Rács mögé kerültek a veszprémi újságírók (képgaléria, videók)

– Amikor tavaly átadtuk ezt az épületet, már akkor beszéltünk arról, hogy készül egy különleges kiállítás, amelynek bejáratához a Ruttner-ház kapuján lehet majd eljutni – mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) a felújított Jókai utcai épület udvarán. Hangsúlyozta, sok-sok munka és tennivaló után értelemszerű volt, hogy nagy attrakciót csináljanak a Várbörtön Látogatóközpontban, hiszen börtönmúzeum nagyon kevés helyen van Magyarországon. Ráadásul ez a börtön volt az utolsó, amely városban működő börtönt "rejtett". Szólt arról is, az EKF-program célja volt, hogy legyenek olyan turisztikai attrakciók, amelyek a turistákat a régióba vonzzák. – Nemcsak hogy idehozzák, hanem a nálunk eltöltött időnek a hosszát növelik ezek, hiszen a korábbi években az állatkert és a vár volt turisztikai attrakció. Megújult az épület, a közösségi élet, ez is a turizmust szolgálja, ráadásul most egy igazán különleges attrakcióval bővültünk – tette hozzá a polgármester. 

Percekkel később már fent, a Várbörtön Látogatóközpontban Can Togay, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kulturális és kreatív főtanácsadója elmondta, lassan három esztendeje már, hogy az EKF és Veszprém vezetése arra kérte, a várbörtön megújítására találjanak ki valamit. 

– Azzal a javaslattal álltam elő, hogy a kiállítás a börtönöket, várbörtönöket mint egyfajta hátborzongató helyszíneket mutassa be, és szimulálja a börtönlétet is. Természetesen az utóbbit lehetetlen, ám egy olyan kiállítást terveztünk, kihasználva a számos cellát és a hosszú folyosót, amelynek szemlélete kultúrtörténeti és kultúrantropológiai. Olyan, ami a börtönvalóság ismertetésével nemcsak egyszerűen a börtönlétről szól, hanem az adott történelmi kontextusról is, és bemutatja az igazságszolgáltatás tágabb spektrumát is – fogalmazott Can Togay. A távlati stratégiai célja ennek a tárlatnak is, hogy Veszprém látogatottsági vonzereje nagyobb legyen. Can Togay szerint a pedagógusok számára is óriási lehetőség a hely, hiszen az emberi létről, annak különböző aspektusairól lehet beszélni, legyen szó irodalomról, történelemről, erkölcsről, vagy éppen vallásról.

Kiderült: a liftből kilépve, majd a múzeumba jutva balra az 1789 előtti tárlatot láthatják az érdeklődők. 1789 előtt a bűn és annak a következménye testi kérdés volt, hiszen kínozták a bűnöst. Ez az évszám fordulópont, hiszen a gondolkodás "átmegy" a lélek, illetve az idő általi büntetésbe, és megfosztják az embert a társadalmi jelenléttől, a társadalomban való jelenlététől. A bűn és a büntetés megváltozása osztja ketté a börtönkiállítást.

– Volt még egy alapelv, ugyanis a cellákban konkrét eseményekhez kapcsolódó kérdések, vagy a börtönléttel kapcsolatos absztrakt kérdések, mint az idő, vannak feldolgozva, míg a folyosón a történelmi-kulturális keret az, ami reflektál az adott cellára, vagy legalábbis az adott szakaszra – magyarázta Can Togay, aki hozzátette, az egész kiállítás interaktív és "zajos" a börtön hangjai által. – Ez nem véletlen, mert ezzel is szerették volna az alkotók azt a fajta hangulatot megidézni, ami itt lehetett – jegyezte meg. 

Az érdeklődő újságíróknak Márkusné Vörös Hajnalka történész, főlevéltáros, a Veszprém Vármegyei Honismereti Egyesület elnöke, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program projektvezetője mutatta be az egyedülálló kiállítást.