Köztéri szobrot kapott a híres ősmaradvány

Az alkotást Lugossy László szobrászművész készítette el a kádártai kőbányában kiválasztott mészkőtömbből. A mű azt a pillanatot ábrázolja, amikor rábukkantak az ősmaradványra: a hüllő feje és hátának egy része látszók, utóbbin aprólékos munkával dolgozta ki az alkotó a tüskés páncélt. Heiter Sándor, a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör elnöke és Porga Gyula polgármester leplezte le a Kiskőrösi utcában, az élelmiszerbolt melletti zöldterületen elhelyezett szobrot. 
A polgármester köszöntőjében méltatta a városrészben élők összetartó közösségét. Elmondta, a helyi lakóközösségek időről időre példát mutattak a városnak, hogyan lehet igazi közösségként létezni. Példa erre a kavicsfogú álteknő szobra is: a gondolatot szavak és tettek követték, a műalkotás felállítását nagyrészben közadakozás tette lehetővé. A polgármester megjegyezte, a műalkotás hozzájárulhat ahhoz, hogy még közelebb hozza egymáshoz a Jeruzsálemhegyen lakókat. 
Heiter Sándor a szoborállítás folyamatáról beszélt. Felidézte, már 2000-ben felmerült a gondolat, hogy valahogyan megjelenítsék a kavicsfogú álteknőst a városban. Kezdetben azt tervezték, hogy egy kőlapba gravíroztatják bele a teknős mintáját. A kezdeményezésnek 2019-ben az adott lendületet, hogy a levéltár kaleidoszkóp sorozatában megjelent a Jeruzsálemhegyről szóló kötet. Hozzátette, bár a járvány lelassította némileg a folyamatot, több vállalkozó és magánszemély kiemelt támogatása, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-nél pályázaton nyert forrás és 237 magánember közadakozásának köszönhetően idén elkészülhetett a műalkotás. Megjegyezte, a szobor abba az irányba néz, ahol – a mai tűzoltóság helyén működő kőfejtőben – a huszadik század elején felfedezték az ősmaradványt. 

Katona Lajos Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumának geológusa elmondta, a kavicsfogú álteknős Veszprém híres ősmaradványa, amely a késő triász korban, mintegy 200 millió éve élt a Tethys-tengerben. A leletet 1901-ben találták meg bányászok a jeruzsálemhegyi bányában, a leletet Laczkó Dezső geológus tárta fel, majd az őshüllőt egy német paleontológus, Otto Jaekel írta le tudományosan. Ma már több szervezet címerállata is a kavicsfogú álteknős. Felidézte, az őshüllő része a helyi értéktárnak is, ami azt is jelzi, hogy a természettudomány tárgyai és élőlényei kultúránkhoz tartoznak. Az esemény zárásaként kihirdették a MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, a Laczkó Dezső Múzeum, a Veszprémi Jeruzsálemhegyi Baráti Kör és a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre közös szoborpályázatának eredményeit. Az emléklapokat és okleveleket Kutasi Csaba, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója adta át a diákoknak.