Mesterszakács plébános tartott könyvbemutatót Veszprémben

– Engem odahaza úgy emlegetnek, hogy három az egyben: pap, karnagy és szakács – kezdte Paskó Csaba atya, aki elmesélte, hogy gyerekkorában arról álmodozott, pap vagy szakács lesz. Az élet aztán úgy hozta, hogy mindhárom hivatását teljességgel művelheti.

A vajdasági Bajmokon született, Szabadkán járt egyházi gimnáziumba, aztán a Pécsi Hittudományi Főiskola mellett elvégezte a Janus Pannonius Egyetem ének–karvezetés szakát. Nem akart Magyarországon maradni, ám amikor kitört a délszláv háború, nem tudott hazamenni. Öröm volt az ürömben, hogy lehetősége adódott a Grazi Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakán tanulni. Orgonából és vezénylésből diplomázott.

Szabadkán kezdődött a pályafutása, miután a székesegyház káplánjának választották, a bazilika karnagya és zenei koordinátora lett. Ezután ismét a grazi egyetem következett az életében, ugyanis posztgraduális képzésre járt Ausztriába, majd kinevezték a szabadkai egyházmegye zeneigazgatójának. Hosszú időn keresztül irányította a városi filharmonikusokat, és szervezte a koncerteket. Közös produkciókat adott a Szegedi Szimfonikusokkal és a Cotton Club Singers énekegyüttessel is.

– Tizennégy éve professzionális szinten elkezdtem gasztronómiával foglalkozni, azóta megjelent három szakácskönyvem – közölte Paskó atya. – Hogy papként miért foglalkozom gasztronómiával? A közösség- építés fontos szereplője lett a gasztronómia, az embereket a legjobban a hasukon keresztül lehet megfogni. A táplálkozás a kultúránk része, ahogy része az irodalom, a képzőművészet vagy az építészet is.

Paskó Csaba a gyerekeknek is írt szakácskönyvet, mert úgy véli, hogy a gasztronómia a családépítésben is fontos szerepet tölthet be.