Ma százegy éve jött létre a már nem létező szuperhatalom

A Szovjetuniót négy szovjetköztársaság hozta létre, melyhez autonóm köztársaságok, autonóm területek és nemzetiségi körzetek tartoztak, később újabbak alakultak, illetve egyéb területeket szereztek. Lényegében tizenhét köztársaság alkotott egy kettős államszövetséget. Minden tagállamnak saját alkotmánya, kormánya, igazságszolgáltatása, törvényhozása és hivatalos nyelve volt. Az autonóm területek csak egy bizonyos szintig szintén rendelkeztek saját államszervezettel. A Szovjetunió hivatalos nyelve természetesen az orosz volt, melynek elsajátítását a szocialista blokk más országaiban kötelezően bevezették, így hazánkban is.

A birodalom fővárosa, központja Moszkva volt. Az ismert, hogy a második világháború végével az Amerikai Egyesült Államok mellett a Szovjetunió jelentette a világ másik szuperhatalmát, mely társalapítója volt az ENSZ-nek, vétójoggal rendelkező, állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, alapító tagja a Varsói Szerződésnek, az OSCE-nek és a KGST-nek. A többi szocialista berendezkedésű országnak olyan mintaként szolgált, melyben a kormányt és a politikai szervezeteket egyetlen párt, az SZKP irányította. Az egypártrendszer mindenki számára ismert fogalom idehaza is. A magát imperialistaellenesnek nevező birodalmat és a szovjet népi demokráciát a nyugati világban mégis imperialistának tartották, ennek okát folyamatos hidegháborús külpolitikájában kereshetjük.

A szovjet birodalom felbomlása után nemzetközileg Oroszországot ismerték el jogutódként. A tagállamok önálló országokká váltak. Hogyan is zajlott ez, milyen előzményekkel? A merev szovjet ideológia, a már egyre versenyképtelenebb gazdaság egyre több politikai, gazdasági nehézséggel járt. Próbálkoztak reformkísérletekkel, de a láthatóan fenntarthatatlan rendszer a nyolcvanas évek végére összeroppant, önálló tagköztársaságokra esett szét, a megabirodalom széthullott. Ám nem mindig volt így. A XX. század ötvenes éveiben például hihetetlen ipari termelést produkáltak, atomfegyvert fejlesztettek ki, a világ számos országában végeztek katonai beavatkozásokat (mint 1956-ban Magyarországon), katonai támogatást is nyújtottak a szocialista tábor kiterjesztése, erősítése és a hidegháborús fenyegetés fenntartása céljából. A Szovjetunió birtokolta a világ legnagyobb nukleáris fegyverkészletét, hatalmas óceáni hadiflottát tartott fenn, s az űrkutatásban úttörő szerepet vállalt. A világ legnagyobb, központilag irányított gazdaságával rendelkezett, népessége pedig a nyolcvanas évek legvégén megközelítette a 300 millió főt, tehát nem csupán területére nézve volt hatalmas, de népességével a világ harmadik helyén állt ekkor.

Vallását tekintve tulajdonképpen az orosz ortodox egyház szerepéről kell szólni, ám a valóságban tiltották és üldözték a vallásgyakorlást, ateista nevelést folytattak. Viszont a vallást teljesen nem sikerült felszámolni, végül 1988-ban rehabilitálták az orosz ortodox egyházat.

A szovjet birodalom széteséséhez végeredményben egyaránt vezettek a jelentős fegyverkezési kiadások és az ugyan központilag irányított, de alacsony hatékonysággal működő gazdaság, s az emiatt rendszeres áruhiány, majd az utolsó időszakban ismertté vált politikai válság. A Szovjetunióról, a kommunizmusról, a szocialista világrendszerről és az akkori életről még ma is megoszlanak a vélemények. Mindenesetre találunk még ma is a világban magukat kommunistának valló államokat.