Suliudvart álmodtak és építettek a jendrások és a botevesek

Szilágyi-Nagy Anna, a KultúrAktív Egyesület elnöke a Naplónak mesélt a történésekről a rendezvény előtt. Kiderült, két veszprémi iskolába, a VSZC Jendrassik–Venesz Technikum és Hriszto Botev Német Nemzetiségi Általános Iskola udvarára álmodták meg a tervet, amely a Demo Egyesülettel karöltve készült el.

Elmondta, az iskoláknak alapvetően ugyanarra van szükségük: egy jól karbantartott, rendezett, szép udvarra, ahol a gyerekek a természettel találkoznak, ahol vannak olyan helyek, ahol kuckózni, barátkozni tudnak, és emellett a sport is nagyon népszerű. 

– Sok iskolában ennek az alapjai mind megvannak, csak egy-egy gondolat hiányzik – fogalmazott. – Lehet, hogy éppen egy közös karbantartási nap, vagy az is lehet, hogy pont ez a hely megvan, de, mondjuk, nincsenek ott a székek vagy azok az ülőalkalmatosságok, amelyekkel tényleg otthon tudnák magukat érezni a gyerekek.

Más igényei vannak egy 16–17 éves fiatalnak, mint egy 8–10 évesnek – tudtuk meg. – Nagyon más, és az iskolai ritmusuk is teljesen más – fogalmazott Szilágyi-Nagy Anna. – Ennek megfelelően két eltérő tervezési folyamatot alakítottunk ki, de ugyanazzal a gondolati ívvel, közös ötletek megfogalmazásával. Hogy egy folyamat hogyan alakul, az épp attól függ, kik azok a gyerekek, kik azok a pedagógusok vagy oktatók, akik velünk együtt dolgoznak. 

Elhangzott az is, hogy a tantestületek nyitottak voltak feléjük, hiszen alapvetően csak így tudtak elindulni a tervezés útján. 

– Az egész közösséget meg kell mozgatni; alapfeltétel, hogy a vezetőség, a pedagóguskar, az oktatók is támogassák a projektet – tette hozzá. – Nagyon fontos a pedagógusok szerepe, hiszen ők szervezik meg a közösséget, ők azok, akik meg tudják mozgatni, be tudják lelkesíteni a fiatalokat erre a folyamatra.

Hogy mi a következő lépés? A KultúrAktív Egyesület elnöke elmondta, a veszprémi Demo Egyesülettel működnek együtt, és ez volt az első két olyan közösségi tervezési folyamatuk, amelyben már ők maguk is kezdeményezhették egy-egy ötlet megvalósulását. Az egyesület abban segített nekik, hogy a gyerekekkel együtt tervezhették meg azokat a tárgyakat – például a kuckós hely esetén a padot –, amelyet megálmodtak. 

A projekt novemberben startolt, majd a pályázati felhívás alapján kihirdették a nyerteseket. Egy szavazás után egy hullámpad volt az ötlet, amelyet utána a Demo Egyesülettel lemaketteztek. Március 29-én pedig meg is építették a gyerekek a padot, amelyet azóta használatba vettek. 

– A tervezés abban segít, hogy a gyerekek megtanuljanak projektszemléletben, közösségben gondolkodni, meghallgassák egymás véleményét – mondta Szilágyi-Nagy Anna. – Erre törekedtünk, mert jó kertészkedni, közösen festeni. Egy karbantartós nap keretében épült meg a pad, de mellette még lefestették a hintákat, készültek lampionok, úgyhogy fantasztikus volt látni, hogy mennyire megmozgatja mindez a gyerekeket.