Győzelemmel felérő vereséget szenvedett a Fejér-B.Á.L.

A vendégek szakmai stábja nem számíthatott a talpával bajlódó Éles Benedekre, de ha ő is pályán van, a találkozó favoritja akkor is a vetélytárs lett volna. A többszörös BL-résztvevő a mieink megilletődöttségét kihasználva alaposan bekezdett (5-0), igaz, Kristófék kisvártatva felocsúdtak és ritmusra találtak. A gallok jól sáfárkodtak az elején megszerzett előnyükkel, ám az MK-ezüstérmes a pontatlanságait hátrahagyva felzárkózott (8-5). Mivel nagyot javult a teljesítményük, egyenrangú ellenfelekké váltak, ráadásul idővel a kapujuk elé is agresszívabb védőfalat húztak (12-9). Ám elég volt néhány technikai hiba, hogy a rivális újra elhúzzon öt góllal, amit a Konkoly-tanítványok a nagyszünetig háromra csökkentettek.

A fordulás után egy gólra jöttek fel a Pulay vezette veszprémiek, az ellenfél hiába rendelkezett komoly nemzetközi rutinnal, nem tűnt legyőzhetetlen óriásnak (15-14). Az oroszlánként küzdő bakonyiak ekkortájt nagyobb odafigyeléssel akár a vezetést is átvehették volna. Ehelyett megint a hazaiak kaptak lábra, de a Fejér-B.Á.L. mindenhonnan visszakapaszkodott. A különbség két és négy gól között ugrált, a Chamberynek nem ízlett a mieink harcmodora, de a hibákat – a pompás Podoba-védések dacára – kihasználták (24-20). Úgy tűnt, hogy a hajrában mind nagyobb slamasztikába kerül a Veszprém (28-22), de a kritikus pillanatokban egymást bátorítva megvalósították az elképzeléseiket. Így nemcsak megnehezítették a hazaiak dolgát, de belátható távolságon belül maradtak – amire előzetesen nem sokan gondoltak.

Konkoly Csaba: A mentális erőnket mutatja, hogy ezúttal sem hagytuk magunkat, hatalmas akarással többször is visszajöttünk a meccsbe. Mikor hullámvölgybe kerültünk, mindig jött egy Podoba-bravúr, ami tartást adott nekünk.