Csak egy-egy kutya ugatása töri meg a csendet

2019.02.05. 17:30

Oroszi: a múlt már tovatűnt, a jövő még nem ébred

A Somló hegy lábától keletre, szép természeti környezetben fekvő Oroszit lankás dombhátak és a Halyagos-patak szegélyezi. A feljegyzések szerint a falu első írásos emléke 1288-ból származik. A legnagyobb népességi adatokat 1869-ből rögzítették. Akkoriban 558 főt számláltak, ma hozzávetőleg százan élnek a kistelepülésen.

Borsos Renáta

Egykoron lendület és dinamizmus töltötte be a falut. Az oklevelek tanúsága szerint 1550-ig nemesek és parasztok lakták, és a lakosság javarészt földműveléssel foglalkozott. Emellett az iparban is jeleskedtek a korabeliek. A takácsmesterség és a szövés-fonás sokak számára jelentett állandó jövedelmet. Oroszit 1773-ban magyar ajkú, katolikus felekezetű községként tartották számon. Az 1750-es években még iskoláját is jegyezték. Sajnos mostanra az elöregedő falvak sorsára jutott. A lakosság száma inkább csökken, mint nő, mivel több a halálozás, mint a születés. Kevesen vannak azok a fiatalok és kisgyermekes családok, akik kedvet éreznek arra, hogy ideköltözzenek és a nyugalmas falusi életet válasszák a városival szemben. A környező városok közül Devecser 10, Ajka 18, Pápa pedig 25 kilométer távolságra fekszik Oroszitól.

Hétköznap érkeztem a településre, mely ódon, álmos vasárnapi nyugalmat árasztott. A rendezett utcakép mellett egy-egy magára maradt porta az omladozó házaival egy letűnt élet emlékeit idézi. Óhatatlanul is azt az érzést keltve az emberben, mintha megállt volna az idő, melynek vasfoga mementóként kincseket is hagyott az utókornak. A Szent Mihály-templom a falu közepén is egy ilyen érték. Az 1757 körüli épített örökség különlegessége rácáfol a csalóka érzetre. A templomtornyon napóra mutatja, ahogy szalad az idő. A múlt már tovatűnt, de jövő még nem ébred.

A nevezetességek sora itt még nem ért véget. A templom mellett található a 12. századból származó vörös homokkő keresztelőkút. Ezeken túl híres szülöttel is büszkélkedhet Oroszi. A néhai Antall József egykori miniszterelnöknek az édesapja, id. Antall József miniszter a kis faluban látta meg a napvilágot. Emlékére 2003-ban mellszobrot állítottak a település főterén, mely alkotás Dániel Ferenc, Oroszi polgármesterének a munkáját dicséri. Az évekkel ezelőtt felújított kultúrház falán szintén emléktábla őrzi a faluhoz való kötődését id. Antall Józsefnek és fiának, akik politikusi pályafutásuk alatt is gyakran visszalátogattak a faluba.

 

Megtudtam, hogy az erdélyi gyökerekkel bíró, ízes székely akcentussal beszélő polgármester keramikus mesterségével felhagyott, amióta a falu ügyes-bajos dolgait intézi. Beszélgetésünk közben elmondta, igaz, hogy jó ideje szunnyad már a település, a helyzet talán mégsem reménytelen. Pozitívumként értékelte, hogy több épületet is felújítottak az elmúlt pár évben uniós pályázati vagy saját forrásból. Új tetőt kapott a polgármesteri hivatal, megújult az orvosi rendelő, a kultúrház és a volt posta épülete. További tervek közt szerepel a régi iskola épületének felújítása, esetleg turisztikai célra történő hasznosítása. Hozzátette, hetente egyszer Noszlopról érkező háziorvos vizsgálja majd az új rendelőben a betegeket. A falu első embere magas színvonalú könyvtári szolgáltatásukkal is büszkélkedett. Említette, hogy a devecseri kastélykönyvtárral együttműködésben dolgoznak. Még a szomszédos Noszlopról is sokan járnak át könyvet kölcsönözni hozzájuk. Kedvelt időtöltése az itt élőknek az olvasás.

Akikre mindig lehet számítani, az a nyugdíjasklub hölgykoszorúja. Nyolcvan év felett is meglepően intenzíven, változatos műfajú könyveket olvasnak. Szépirodalom, krimi, szerelmes regény, csak a történet számít, ami elvarázsolja és kiszakítja őket az egyhangúságból, a napok monotonitásából. Az idős hölgyek szerdánként összegyűlnek a helyi nyugdíjasklubban egy kedélyes beszélgetésre. Sokszor felidézik a régi szép emlékeket. Ottjártamkor Nyári Ferencné Edit, az egykori iskolai tanító özvegye, Katona Mária és Szilágyi Dénesné Margit néni a falusi elemi iskolás éveikről beszéltek. Felidézték, hogy 1945-ben százan kezdték meg tanulmányaikat a faluban. Nyári Ferenc volt az intézmény egyetlen tanítója, aki kimagasló színvonalon oktatta a diákokat akkoriban.

A nosztalgikus érzés a polgármestert is elragadta, szívének kedves emlékét is megosztotta. A történet Oroszi nem is olyan régi aranykorát idézte meg, azon időszakot, mikor még az Isten háza folyamatosan nyitva állt, misék és templomi koncertek szakrális helyszíne volt.

– Mondhatom a hosszú évek távlatából, hogy öt-hat évvel ezelőtt fényes időszakát élte a falu. Az alapvetően katolikus felekezet szempontjából nagyon meghatározó az, amikor van egy olyan lelki vezető, aki erősíti a híveket. Élt a településen egy Domonkos-rendi szerzetes, aki nálunk töltötte szolgálatát. Az általa celebrált miséken a prédikációira a környező – Somlószőlős, Doba, Noszlop – településekről is érkeztek. Programok, templomi koncertek sokasága és a szerzetes személyes varázsa mágnesként vonzotta és tartotta össze a közösség tagjait. A hazai és külföldi költők megzenésített verseit egyedi stílusban előadott legendás Misztrál zenekar is nagy sikerrel adott koncerteket akkoriban a faluban. A templomba alig fértek be az emberek ezen misztikus alkalmakkor. Ma már csak szombatonként érkezik pap a falunkba, hogy egy rövid misét celebráljon – fejtette ki Dániel Ferenc.

A polgármesternek szerencsére van egy segítsége, jobbkeze, a könyvtárosként és falugondnokként dolgozó Agócs Tímea. Tevékenyen a helyi közösség szolgálatában áll. Iskola, óvoda, bolt, gyógyszertár, posta és egyéb szolgáltatás, intézmény hiányában munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy úgy érezzék az idősek és a gyermekek, hogy mégis élhető településen laknak. A faluban három éve már, hogy nem üzemel a bolt.

– Hetente kétszer a falubusszal jöhetnek velem vásárolni az idősek. Falugondnoknak lenni nem annyit jelent, hogy beülök az autóba, bevásárolok, gyógyszereket váltok ki, gyerekeket viszek óvodába, iskolába, és hozom haza őket. Emberekkel, sorsokkal, problémákkal, gondokkal találkozom. Amikor módomban áll, segítek a megoldásban. Ez nekem öröm. Mit üzenhetnék? Tisztelni, becsülni, szeretni kell a falut. A városok sem lennének működőképesek falvak nélkül. Milyen szép volna megmenteni az elöregedő falvakat! Fiatalok, költözzetek ide falura, ne hagyjátok, hogy elnéptelenedjenek ezen kis települések, töltsétek meg tűzzel, élettel, tettvággyal, örömmel, vidámsággal, fiatalsággal, és persze utódokkal! – zárta gondolatait Agócs Tímea.

A remény tehát adott arra, hogy a település felébred Csipkerózsika-álmából.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában