Vissza is kell térni

A Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet pulmonológus orvosával abból az alkalomból beszélgettünk, hogy ebben a hónapban ő kapta a legtöbb szavazatot lapunk Emberséggel az egészségért programjában, azaz ő lett a hónap orvosa. Az adjunktus asszony elmondta, Magyarországon a tüdőbetegek száma a 90-es évek elejétől folyamatosan emelkedik, ezen belül is növekszik a daganatos betegségek aránya. 1997-ben kiugróan magas volt a tüdőrákosok száma, ami azóta is emelkedik, a tavalyi évben nyolcezer új beteget regisztráltak.

A tüdőbetegségek egyik kiváltó oka a szociális helyzet, a rosszabb körülmények között élők gyakrabban kapják meg a betegség valamilyen válfaját. Nő az asztmások száma is, ebben valószínűleg nagy szerepet játszik a levegőszennyeződés fokozódása és a rengeteg allergén (allergiát kiváltó anyag) megjelenése. Az asztma nem gyógyítható teljes mértékben, de a mai, modern hörgőtágító gyógyszerekkel nagyon jól karban tartható. Farkasgyepűn, megyei tüdőgyógyintézetben is azzal találkoznak, hogy nő, és egyre fiatalabb korra tevődik át a tüdőrák megjelenése. Ez még ma is leggyakrabban az 50-70 éves korosztályban jelenik meg, de ma már a 40, sőt a 30 év alattiaknál is észlelnek daganatos megbetegedéseket.
 
A doktornő szerint egyértelmű, hogy mindez a dohányzási szokásokkal hozható összefüggésbe, hiszen a dohányzók között tízszer magasabb a tüdődaganat előfordulási aránya. Magyarországon közel 2,8 millió ember dohányzik, sőt magas a 15 év alatti dohányosok száma is. Jellemző tendencia, hogy a férfiak kezdenek leszokni a dohányzásról, viszont egyre több nő hódol ennek a káros szenvedélynek. Ebből következően köztük is emelkedik a tüdődaganatosok száma.
 
A tüdőrákosok közül gyógyulásra csak azoknak van esélye, akiknél betegséget nagyon korán felfedezik, a kisméretű daganatot műtét során nagyon korán eltávolítják. Sajnos azonban a tüdőrák nagyon alattomos betegség, későn kezd a beteg köhögni, későn jelentkezik a vérköpés, ezért általában olyankor fedezik fel, amikor már nem műthető. Az operálhatóság aránya húsz éve még elérte a 17 százalékot, de ma már jellemzően tíz százalék alatt van.

 
A dohányzást minél nagyobb, de inkább teljes mértékben vissza kellene szorítani - tanácsolja a doktornő. De legjobb lenne ezen a területen is a megelőzés, azt kellene elérni, hogy minél kevesebben szokjanak rá. A másodlagos leszoktatásra is léteznek kezelési formák, például a nikotint tartalmazó gyógyszerek, ám ezek sajnos elég drágák, többek között ezért veszik nagyon kevesen igénybe.
 
A doktornő egy pozitív tendenciáról is be tudott számolni, a tbc-s megbetegedések aránya Veszprém megyében még mindig nagyon alacsony, éppen ezért nálunk még mindig nincs is kötelező szűrés.
 
Az orvosnak fantasztikus empatikus készséggel kell ahhoz rendelkeznie, hogy el tudja látni a napi gyógyítási feladatait - hangsúlyozta Miklós doktornő. Ehhez szükség van személyes, sőt lelki kapcsolatra, amit a napi beszélgetések útján lehet csak elérni. Ilyen alkalmakkor a beteg nem csak a betegségével kapcsolatos kérdéseket tesz fel, előfordul, hogy a családi problémáit akarja megbeszélni. Óriási élményt jelent az adjunktus asszonynak, ha egy hosszabb szabadság után mosolyogva üdvözlik a betegek, többen ki is mondják, "de jó, hogy visszajött, alig vártuk már". Úgy gondolja, ebben a kapcsolatban a hálapénznek nincs helye. Ő kislány kor óta tudta, orvos szeretne lenni, noha tisztában volt vele, hogy milyen a szakma anyagi megbecsülése.

Ezért is gondolja talán, hogy a magyar egészségügyet a jelenleg dolgozó orvosok hivatástudata tartja egyben. A kormányok jöhetnek, mehetnek, mindenki újra meg újra megígéri, hogy az egészségügyet rendbe rakja, de ez eddig még senkinek nem sikerült.
 
Az orvoselvándorlás megakadályozásában az egészségügyi kormányzatnak is nagy szerepet kellene vállalni, javítani kellene a fizetéseken, hiszen a fiatalok elsősorban a többszörös jövedelemkülönbség miatt hagyják el az országot. Viszont Miklós doktornő úgy véli, tudni kellene visszatérni. De ezt nem csak az anyagi körülmények határozzák meg, hanem a haza, a szülőföld, a nép iránti szeretet. Ha ezek megvannak, közül csak az egyiknek is vissza kellene hozni a másik országban élő fiatalokat  - mondja, és ekkor a saját, külföldön boldogulást kereső két lányára is gondol. A harmadik lányának, aki ugyanúgy, mint annak idején az édesanyja, szintén Kolozsváron végzi az orvosi egyetemet, "esze ágában nincs külföldre menni", ő Farkasgyepűn szeretne rezidens lenni.
 Arra kérdésre, hogy az Erdélyből származó Miklós Zsuzsannának hol az otthona, a doktornő így válaszol: "otthon meg itthon".

Miklós Zsuzsanna Erdélyből származik, az orvosegyetemet 1984-ban végezte el Kolozsváron. Utána rögtön Moldovában "landolt", mint rezidens. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején jellemző politikai helyzet miatt mindenképpen szeretett volna Romániából átkerülni Magyarországra, hivatalosan kért engedélyt az ország elhagyására. Erre öt évig kellett várnia, ez után került ismerősök révén Farkasgyepűre, noha az egyetemi évek alatt eldöntötte, hogy bármilyen fajta orvosi irány megfelel számára, csak a tüdőgyógyászat nem. Itt "természetesen" tüdőgyógyász lett, és ez az, amit soha nem bánt meg, ma már nem is tudná elképezni, hogy mást csináljon. Az itteni kiváló szakmai gárda, a végzett munka, óriási örömet és megelégedettséget okoz számára.