Éledő hegy a város háta mögött - mi lesz Csatár sorsa?

Erről a Zsolnai László, a kertbarát egyesület elnöke beszélt, aki azután kereste meg a Naplót, hogy úgy látja, a döntéshozók nem foglalkoznak a Csatár-hegy problémájával.

Hétköznap délelőtt találkoztuk a kártyás ivókútnál, a forgalom valóban Zsolnai Lászlót igazolja, rövid ott tartózkodásunk alatt annyi gépkocsi haladt el mellettünk, mint egy-egy kisváros forgalmasabb utcájában. Körülbelül kétszázan lakhatnak állandó jelleggel kint a hegyen, de Zsolnai úr becslései szerint egy-egy kellemesebb hétvégén akár háromezren is megfordulnak kint. A beszélgetés témája érintette az ivó kutat, aminek kapcsán az elnök elismerően szólt, valóban nagy segítség az itt élőknek.

- Nagyon nehéz, hogy szinte mindent mi fejlesztünk itt, mert nincs hozzá önkormányzati segítség. Az utak olyan keskenyek voltak, hogy az egyesület döntött és a befizetett tagdíjakból kiszélesítette több helyen, így legalább normálisan elférnek egymás mellett a gépkocsik - mutatja az elnök a szélesítéseket. Hozzátette, hogy erre legalább két-három milliót költöttek.

A problémák egy része abból adódik, hogy jelentősen csökkent az egyesület létszáma, míg néhány éve még 120 tagja is volt, ma már alig hatvanan vannak.

- A tagdíjból kell gazdálkodunk, abból fizetjük a beruházásokat, amit mindenki használ - ismertette az elnök. Úgy vélekedett, hogy azoknak a fejlesztéseknek a költségeit, amelyeket mindenki használ, nem csak tagdíjakból kellene finanszírozni. Minden telektulajdonos vegye ki a részét a költségekből.

Zsolnai László beszélt arról is, hogy egyre többen élnek kint a Csatár-hegyen, a közhiedelemmel ellentétben nemcsak hajléktalanok, hanem fiatal, életüket most kezdő párok, vagy adósság ellen a városból elmenekülők , éppen úgy, mint külföldiek.

A kertbarát egyesület körülbelül másfél éve megkereste az önkormányzatot, javasolták, hogy területfejlesztési költség, vagy díj címén vezessenek be valamilyen adót, amiből a Csatár-hegyi fejlesztéseket lehetne finanszírozni, de erre a mai napig nem érkezett hivatalos válasz.
- Nem nagy összegre gondoltunk, évente pár ezer forintra telkenként, ha a beszedett pénzhez az önkormányzat hasonló nagyságú összeget hozzátenne, akkor valóban jelentős fejlesztéseket lehetne végrehajtani.

Az egyik legkritikusabb problémának Zsolnai László a szemétszállítást nevezte, mutatta is, hogy bár a közelmúltban a VKSZ Zrt. összegyűjtötte és elszállította a hulladékot mindenhonnan, a bokrok aljában megint ott vannak a hulladékkupacok. Legalább ekkora probléma az elnök szerint, hogy nincs sem csatorna, sem szennyvízelvezetés.

- Volt egy olyan javaslatunk, hogy szedjen be az önkormányzat telkenként háromezer forintot, ennek egyharmad része lehetne szemétszállítási díj, ebből fedezni lehetne akár konténer kihelyezését is, ezáltal csökkenhetnek, vagy ideális esetben meg is szűnhetne a hulladékkérdés.

- A hulladék elhelyezésen kívül van más probléma is, hiszen a kiskertek tulajdonosai szerint elvileg mindenhol van derítő, de nem mindenhol előírásszerű. A kiskertek ismereteim szerint a veszprémi vízbázis felett vannak, ez pedig elég nagy kockázatot jelent.

A telkenkénti adónál jóval radikálisabb megoldás lenne a belterületbe vonás, éppen ezért ennek minimális az esélye - ismeri el az elnök, hiszen ennek a lépésnek olyan jelentős infrastrukturális vonzatai lennének, ami rengetegbe kerülne.

- Úgy látszik, Csatárral nem akarnak foglalkozni, csak nyűg a város nyakán. Viszont, ha nem foglalkoznak vele, egy idő után kezelhetetlenné növekszik ez a probléma - fogalmazott az elnök hozzátéve: ha az önkormányzat nem tesz semmit, akkor az itt élők sem tesznek semmit.

A témában kerestük a polgármesteri hivatalt kétszer is, visszahívást ígértek, de eddig nem kerestek.