazdaságban növényvédelemhez értő szakemberekre van szükség; a képzés a két intézmény összefogásával jött létre. Említhetném a szervező vegyészmérnökképzés vagy a környezetvédelmi szakmérnök, mint posztgraduális képzés indítását, az országban elsőként. A szak indításában úttörő volt az intézmény. Az egyetem akkori rektora, Nemecz Ernő kezdeményezésére, közbenjárására alapították meg Veszprémben a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságát, kijelölve tudományos központ szerepét a Balatontól északra fekvő térségben.

Az egyetem a tanárképző kar megalakulásával vált kétkarúvá.

– A rendszerváltás idején igény volt a nyelvtudásra, a nyugati nyelvek oktatására, ezt a tanárképző központ vállalta fel. Létrejött a tanárképző kar, ezzel vált kétkarúvá az egyetem.

2000-ben a keszthelyi Georgikon kar csatlakozott az intézményhez.

– Integrációnak nevezték azt a felsőoktatási reformot, melynek eredményeként csatlakozott az egyetemhez a Georgikon kar, ami nem volt előzmény nélküli, hiszen a ’70-es évektől a két intézmény már együttműködött. Az egyetem kilépett Veszprém megyéből, hálózatos intézmény lett, ma több telephelyen működik. 2000-ben alapítottuk a nagykanizsai képzési helyünket, kampuszunkat is, a város együttműködésével az ott jelentkező felsőoktatási igényre adtunk választ. Az intézményt ekkor még Veszprémi Egyetemnek hívták, a „vegyipari” már 1990-ben kikerült a nevéből. 2003-ban a mérnöki karból két kar – a műszaki informatikai és a gazdaságtudományi kar – önállóvá vált, de az önállósodásuknak is voltak előzményei. Az intézmény 2006-ben változtatott nevet, akkor lett Pannon Egyetem. Versenyhátrány, hiszen egy nevet mindig be kell vezetni, ismertté kell tenni, de ez a név jobban kifejezi a térségi szerepet, beágyazottságot.

Mit jelent a térségi szerep? Mely városokban van még jelen az egyetem?

– Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Kőszegen. Térségi vezető szerepe, ami a tudományban, kutatás-fejlesztésben elért eredményeinket jelenti, megmaradt az intézménynek, erős az akadémiai jelenléte, tudományos eredményeink nemzetközi mértékkel mérhetők.

Hol áll az intézmény nemzetközi rangsorokban?

– A nemzetközi rangsorokban, ahol a tudományos kiválóságot mérik, a veszprémi az ország intézményei közül a hetedik, csak a nagy tudományegyetemek és a Semmelweis Egyetem előzi meg. Az összesített hazai rangsorban a 72 felsőoktatási intézmény közül az egyetem nyolcadik az országban.

A HVG rangsorában az oktatói kiválóságot tekintve az egyetem évről évre jól szerepel, a hallgatói kiválóságot vizsgálva viszont hátrébb áll.

– Az oktatói kiválóság tekintetében az egyetem az országban sokszor második, idén a harmadik. Ami az összesített rangsorban kicsit hátrébb sorol bennünket, az a hallgatói minőség, a hozzánk jelentkező hallgatók felkészültsége. Ennek nem egyetemünk az oka, a fővárosi intézményekkel nem tudunk versenyezni. Minden jó képességű diák Pestre akar menni.

Elégedett az eredményekkel? Milyen célokkal indult, amikor rektornak választották?

– Eddigi eredményeinkre, múltunkra, jelenlegi helyzetünkre, sikereinkre büszkék lehetünk, mert ebben a térségben nem könnyű felsőoktatási intézményként jelen lenni. A felsőoktatás szempontjából ez egy hátrányos helyzetű térség, nincs olyan nagyváros, aminek gravitációs hatása lenne. Itt középvárosok vannak. Hallgatói létszám tekintetében a Dunántúlon nem a Pannon Egyetem a meghatározó, viszont a mi modellünk a kiválóságra és a kutatásfejlesztésre építkezik. Van hat doktori iskolánk; nem sok egyetem mondhatja el magáról, hogy minden karán működik doktori iskola, ez a képzés elérhető legmagasabb szintje. Büszkék vagyunk arra, hogy a Pannon Egyetem a régió tudományos szellemi központja, meghatározó kutatás-fejlesztési intézménye.

Noha állami egyetem vagyunk, költségvetésünkben csak 26 százalék az állami normatív támogatás aránya, a többi forrást saját tevékenységünkkel teremtjük meg, mondta Gelencsér András rektor Fotó: Pesthy Márton/Napló

Az egyetem sok kutatás-fejlesztési pályázatot nyer.

– Az országban nálunk a legmagasabb az egy oktatóra eső kutatás-fejlesztési pályázatok összege, 50 millió forint. Ezzel toronymagasan elsők vagyunk az országban, az intézmény működését, tevékenységét ezen összegek segítségével tudjuk biztosítani. Noha állami egyetem vagyunk, költségvetésünkben csak 26 százalék az állami normatív támogatás aránya, a többi forrást saját tevékenységünkkel teremtjük meg.

Úgy látja, egységes most az intézmény?

– Az intézmény egységes, stabilan, eredményesen, kiegyensúlyozottan működik, a karok, kampuszok közötti kapcsolat jó, ahogyan belső viszonyaink is. A rektor és a kancellár közötti viszony is jó, nagyszerűen tudunk együtt dolgozni.

Önnek milyen élményei vannak egyetemista korából?

– 1985-ben kerültem az egyetemre. Nagyon szép élményeket őrzök, megtapasztaltam az intézmény légkörét, sokat kaptam a tanáraimtól, professzoraimtól. Az egyetem akkor is országosan elismert, rangos intézmény volt, nagy rendezvényekkel, jó közösséggel. Sokat változott, fejlődött azóta, megújultak az épületek, az infrastruktúra, a közösség átalakult, de a hagyományokat őrzi. Ma is egy családias, biztonságos, a hallgatóknak, dolgozóknak is emberi környezetet nyújtó intézmény. Hollandiában diplomáztam, kaptam ajánlatot, hogy doktoráljak ott, de azt nem fogadtam el, inkább visszajöttem ide, és itt maradtam.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában