Ajkán és Veszprémben is vettek mintákat az országos vizsgálathoz

Dr. Galambos Ildikó, a Pannon Egyetem nagykanizsai Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központjának intézetigazgatója hangsúlyozta, a szennyvíz vizsgálata figyelmeztetést adhat arról, hogy egy közösségben nagyobb számban megjelent a fertőzés, így a módszer hasznos a vírus megjelenésének, visszatérésének jelzésére a helyi terjedés korai szakaszában.

A szennyvíz elemzése lehetővé teszi a kutatóknak a széklettel és vizelettel ürülő fertőző megbetegedések, így a Covid-19 nyomon követését. A székletből már három nap után kimutatható a vírus jelenléte, miközben a betegség akár két hétig lappanghat. Az egyetemi kutatóknak köszönhetően egy góc kialakulása előtt már információjuk lehet a szakembereknek a betegség megjelenéséről, így az illetékesek idejében intézkedéseket hozhatnak, amivel lassíthatják, vagy elszigetelhetik a vírus terjedését. Sőt, arra is van lehetőség, ha pozitív mintát találnának, hogy a környező település szennyvizét is vizsgálják, így gyorsabban kideríthető, hol fordul elő a megbetegedés.

– A mintavételek kéthetente történnek, és az eddigi vizsgálatok egyaránt negatív eredményt hoztak, vagyis nem mutattuk ki a koronavírus jelenlétét. Ez is igazolja azt, hogy a járvány lecsengőben van hazánkban – fogalmazott Galambos Ildikó. Ez azt jelenti, hogy vagy nincs jelen a vírus az érintett közösségekben, vagy csak nagyon alacsony számban.

Országszerte kilenc városból, köztük két megyei településről, Ajkáról és Veszprémből érkezik minta. Emellett a kutatók több budapesti minta, valamint Debrecen, Győr, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs és Szeged szennyvizének változását monitorozzák.

A begyűjtött szennyvíz feldolgozását a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont végzi a MOL Nyrt. együttműködésével (a nagykanizsai labor használatát például az olajipari vállalat ajánlotta fel a kutatók számára).

A kezeletlen szennyvíz a programba bevont településekről négy Celsius-fokos hőmérsékleten tárolva kerül Nagykanizsára, ahol két napig tartó, 25 elemből álló protokoll végén jön létre az az 1,5 milliliternyi kivonat, amely tartalmazhatja a vírus RNS-ét, vagyis örökítőanyagát.

A szakember megjegyezte, a vírus örökítőanyaga nem fertőz, mert a szennyvízben lebontódik az azt körbevevő fehérjeburok. A mintát ezután mínusz nyolcvan fokra fagyasztják, és a Pécsi Tudományegyetemen PCR módszerrel vizsgálják tovább, itt dől el, jelen van-e a mintában a koronavírus, részletezte az intézetigazgató.

A szennyvizeket világszerte több kutatócsoport kezdte vizsgálni tavasszal, hogy megbecsüljék a koronavírus-fertőzöttség mértékét egy adott közösségen belül. Több országban már sikeresen kimutatták a megbetegedést okozó vírus nyomait a csatornarendszerből vett mintákban. Galambos Ildikó elmondta, a csatornarendszer vizsgálatával történő víruskutatás hazánkban nem újdonság, korábban is történtek bakteriológiai és vírusvizsgálatok. A mostani projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával kezdték el májusban, és október végéig folytatják a munkát, ha pedig szükséges, tovább monitorozzák a szennyvizet.