WikiLeaks-kiszivárogtatások - Az amerikai diplomácia kínos titkai

Magyarország aggódott, hogy lesz-e elég azeri gáz a Nabucco-vezetékhez

Magyarországot aggasztotta, hogy Azerbajdzsán esetleg nem tud elégendő földgázt biztosítani a tervezett Nabucco gázvezetékhez, és az Egyesült Államok szerette volna megismerni és pontosan ismertetni a magyarokkal az ezzel kapcsolatos azeri álláspontot - egyebek mellett ez tűnik ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyök újabb adagjából.

A portál brit médiapartnere, a The Guardian című vezető baloldali napilap honlapján közzétett, 2007. áprilisi keltezésű diplomáciai irat szerint az Egyesült Államok azerbajdzsáni nagykövete, Anne E. Derse abban a hónapban találkozott Natik Alijev azeri energia- és iparügyi miniszterrel, hogy megvitassa vele a jövőbeni azerbajdzsáni földgázkitermelés ügyét. részletek.


The Guardian: A CIA áll az amerikai diplomaták "kémtevékenysége" mögött

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA áll az amerikai diplomatáknak a WikiLeaks oknyomozó portál által leleplezett és az elmúlt napokban sokat bírált "kémtevékenysége" mögött - írta  a kiszivárogtatásokra hivatkozva péntekre virradóan internetes kiadásában a brit The Guardian című lap.

Az újság szerint a hírszerzés már korábban egyfajta "információs kívánságlistát" dolgozott ki, és azt átadta a külügyminisztériumnak. A minisztérium ezt követően küldte el  a szóban forgó megkeresést diplomatáinak szerte a világon.
   
A WikiLeaks által megszerzett iratokból kitűnt: a külügyminisztérium külföldön dolgozó munkatársait felszólították arra, hogy gyűjtsenek információkat a fogadó országok magas rangú képviselőiről.  Washingtonból ilyen jellegű utasításokat küldtek az Egyesült Államok afrikai, közel-keleti, kelet-európai és latin.amerikai nagykövetségei számára, valamint az ENSZ-beli amerikai képviseletnek.


A németek többsége helyesli a WikiLeaks kiszivárogtatásait

Legalább is ez tűnt ki a Bild című lap internetes kiadásában péntek hajnalban ismertetett reprezentatív felmérésből. A legnagyobb példányszámú német újság által közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 50 százaléka volt azon a véleményen, hogy a portál helyesen járt el a külügyi iratok kiszivárogtatásával. A megkérdezettek 32 százaléka ezzel szemben helytelenítette a WikiLeaks eljárását, míg 18 százalék nem nyilvánított véleményt.

Több tekintélyes európai, illetve amerikai újság - köztük a német Der Spiegel című hetilap - múlt vasárnap este hozta nyilvánosságra a WikiLeaks által megszerzett és hozzájuk eljuttatott dokumentumokat.  Azokból kitűnt, hogy az amerikai diplomaták nem voltak különösen jó véleménnyel a német vezetőkről.  Angela Merkel kancelláról, a kereszténydemokraták vezetőjéről a többi között azt jelentették haza, hogy ritkán kreatív és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. A kiszivárogtatások kapcsán  Berlinben hivatalosan annyit közöltek,  hogy a német kormányt aggodalommal töltik el a bizalmas és titkos amerikai dokumentumok kiszivárogtatásának várható következményei.

A kiszivárogtatások Izrael javát szolgálják?

Izrael komoly hasznot húzott a WikiLeaks-kiszivárogtatásokból - állította Besir Atalay török belügyminiszter csütörtökön.

"Meg kell vizsgálni, miért kerültek nyilvánosságra ezek a diplomáciai iratok, kinek állt ez érdekében, ki az, aki profitált belőle, és ki esett az áldozatául" - mondta el a miniszter.

"Nekünk úgy tűnik, hogy az az ország, amelyről (a dokumentumok) nem tettek annyi említést...vagy amelyiknek ez az egész ügy kedvezett, az Izrael" - hangsúlyozta Atalay, majd hozzátette, hogy a török külügyminiszter már felállított egy csoportot a történtek kivizsgálására.

"Meg kell nézni, ki az, aki a titkos iratok nyilvánosságra hozatala után elégedett; Izrael például rendkívüli módon az" - mutatott rá Hüseyin Celik, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) alelnöke az Anatólia hírügynökség tájékoztatása szerint. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy országa semmiféle kárt nem szenvedett el a WikiLeaks által feltárt dokumentumok miatt. 

Izrael és Törökország egykor stratégiai partnerek voltak, mára azonban kapcsolatuk romokban hever. A feszültségek az Izrael által a Gázai övezet ellen 2008 végén indított offenzívával kezdődtek, majd tovább mérgesedett a két ország viszonya, miután a zsidó állam májusban megtámadott egy, a palesztin enklávé blokádját megtörni készülő segélyhajót, kilenc török halálát okozva.

WikiLeaks - Guardian. "Oroszország, a korrupt maffiaállam"

Oroszország "korrupt, önkényuralmi kleptokrácia", ahol hivatalnokok, oligarchák és szervezett bűnözők egymással karöltve alkotnak "virtuális maffiaállamot" - ez a megsemmisítő vélemény tűnik ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyök legújabb adagjából, amelyet a portál brit médiapartnere, a The Guardian ismertetett csütörtök hajnalban. A vezető brit baloldali napilap által összefoglalt jelentések szerint az orosz politikai rendszeren belül kifizetett kenőpénzek értéke eléri az évi 300 milliárd dollárt, és "gyakran nehéz megkülönböztetni egymástól a kormány és a szervezett bűnözés tevékenységét".
A The Guardian ismertetése szerint a kiszivárogtatott új diplomáciai leiratok legmegdöbbentőbb megállapításai között szerepel, hogy orosz kémek magas rangú maffiafőnökök szolgálatait veszik igénybe bűncselekménynek minősülő műveletek - például fegyvercsempészet - végrehajtására, a törvényességnek érvényt szerezni hivatott szervezetek pedig gyakorlatilag bűnszövetkezetek védelmét ellátó hálózatot működtetnek. részletek itt.

A kiszivárogtatások "jelentős kárt" okoztak az amerikai diplomáciának

A WikiLeaks azzal, hogy tömegével hozta nyilvánosságra az amerikai külügyminisztérium és a nagykövetségek közötti bizalmas üzenetváltásokat, "jelentős kárt" okozott Washingtonnak a diplomáciában - jelentette ki szerdán Washingtonban a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán William Burns, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára.

"A beszélgetések bizalmas jellege a diplomáciai munkában ugyanannyira meghatározó, mint az újságírók, az orvosok és az ügyvédek esetében" - jelentette ki a vezető diplomata. Szavai szerint Hillary Clinton külügyminiszter "a szó szoros értelmében éjjel-nappal" tárgyal a világ "számtalan" vezetőjével, hogy kifejezze sajnálkozását.

"Ugyancsak szigorú intézkedéseket foganatosítottunk annak biztosítására, hogy az a külügyminisztériumi információ, amelynek nem kell eljutnia minden amerikai kormányhivatalhoz, ne kerülhessen el olyanokhoz, akinek nem kell tudniuk róla" - mondta az államtitkár.

Iránról szólva Burns a bizottságnak kijelentette, hogy az amerikai és az európai szankciók 50-60 milliárd dolláros kárt okoztak az iszlám köztársaságnak a potenciális energiaügyi beruházások terén, beleértve a kieső kapcsolódó műszaki és know-how ismereteket.

Burns szerint ugyanakkor az ajtó még mindig nyitva áll a diplomáciai megoldás előtt, de ehhez az kell, hogy Irán kézzelfogható bizonyítékát adja együttműködési szándékának, különösen azon bejelentése nyomán, hogy 20 százalékos dúsítottságú uránt sikerült előállítania.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország képviselői a tervek szerint a jövő héten találkoznak ismét iráni hivatalos személyekkel.

Magyar dokumentumok a Russzkij Reportyor című orosz havilapban

Két Magyarországról érkezett távirat is szerepel a Russzkij Reportyor című orosz havilap internetes portálján, a Wikileaks honlapon legutóbb napvilágot látott amerikai diplomáciai dokumentumok között. A havilap a Wikileaks honlapon megjelent iratok alapján több témakört is részletesen elemzett az orosz külpolitika szempontjából, s a magyarországi táviratok a 2008-asgrúz-dél-oszét háborúval kapcsolatban közzétett dossziéban olvashatók.  Az egyikben az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége arról tájékoztatja a washingtoni illetékeseket, hogy az amerikai álláspontról tájékoztatták Hamikus Vilmost, a külügyminisztérium politikai államtitkárát (valójában a tárca volt főosztályvezetőjét - a szerk. megj.), aki egészében egyetértett azzal, hogy fegyverszünetre és az ellenségeskedés beszüntetésére van szükség, de úgy vélekedett, hogy az Európai Unió részéről nem várható éles bírálat. részletek itt.

Bill Clinton: emberéletekbe kerülhetnek a kiszivárogtatások

Emberéletekbe és karrierekbe kerülnek majd a WikiLeaks-kiszivárogtatások, ugyanakkor nem valószínű, hogy az oknyomozó portál alapítójának sikerül kijátszania az amerikai hatóságokat - véli Bill Clinton volt amerikai elnök. "Meglepődnék, ha nem kerülne néhányak életébe a titkos diplomáciai dokumentumok nyilvánosságra hozatala...Azt pedig csak a Jóisten tudja, hányan vesztik majd el állásukat" - mutatott rá helyi idő szerint kedden az észak-carolinai Guilford Egyetemen tartott beszédében. részletek itt.

Sarkozy 2006-ban nemzetközi erőt javasolt Irakba

Nicolas Sarkozy francia államfő elnökké történt megválasztása előtt még azt javasolta, hogy Franciaország részvételével nemzetközi katonai erőt küldjenek Irakba - közölte egy francia lap.  A tekintélyes párizsi újság - amely az amerikai The New York Times-szal, valamint több európai újsággal együtt az amerikai diplomáciát leleplező WikiLeaks-kiszivárogtatásokat publikálta - a többi között az Egyesült Államok korábbi franciaországi nagykövetének egyik levelét hozta nyilvánosságra. Ebből kitűnt, hogy Sarkozy - még elnökjelöltként - 2006-ban azt vallotta, hogy a nemzetközi közösségnek segítenie kell az Egyesült Államokat az iraki válság megoldásában azzal, hogy nemzetközi erőkkel váltják fel az (arab országba vezényelt) amerikai erőket. Ebből kiindulva a későbbi államfő azt indítványozta, hogy országa részvételével küldjenek nemzetközi katonai erőt Irakba.

A Le Monde által ismertetett dokumentum emlékeztetett arra, hogy Sarkozy annak idején ellenezte az Egyesült Államok 2003-as iraki invázióját. A későbbi elnök ugyanakkor helytelenítette azt is, hogy elődje, Jacques Chirac és annak külügyminisztere, Dominique de Villepin mindvégig "frontálisan" szembehelyezkedett az amerikai katonai szerepvállalással Irakban.
Sarkozy egy keddi állásfoglalásában hatalmas felelőtlenségnek nevezte az amerikai diplomáciai dokumentumok kiszivárogtatását.

Guardian: pakisztáni-indiai atomháborútól féltek az amerikaiak

Amerikai diplomaták attól tartottak, hogy Pakisztán és India nukleáris ütésváltásba keveredhet egymással, vagy a pakisztáni atomfegyverekhez használt hasadóanyagokhoz terroristák férhetnek hozzá. A WikiLeaks brit médiapartnere, a The Guardian című vezető baloldali brit napilap a hozzá eljuttatott anyagokból idézi az Egyesült Államok indiai nagykövetének idén februári figyelmeztetését, amely szerint a pakisztáni "provokációk" megtorlására kidolgozott indiai katonai vésztervezet "korlátozott büntetéssel" számol, nukleáris válaszcsapás kiprovokálása nélkül. A nagykövet szerint azonban "az indiai vezetők nem lehetnek bizonyosak abban, hogy a pakisztáni vezetés valóban tartózkodna egy ilyen válaszcsapástól".

A pakisztáni fővárosba akkreditált amerikai nagykövet attól tartott, hogy terroristák kezére juthat a pakisztáni atomfegyverekhez használt hasadóanyag egy része. A diplomata szerint az aggály elsődleges forrása nem az, hogy egy iszlám militáns hívő ellop egy egész atomfegyvert, hanem az, hogy valaki, aki a pakisztáni kormány atomlétesítményeiben dolgozik, esetleg fokozatosan kicsempész annyi nukleáris alapanyagot, amely elegendő lehet egy fegyver összeszereléséhez. Ezt az aggodalmat osztották orosz részről is. Az egyik diplomáciai dokumentum szerint az orosz külügyminisztérium egy illetékese februárban, Washingtonban amerikai kormánytisztviselőknek kijelentette: az iszlámisták nemcsak hatalomra törnek Pakisztánban, de nukleáris alapanyagokhoz is hozzá akarnak jutni.
Az orosz külügyi illetékes szerint a pakisztáni atomfegyver- és rakétaprogramokon közvetlenül 120-130 ezer ember dolgozik, és "nincs mód annak garantálására, hogy mindegyikük 100 százalékig lojális és megbízható".

 Nemzetközi letartóztatási parancs a WikiLeaks alapítója ellen

Nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki az Interpol az amerikai külügyi iratok kiszivárogtatásával hatalmas diplomáciai botrányt keltett WikiLeaks oknyomozó portál alapítója, Julian Assange ellen. A lyoni székhelyű szervezet szóvivője utalt arra, hogy a nemzetközi letartóztatási parancsot Svédország kezdeményezte nemi erőszak és szexuális zaklatás gyanújával. A 39 éves, Ausztráliában született férfit a nyár végén két fiatal svéd nő nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolta meg. A svéd igazságszolgáltatás november 18-án letartóztatási parancsot adott ki az egyik országból a másikba költöző Assange ellen, aki a svéd legfelsőbb bíróságnál fellebbezett ez ellen.
   
A fellebbezés ellenére az Interpol immár nemzetközi letartóztatási parancsot tett közzé, ami azt jelenti, hogy az a szervezet mind a 188 tagállamában - köztük Magyarországon is - érvényben van.

Ismét kibertámadás érte a WikiLeaks portálját

Erőteljes kibertámadás érte kedden a WikiLeaks oknyomozó portált, és ennek következtében a honlap órákon keresztül elérhetetlen volt az európai és amerikai internetezők számára. Kínában blokkolják a portált - részletek.

Simonyi András: a magyar-amerikai viszony nem fog sérülni

"Nem tudok elképzelni olyan információt, amely alapjaiban megrengetné a magyar-amerikai kapcsolatokat" - mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet, megjegyezve ugyanakkor, elképzelhető, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek - részletek.

Magyarországot is értesítették

Magyarországot is tájékoztatta előzetesen az Egyesült Államok kormánya a WikiLeaks várható kiszivárogtatásáról - közölte a Külügyminisztérium kedden az MTI-vel.

"Magyarország is azon országok között volt, amelyeket az amerikai külügyminisztérium tájékoztatott arról, hogy a WikiLeaks bizalmas információkat hoz nyilvánosságra" - tájékoztatott a szaktárca.

A Külügyminisztérium jelezte: nem kívánja kommentálni a kiszivárogtatás ügyét, mivel nem jelentek meg konkrétumok a Magyarországra vonatkozó diplomáciai iratok tartalmáról.

A Der Spiegel német hetilap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál Magyarországra vonatkozóan 734 diplomáciai iratot szivárogtatott ki, a dokumentumok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát.

A kuvaiti belügyminiszter hagyta volna meghalni a guantánamói foglyokat

Hagyják meghalni őket! - ezt a tanácsot adta 2009 februárban a kuvaiti belügyminiszter egy amerikai diplomatának, amikor az a guantánamói börtöntáborban fogva tartott négy kuvaiti állampolgár sorsáról akart vele tárgyalni - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott egyik amerikai diplomáciai sürgönyből, amelyet kedd délután megjelent számában ismertetett a Le Monde napilap.

Egy 2009. februári keltezésű, titkosnak minősített távirat szerint Dzsabir al-Khalid asz-Szabáh sejk a börtöntábor bezárásáról megszületett  döntést követően adta ezt a tanácsot egy amerikai diplomatának. Ekkor már csak négy kuvaiti állampolgár raboskodott a Kuba területén található amerikai támaszponton, s Washington több országot is felkért arra, hogy fogadjon be foglyokat szabadon engedésüket követően.

"Ha megdögölnek, hát megdögölnek" - jelentette ki a kuvaiti miniszter. Hozzátette: "Jobb lenne tőlük megszabadulni. Maguk Afganisztánban fogták el őket, hát küldjék vissza őket oda a háborús övezetbe!" 

A néhány héttel korábban a Perzsa-öbölben hajótörést szenvedett hét iráni kábítószer-kereskedő kapcsán - akiket az amerikai haditengerészet állított elő - a kuvaiti miniszter az egyik távirat szerint széles mosollyal azt mondta: "Az Isten meg akarta őket büntetni és maguk meg megmentették őket. Most meg gondot okoznak maguknak. Inkább hagyni kellett volna őket megfulladni!".

Egy másik, guantánamói foglyokat érintő távirat szerint Abdallah szaúdi uralkodó 2009 március 15-én fogadta John Brennant, az amerikai elnök terrorelhárítási tanácsadóját, hogy megvitassa vele 99 jemeni állampolgárságú fogva tartott elhelyezésének a kérdését.

A szaúdi király azt javasolta, hogy ültessenek be ezeknek az embereknek elektromos érzékelőket és akkor majd a Bluetooth rendszeren keresztül ellenőrzés alatt lehet őket tartani. "Mi így csináljuk a lovakkal és a sólymokkal" - jegyezte meg a király. "Ez jó ötlet, de a lovaknak nincsenek jó ügyvédjei" - válaszolta némi humorral az amerikai tanácsadó.

Terített asztal történészeknek

Gazdagon terített asztal a történészek számára az a rengeteg diplomáciai dokumentum, amelyet a WikiLeaks oknyomozó portál kiszivárogtatott - írta Timothy Garton Ash brit történész, politológus egy osztrák lap hasábjain. Részletek.

Washington a francia terrorelhárítást "magas szinten professzionálisnak" tartja

A párizsi amerikai nagykövetség a francia kormánynak a terrorelhárítással foglalkozó részét 2005 márciusában "magas szinten professzionálisnak, de Párizsban centralizáltan és szigetszerűen" működőnek ítélte meg - derül ki azokból a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai sürgönyökből, amelyeket kedd délután megjelent számában közölt a Le Monde című napilap.

Az oknyomozó portál birtokába jutott dokumentumokból kiderül: miközben a 2003-as iraki beavatkozás miatt a diplomáciai kapcsolatok erősen megromlottak Washington és az intervenciót nyíltan ellenző Párizs között, a színfalak mögött kifejezetten erősödött közöttük a rendőrségi és igazságügyi együttműködés.

Egy 2005. április 7-i keltezésű, most közölt távirat szerint az együttműködés "érett és széles körű", de jelentősen nehezítik "a francia politikai és diplomáciai körök  belső csatározásai, ami Franciaországot gyakran nehéz szövetségessé teszi".

A Le Monde számos részletet közölt az amerikai diplomatáknak olyan, a francia közvélemény előtt is ismert, terrorelhárítással foglalkozó bírókkal folytatott beszélgetéseiről, akik bejáratosak az amerikai nagykövetségre, ahol részletesen beszámolnak belpolitikai karrierterveikről is, amelyhez politikai támogatást keresnek.

Az amerikaiak úgy vélik, hogy az észak-afrikai országokból érkező terrorista fenyegetések legjobb szakértői a franciák. Kiterjedt a hozzáértő rendőrségi hálózat, s az ország a megelőzésre alkalmas, Európában egyedülálló törvénykezéssel, s kiválóan specializált bírói testülettel is rendelkezik. 

Az amerikai diplomaták nem győzik méltatni Franciaország érzékenységét az iszlám terrorveszéllyel szemben, amely 1995-ben egyszer már lesújtott Párizsra. "A francia kormány terrorelhárítási részlege magas szinten professzionális, de centralizáltan és szigetszerűen működik" - olvasható egy 2005. március 17-i táviratban. "Ami a terrorelhárítási bírókat illeti, ők az igazságszolgáltatás egyéb szerveitől szervesen elkülönülő világban mozognak" - áll a sürgönyben.

Ugyanebben a feljegyzésben a párizsi amerikai nagykövetség azért bírálja Párizst, mert "gyakran a távolság függvényében reagál a terrorizmusra és az iszlám radikalizmusra". Országon belül a francia kormány gyorsan és határozottan lép fel. Máshol a világban azonban már sokkal inkább felemás a viselkedése. A politikai és diplomáciai szempontoknak ott már nagyobb a súlya". A Le Monde kommentárja szerint erre a legjobb példa az, hogy Párizs Libanon stabilitásának megőrzésére hivatkozva nem hajlandó terrorszervezetnek tekinteni a Hezbollah síita pártot.

Az afgán elnök veszélyes bűnözők szabadon bocsátását intézte el

Hamid Karzai afgán elnök a nemzetközi erők által elfogott veszélyes bűnözők és kábítószer-kereskedők tucatjainak intézte el, hogy bírósági eljárás nélküli szabadon bocsássák őket - állítja egy amerikai diplomáciai távirat, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a WikiLeaks oknyomozó honlap.

A sürgöny szövege szerint amerikai vezetők számos alkalommal vetették Karzai és Muhammad Isak Alko főügyész szemére, hogy egy hároméves időszakban minden foglyukat szabadon engedték.

"A két férfi (...) veszélyes bűnözőket engedett távozni a börtönből és visszatérni korábbi tevékenységükhöz anélkül, hogy bíróság elé kerültek volna - állítja az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége 2009 augusztusában keltezett, titkosított jelentésében. - Az eljárás nélküli szabadon bocsátások annak ellenére folytatódtak, hogy tiltakoztunk és aggodalmunknak adtunk hangot az afgán kormánynál."

A táviratban az amerikai nagykövetség azt állítja, hogy 2007 óta a nemzetközi koalíció által az afgán kormánynak átadott 629 fogoly közül 150-et engedtek szabadon eljárás nélkül, köztük 29, a guantánamói fogolytáborból átszállított őrizetest.

A szöveg emellett említést tesz egy olyan esetről is, amikor 2009 áprilisában Karzai megkegyelmezett öt rendőrnek annak ellenére, hogy a bíróság 16-tól 18 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte őket egy szolgálati autójukban talált 124 kilogrammos heroinszállítmány birtoklásáért.

A feljegyzés szerint Karzai közbenjárt egy gazdag üzletember kábítószer-kereskedelemmel vádolt fia érdekében is, a hatóságokat új eljárásra utasítva, amely végül azzal a következtetéssel zárult, hogy a férfi összeesküvés áldozata volt.

A WikiLeaks vasárnap kezdett el nyilvánosságra hozni mintegy negyedmillió amerikai diplomáciai táviratot. Az Afganisztánra vonatkozó első dokumentumok Karzait "gyenge" vezetőként, bátyját, Ahmed Valit pedig korrupt drogbáróként jellemezték. Az afgán kormány ennek ellenére úgy foglalt állást hétfőn, hogy a kiszivárgott dokumentumok nem befolyásolják a két ország viszonyát.

Netanjahu a palesztinokkal való földcserében is gondolkodott

A palesztinokkal való megegyezés érdekében a földcserét is fontolóra vette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a WikiLeaks által minap kiszivárogtatott egyik bizalmas diplomáciai sürgöny szerint.

Egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő viszont kedden azt mondta, hogy a zsidó állam kormányfője nem irányozta elő a palesztinokkal való földcsere lehetőségét, és országa jövőbeli határait illetően mindig nagyon óvatosan fogalmazta meg álláspontját.

A jelenlegi izraeli kormányfő megválasztása után két héttel, 2009. február 26-án keltezett diplomáciai távirat kivonatában az olvasható, hogy Netanjahu támogatja a földcserét a palesztinokkal, s nem akarja ellenőrzése alá vonni Ciszjordániát és a Gázai övezetet, csupán az e területekről kiinduló támadásoknak akar véget vetni. Ez az álláspont ugyanakkor külön nem szerepel a sürgönynek abban a fejezetében, amely a palesztin néppel való megbékélést taglalja.Izrael korábbi kormányai és a palesztinok is támogatták azt az elképzelést, hogy izraeli földért cserébe megkapna a zsidó állam olyan ciszjordániai területeket, ahol zsidó telepesek élnek.

Ezt az ötletet Netanjahu nyilvánosan ugyan nem pártolta, de Avigdor Liberman külügyminiszter elképzelhetőnek tartja azt a megoldást, hogy zsidó telepeket Izraelhez tapasztva, túlnyomórészt arabok lakta izraeli területeket pedig leválasztva rajzolnák újra a zsidó állam térképét.

Mubarak egy "igazságos diktátort" javasolt Irak élére állítani

Az egyiptomi elnök azt ajánlotta Washingtonnak, hagyja, hogy egy "igazságos diktátor" rendezkedjen be Irakban, s azt is mondta, hogy országa kénytelen lesz maga is nukleáris programot kezdeni, ha Irán atomfegyverre tesz szert - derül ki a WikiLeaks által közölt diplomáciai táviratok egyikéből.

Ezek a kijelentések abban a beszámolóban szerepelnek, amelyet az Egyesült Államok kairói nagykövetsége készített Hoszni Mubarak elnök és egy amerikai kongresszusi küldöttség 2008. májusi találkozójáról. Öt évvel Szaddám Huszein rezsimjének megdöntése után Mubarak az alábbi receptet javasolta az Egyesült Államoknak Irak stabilizálására: "Erősítsék meg a(z iraki) fegyveres erőket, gyengítsék saját befolyásukat, és be fog következni egy államcsíny. Így aztán lesz majd egy diktátoruk, aki azonban igazságos."
   
"Felejtsék el a demokráciát, az irakiak természetüknél fogva nagyon nehézkesek" - tanácsolta még Mubarak amerikai tárgyalópartnereinek a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai távirat tanúsága szerint. Az egyiptomi elnök azt is felidézte, hogy annak idején megmondta az Egyesült Államoknak, "hiba" lenne megszállni Irakot, de "senki sem hallgatott rá". Hangsúlyozta ugyanakkor: egy gyors amerikai kivonulás Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntése után azzal a veszéllyel járt volna, hogy Irán megerősíti befolyását az országban.
   
A 2008. májusi találkozón Mubarak nem titkolta, hogy aggódik Irán törekvése miatt, hogy atomfegyverre tegyen szert. "Mindannyian meg vagyunk rémülve" - mondta az amerikai követség beszámolója szerint. "Mubarak azt mondta, hogy Egyiptom kénytelen lesz belefogni saját nukleáris fegyverkezési programba, ha az iráni erőfeszítések sikerrel járnak."

Kína kész magára hagyni Észak-Koreát

Kína kész magára hagyni Észak-Koreát, és hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését - derül ki a WikiLeaks oknyomozó portál által kiszivárogtatott bizalmas amerikai dokumentumokból. Kína kazahsztáni nagykövete tavaly egy vacsorán felfedte, hogy hazája számára az észak-koreai atomprogram "nagyon kellemetlen". "Kína reméli, hogy hosszú távon a két ország békésen egyesül, de arra számít, hogy rövid távon még külön marad" - mondta Cseng Kuo-ping (Cheng Guoping) a kazahsztáni amerikai nagykövet, Richard Hoagland egyik távirata szerint, amelyet a The Guardian című brit napilap hozott nyilvánosságra.

Peking szerint Észak-Korea "túl messzire ment" azáltal, hogy végrehajtott egy második kísérleti atomrobbantást is, és hogy kísérletképpen elindított egy rakétát - árulta el egy meg nem nevezett amerikai diplomatának egy szintén névtelen kínai diplomata egy olyan dokumentum szerint, amelyet a The New York Times tett közzé. "Kínai tisztségviselők jelezték észak-koreai kollégáiknak Peking elégedetlenségét Phenjannal, és nyomást gyakoroltak rájuk abból a célból, hogy Észak-Korea térjen vissza az atomprogramja leszereléséről szóló hathatalmi tárgyalásokhoz, de sajnos ez a tiltakozás hatástalan maradt. Az Egyesült Államok az egyetlen, amely haladást tud elérni ezeken a tárgyalásokon" - mondta a kínai az amerikainak.

A The Guardian hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot is, amely szerint az akkori dél-koreai külügyminiszter-helyettes, Csun Jung Vu kijelentette: "Kínának jóval kevesebb befolyása van Észak-Koreára, mint az emberek gondolnák. Pekingnek semmi kedve sincs gazdasági ösztönzőket alkalmazni Phenjannal szemben politikája megváltoztatása céljából, és az észak-koreai vezetők tudják ezt."

A külügyminiszter-helyettes azt mondta az Egyesült Államok szöuli nagykövetének: Kína immár nem tekinti Észak-Koreát "hasznos és megbízható" szövetségesnek. Észak-Korea "gazdaságilag már összeomlott", és vezetője, Kim Dzsong Il halála után "politikailag is össze fog omlani", amit Kína nem lesz képes megakadályozni.
A The Guardian szerint a WikiLeaks birtokába került dokumentumokból a többi között kitűnt az is: Washington számos alkalommal szóvá tette Pekingnél, hogy Észak-Korea Kína területén át szállít rakétaalkatrészeket Iránba.
A portál által kiszivárogtatott diplomáciai jelentések közül legalább tíz arra hívta fel a figyelmet, hogy Észak-Koreából Iránba tartó, ballisztikus rakéták alkatrészeit tartalmazó szállítmányok akadálytalanul haladnak át Pekingen - írta a brit lap.

Svéd lap a leleplezések következményeiről

A Svenska Dagbladet című konzervatív svéd napilap keddi kommentárjában kétségét fejezte ki a WikiLeaks legfrissebb leleplezéseinek várható következményeivel kapcsolatban.

"A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok sok mindent elárulnak a diplomácia működéséről. Arra azonban nem számítok, hogy ettől újra kell majd írni a történelmet. (...) Egyes idealisták fenntartások nélkül dicsőítik a WikiLeakset. Az információ mostantól szabad lesz, hangzik az internetkorszak jelszava. És ezzel automatikusan beköszönt a szép új világ" - ironizál a lap.
"Az ember azonban a leegyszerűsített kép láttán nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a hackerek nemzedéke itt egy cinikus reálpolitikusokkal teli világgal szemben lázad. A WikiLeaks fejét övező glória pedig könnyen lebillenhet. Már most felmerül a kérdés, miért van az, hogy az orosz, a kínai vagy az iráni anyagok olyan vékonyan csordogálnak csak" - írja a Svenska Dagbladet.
   
Carl Bildt svéd külügyminiszter hétfőn úgy vélekedett, leleplezésével a WikiLeaks világszerte meg fogja gyengíteni a diplomácia intézményét, de "elsősorban az amerikai diplomácia fog gyengülni", s az ügy "kevésbé biztonságossá teszi" majd a világot.
Az oknyomozó honlap idén július 25-én került az érdeklődés központjába, amikor Irakkal és Afganisztánnal kapcsolatos titkos amerikai dokumentumok ezreit tette fel a világhálóra, felbőszítve ezzel a Pentagont. Legújabb, előre beharangozott akciójában a WikiLeaks vasárnap az amerikai külügyminisztérium több mint 700 bizalmas jelentését tette közzé, amelyek a világ minden tájáról tartalmaztak diplomáciai értesüléseket. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter válaszul bejelentette, hogy büntetőjogi vizsgálatot indítottak a WikiLeaks és miden felelős ellen a kiszivárogtatás miatt.

 
Chávez lemondásra szólítja fel Clintont

Hugo Chávez venezuelai elnök lemondásra szólította fel hétfőn Hillary Clinton amerikai külügyminisztert azzal kapcsolatban, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál bizalmas amerikai diplomáciai iratokat hozott nyilvánosságra.

"Az (amerikai) birodalmat lemeztelenítették (...) Valakinek le kell mondania. Nem azt mondom, hogy Obama elnöknek, hanem Clinton asszonynak - jelentette ki Chávez egy televíziós beszédében. - A legkevesebb, amit ön - és a külügyminisztériumban dolgozó többi bűnöző - tehet: lemondani."
"Valakinek meg kellene vizsgálnia Clinton asszony elmeállapotát is" - tette hozzá, utalva arra a dokumentumra, amelyben az amerikai külügyminiszter Cristina Kirchner argentin elnök elmeállapotát firtatja.
A Guardian brit lap által közzétett kiszivárgott táviratok szerint Clinton azzal bízott meg diplomatákat, hogy derítsék ki, hogyan kezeli Kirchner az "idegességét és nyugtalanságát", továbbá az elnök és volt férje, Nestor Kirchner közti "interperszonális dinamika" feltérképezésére is utasítást adott.

"Hogyan befolyásolják Kirchnert érzelmei a döntéshozatalban, és hogyan nyugszik le, ha kiborul?  Milyen lépéseket tesz ő vagy tanácsadói, hogy segítsenek kezelni a stresszt? Szed valamilyen gyógyszert?" - ilyen és hasonló kérdésekre kellett válaszolniuk a Clinton által megbízott diplomatáknak. A kiszivárgott dokumentumokban olvasható más kényes kijelentéseket így foglalta össze Chávez: "Az Egyesült Államok támadja a kormányokat, szövetségeseiét is, nem tiszteli őket." A venezuelai elnök ugyanakkor dicsérte a WikiLeaks "bátorságát". Clinton hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok mélységesen sajnálja a bizalmas információk nyilvánosságra kerülését, és erősíteni fogja biztonsági rendszerét, hogy megakadályozza a hasonló kiszivárogtatásokat.

 A gazdaságot veszi célba a WikiLeaks

A szenzációsnak minősített politikai leleplezések után a gazdaságot kívánja célba venni a WikiLeaks.

Mindezt a svédországi székhelyű oknyomozó portál ausztrál származású alapítója, Julian Assange közölte az amerikai Forbes magazinnak adott interjújában. Az interjú a lap internetes kiadásában helyi idő szerint hétfőn jelent meg.
Assange - aki ellen az amerikai kormányzat szinte bosszút esküdött - a nyilatkozatban utalt arra, hogy internetes portálja különböző pénzügyi intézetek belső - azaz bizalmas - dokumentumainak tízezreivel rendelkezik. A célkeresztben különböző amerikai nagybankok állnak, és a "hadjárat" a jövő év elején indul.
   
A korábban az afganisztáni, majd az iraki háborúval kapcsolatos amerikai dokumentumok, most pedig a szinte az egész világot érintő washingtoni külügyi iratok kiszivárogtatásával szenzációt, illetve egyfajta nemzetközi diplomáciai botrányt keltett oknyomozó portál vezetője kijelentette: az említett gazdasági jellegű dokumentumok nyilvánosságra hozásával azt kívánják elérni, hogy az emberek valós betekintést nyerjenek a bankok - illetve azok vezetői - magatartásába. Assange ennek kapcsán úgy vélte, hogy a következmények minden bizonnyal különböző vizsgálatok, továbbá reformok lesznek. Szavai szerint az ügyfelek, a konkurensek, valamint a pénzintézetek tevékenységét ellenőrző hatóságok bepillantást nyerhetnek majd az érintett bankok titkaiba. Nem sokkal korábban a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson azt közölte: a WikiLeaks folytatni kívánja a leleplező diplomáciai iratok közlését is.


Bizalmas jelentések Magyarországról is

Berlin - Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks oknyomozó portál. A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel számolt be vasárnap internetes kiadásában.
A német hetilap "világtérképéhez" mellékelt táblázatból, illetve ismertetésből kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.
   
A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6  kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül 4 került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a "titkos, külföldiek elől elzárandó" elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a "titkos" elnevezést viselte.
   
A következő besorolás a "bizalmas, külföldiek elől elzárandó" minősítést kapta, ebbe a kategóriába  7 magyarországi dokumentum került. A csak "bizalmas" iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat "érdemelte ki". További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a "csak szolgálati használatra", azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a "nem minősített" besorolást kapta.

OLDALTÖRÉS: WikiLeaks kiszivárogtatások 2010. november 29.

A Fehér Ház súlyos bűncselekménynek minősítette az iratok nyilvánosságra hozatalát

A Fehér Ház súlyos bűncselekménynek minősítette az iratok nyilvánosságra hozatalát

A Fehér Ház súlyos bűncselekménynek minősítette az iratok nyilvánosságra hozatalát

A Fehér Ház hétfőn súlyos bűncselekménynek minősítette a titkos kormányzati iratok nyilvánosságra hozatalát, a kiszivárogtatókat pedig bűnözőknek bélyegezte meg.

Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője szerint Barack Obama elnök határozottan "nem volt boldog" a kiszivárogtatások miatt. Az államfőt nemzetbiztonsági munkatársai a múlt héten tájékoztatták a WikiLeaks birtokába jutott iratok tömegéről és tartalmáról.
A Fehér Ház nem zárja ki annak lehetőségét, hogy jogi lépéseket tegyen a WikiLeaks ellen és a szóvivő szerint jelenleg több lehetőséget is mérlegel.
"Ez egy nagyon komoly törvénysértés és komoly veszélyt jelent azon személyekre nézve, akik végrehajtják külpolitikánkat, vagy pedig ebben segítséget nyújtanak" - jelentette ki Gibbs, aki hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások nem okoznak változást a globális terrorellenes műveletekben.

A palesztin főtárgyaló tagadja, hogy Izrael Rámalláhhal egyeztetett a gázai háborúról

Száeb Erekat palesztin főtárgyaló határozottan elutasította azt a Wikileaks által megszellőztetett információt, miszerint Izrael a rámalláhi vezetés bevonásával készítette elő a Gázai övezet elleni offenzívát.

"Tagadjuk azt, hogy bármiképp részt vettünk volna a Gázai övezetben a népünk ellen indított erőszakos támadás kitervelésében" - szögezte le Erekat az oknyomozó portál által nyilvánosságra hozott egyik titkos dokumentumra reagálva. A főtárgyaló hozzátette: "Nem igazak azok a mendemondák, melyek arról szólnak, hogy a Palesztin Hatóság részese volt a Hamász vagy a Gáza elleni összeesküvésnek."
A WikiLeaks által kiszivárogtatott egyik irat szerint Izrael a Palesztin Hatósággal és Egyiptommal együtt szerette volna elindítani 2008 decemberében a gázai offenzívát, és cserébe ígéretet tett arra, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök ellenőrzése alá kerül a Gázai övezet, ha sikerül onnan elűzni a Hamászt.

A honlap szóvivője még több iratot ígért

A WikiLeaks folytatja a diplomáciai iratok közélését a következő napokban, hetekben és talán hónapokban is - közölte a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson hétfőn.

A kiszivárogtatás miatt az amerikai külügyi tárca "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba, de ez nem riasztotta el az internetes oldal szerkesztőit. A szóvivő szerint a "fokozatos közlések" az év végéig is elhúzódhatnak.
A következő kiadásokkal kiválasztott térségekre koncentrálnak, ahol szövetséget keresnek a helyi médiával - mondta a The Wall Street Journalnek Hrafnsson, aki szerint az amerikai bírálat túlzó, és az a vád sem hihető, hogy az iratok nyilvánosságra hozatalával emberi életeket sodornak veszélybe.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon kívül a reagálás enyhébb volt, és "a sajtó üdvözölte a leleplezéseket az amerikai külügyminisztérium belső működéséről".

 Az oknyomozó portál csak a partner világlapok által megszűrt dokumentumokat közli

A WikiLeaks egyetlen olyan dokumentumot sem közöl az amerikai diplomáciai sürgönyökből, amelyhez a partnerként felkért öt világlap előzetesen nem adta beleegyezését - közölte hétfőn a Le Monde című francia napilap.

Az amerikai New York Times, a német Der Spiegel, a brit The Guardian, a spanyol El Pais és a francia Le Monde szerkesztőségében közel 120 újságíró már hetek óta elemzi és kommentálja a WikiLeaks által hozzájuk eljuttatott negyedmillió titkosított amerikai dokumentumot - közölte nyilatkozatában a francia partnerlap főszerkesztője.
Sylvie Kauffmann elmondta: a világlapok közösen állították össze a publikációs menetrendet, amelyről e-mailben, telefonon és értekezleteken folyamatosan egyeztetnek egymás között.
   
A lapok abban is megegyeztek, hogy amikor egyikük kihúz egy nevet egy táviratból vagy nem közöl bizonyos ismertetőjegyeket adott személyek biztonságának érdekében, akkor a többiek is ugyanígy tesznek. A WikiLeaks ezt követően az újságírók által feldolgozott diplomáciai jegyzékeket közli honlapján, elfogadva a lapok által meghatározott szabályokat - hangsúlyozta a Le Monde főszerkesztője.
Azt is megerősítette, hogy ingyen jutottak a dokumentációhoz: "Nem fizettünk semmit és soha nem is kértek meg rá (hogy fizessünk)". 
   
A főszerkesztő szerint nincs "semmilyen különös ok arra, hogy kételkedjenek a dokumentumok eredetiségében, illetve hogy azt gondolják, hogy bekerültek közéjük hamisítványok".
   
Sylvie Kauffmann arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai külügyminisztérium eddig semmit nem cáfolt és azt sem mondta, hogy hamisak a közölt diplomáciai táviratok. "Meg aztán nekünk is van értékítéletünk: vannak olyan feljegyzések, amelyeknek a komolyságára tartalmi szempontból nem tudunk megesküdni, így azokkal nem foglalkozunk" - tette hozzá.
   
A Le Monde vezetősége azt közölte, hogy nem mondja meg pontosan, hogy hány újságíró dolgozik a WikiLeaks által megszerezett amerikai diplomáciai sürgönyök feldolgozásán, de annyit elárult: "megközelítőleg 120 újságíró dolgozott rajta heteken át, védett körülmények között. De azért nem kell egy izlandi bunkerre gondolni! Mindegyik csapat a saját szerkesztőségében egy arra kijelölt helyen dolgozott".
   
A világlapok vasárnap este internetes oldalaikon kezdték meg a jegyzékek publikálását. A Le Monde tudatta, hogy az elkövetkező napokban is folytatják a táviratokkal foglalkozó írások közlését, de a hatalmas információtömeg miatt csak fokozatosan. 
   
A Le Monde vezetőségének elmondása szerint nincsen sok kapcsolat a WikiLeaks  és a lapok szerkesztőségei között azóta, hogy a portál  a  rendelkezésükre bocsátotta a dokumentumokat. "A WikiLeaksnek vannak képviselőik, akik nem nagyon publikus személyek, de a szerkesztőségek ismerik őket" - közölte a Le Monde.

Amerikai atomfegyverek Hollandiában Belgiumban és Törökországban

Az Egyesült Államok nem csupán Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban és Törökországban is tárol taktikai atomfegyvereket - erősítik meg a legújabb Wikileaks-dokumentumok az eddigi feltételezéseket a belga, illetve a holland média szerint.

Az Algemeen Dagblad című holland lap és a holland rádió arról számolt be, hogy a leleplező dokumentumok egyikéből - a berlini amerikai nagykövetség által tavaly novemberben a washingtoni külügyminisztériumnak megküldött üzenetből - kiderül, hogy Németországon kívül Hollandiában, Belgiumban, valamint Törökországban is vannak amerikai nukleáris eszközök.   
A De Standaard című belgiumi flamand lap közlése szerint a Wikileaks-iratok leleplezték amerikai atomfegyverek belgiumi tárolását. Az újság szerint egyébként a helyi lakosság számára "nyílt titok", hogy a Kleine Brogel nevű flandriai amerikai katonai támaszponton atomfegyverek vannak.
   
A holland rádió arról a kiszivárogtatott amerikai jelentésről adott hírt, amely Philip Murphy berlini amerikai nagykövet, Phil Gordon európai ügyekkel megbízott amerikai külügyi helyettes államtitkár, valamint Christoph Heusgen, Angela Merkel német kancellár biztonsági tanácsadója közös beszélgetéséről szól. Ez ugyancsak alátámasztja azt, hogy több európai országban tárolnak amerikai atomfegyvereket.
   
Kleine Brogel nukleáris jellege az amerikai hadsereg legrosszabbul őrzött titkai közé tartozik. Egy Nizár Trabelszi nevű al-kaidás terroristát - aki egyébként tunéziai származású futballista volt - 2004-ben tíz évre ítélték, miután elismerte, hogy 2001-ben Oszama bin Laden megbízásából öngyilkos merényletet tervezett Kleine Brogel ellen. A sajtó akkor is nyíltan taglalta, hogy ott minden bizonnyal atomfegyvereket tartanak az amerikaiak.

 
Berlusconi visszautasítja a vádakat

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök saját állítása szerint kizárólag elegáns, előkelő vacsorákat ad villáiban havonta egyszer, és nem vesz részt olyan vad partikon, amelyekről  egy Rómában akkreditált amerikai diplomata titkos táviratában lehet olvasni.

Az olasz miniszterelnök a Tripoliban zajló európai-afrikai csúcstalálkozó szünetében beszélt újságíróknak a WikiLeaks portál kiszivárogtatásainak rá vonatkozó részéről. "Nem veszek részt vad partikon, nem is tudom, mik ezek" - hangsúlyozta Berlusconi hozzátéve: nem törődik azzal, hogy mit jelentgetnek róla "harmad-, negyedrangú diplomaták". Egyébként is - mondta - ilyen "értesüléseket" a baloldali irányultságú lapokban már régóta lehet olvasni. Csak azt sajnálja - folytatta -, hogy a "leleplezések" árthatnak hazája tekintélyének.

Berlusconi szerint valakik fizettek egyes fiatal nőknek, hogy őt megrágalmazzák. "Szeretném tudni, kik állnak a dolog mögött" - hangsúlyozta.
Az olasz miniszterelnök a WikiLeaks-ügy miatt ismét az ellenzék kereszttüzébe került. "Berlusconinak nincs oka arra, hogy nevessen a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokon. Nyilvánvaló, hogy magatartásával és politikai döntéseivel kárt okoz Olaszország tekintélyének külföldön. Mind világosabb, hogy Olaszországban sürgős szükség van politikai fordulatra" - jelentette ki Pierluigi Bersani olasz ellenzéki vezető.
A WikiLeaks dokumentumai Berlusconit "alkalmatlan, felfújt és nem hatékony" politikusként jellemzik. Az olasz miniszterelnököt már korábban is vádolták azzal, hogy nyaralóiban fiatalkorú lányokat alkalmaz vendégei szórakoztatására.

 
Az arab országok a fő áldozatok

Kairó/Ríjad/Dubaj - A Wikileaks "áldozatai" között elsősorban nem annyira az Egyesült Államok európai szövetségesei állnak, mint inkább az arab országok - derül ki az első elemzésekből.

Bár kétségkívül meglepetést keltett az európai fővárosokban az amerikai diplomaták kevéssé kendőzetlen véleménye az európai vezetőkről, az igazi vihart inkább a Közel- és Távol-Keleten okozzák a Wikileaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok. Két okból is. Egyrészt egymás közt alighanem Európában sem használnak szóvirágokat, ha az amerikai külpolitikát vagy vezetőket minősítik. Különösen így volt ez George W. Bush elnök idején. A "leleplezés" legfeljebb azzal a következménnyel jár, hogy a "források" majd kétszer is meggondolják, érdemes-e, és ha igen, milyen formában beszélni amerikai diplomatákkal, ha azzal kell számolniuk, hogy a szigorúan bizalmas információkat egyszer csak a sajtóban látják viszont. Másrészt a modern politikában ugyan lehet jelentősége a személyes viszonynak, az alapvető érdekeket azonban nem ez határozza meg - hanem az egymásrautaltság.
   
Másképp áll a helyzet a Közel-Keleten. Steffen Seibert, a német kormány szóvivője például arról beszélt, hogy a szivárogtatások "politikai bonyodalmakhoz vezethetnek", megzavarva a politikai folyamatokat. Az Egyesült Államok arab szövetségesei - függetlenül attól, hogy miként ápolják kapcsolataikat Washingtonnal - nem feltétlen "kommunikálják" ezt egymás között, és különösen óvatosak az arab/iszlám szolidaritás látszatának belpolitikai tálalásában. A Wikileaks dokumentumok kínos meglepetésekkel szolgálnak, például Irán megítélésében.
   
Amit éveken át igyekeztek titkolni, az most egyszeriben nyers igazság lett: a legnagyobb kőolajexportáló Szaúd-Arábiától a kis Bahreinig egymásra licitálva igyekeztek rávenni Washingtont, hogy katonai csapással tegyék lehetetlenné Irán számára az atomfegyver esetleges kifejlesztését. Ez annál is kínosabb az arab országoknak, mivel nyílt titok, hogy a katonai opcióban Izraelre is komoly szerep várna. 
   
A Wikileaks dokumentumokról kevés áll a helyi sajtóban, különösen hiányoznak a konkrét idézetek. Hivatalos kommentár sehol sem jelent meg. Érdekes, hogy Szíriában szívesebben látnák, ha az események meg se történtek volna - a félhivatalos Tisrin lap például megkérdőjelezte az anyag hitelességét. Az iraki kormányhoz közel álló al-Szabah azt írta, hogy a diplomaták se tévedhetetlenek: "Lehetséges, hogy ezeknek az elemzéseknek és vélekedéseknek egy része téves." A szaúdi pénzen fenntartott, Dubajban székelő al-Arabíja hírtelevízió ugyan hírt adott a Wikileaks dokumentumokról, de semmiről, ami a régiót érintheti.
   
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök hétfőn szintén igyekezett hangsúlyozni az anyagok jelentéktelenségét, és annyit közölt, hogy az nem árt Teherán és az Öböl-menti szomszédországok viszonyának.

 
Amerikai igazságügyi miniszter: Büntetőjogi vizsgálat folyik a WikiLeaks ellen

Büntetőjogi vizsgálat folyik a WikiLeaks ellen a titkosított amerikai dokumentumok kiszivárogtatása ügyében - jelentette be hétfőn Washingtonban Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter

"Ez nem kardcsörtetés" - mondta az igazságügyi miniszter. Hangsúlyozta: mindenkit annak megfelelően vonnak majd felelősségre, amilyen mértékben megsértette az amerikai törvényeket.
A Fehér Ház hétfőn arra utasította az Egyesült Államok kormányzati intézményeit, hogy szigorítsák meg a titkosított iratokhoz való hozzáférést. Az elnöki kabinet igazgatási és költségvetési hivatala hangsúlyozta: az új biztonsági eljárásnak megfelelően senki sem kaphat nagyobb hozzáférést az érzékeny anyagokhoz, mint amennyi a munkája hatékony elvégzéséhez szükséges. A szigorítások keretében emellett meg kell akadályozni, hogy a titkosított kormányzati iratokhoz a média hozzáférhessen.

Berlin aggódik az ügy nemzetközi következményei miatt

A német kormányt aggodalommal töltik el a bizalmas és titkos amerikai dokumentumok kiszivárogtatásának várható következményei - jelentette ki hétfőn a Merkel-kormány szóvivője.

Steffen Seibert szerint nem zárható ki, hogy Németország és szövetségesei biztonsági érdekeit sérteni fogja a bizalmas diplomáciai üzenetek nyilvánosságra kerülése. A WikiLeaks által megszellőztetett több százezer dokumentum politikai feszültséget okozhat, és megzavarhat bizonyos politikai folyamatokat - hangoztatta a szóvivő.
   
A német külügyminiszter, akit "túláradónak", illetve "időnként agresszívnak" festenek le amerikai források, "pletykaszintűnek" minősítette a kiszivárgott üzeneteket. Guido Westerwelle szerint nem örvendetes, ám igazából nem is fontos, amit a WikiLeaks nyilvánosságra hozott. Sajnálatos viszont - tette hozzá -, hogy e kiszivárogtatások következtében bizonyos személyek életveszélybe kerültek. Mindez azért, mert a WikiLeaks hatalmas pénzeket keres bűnös módon megszerzett információkkal - mutatott rá a külügyminiszter.
   
Egyúttal kétségének adott hangot azzal az állítással kapcsolatban, amely szerint pártjának egy tagja tavaly ősszel részleteket árult volna el a CDU/CSU és a FDP közötti koalíciós tárgyalásokról egy amerikai diplomatának.
   
A berlini amerikai nagykövetség esetleges német informátoraival kapcsolatban Westerwelle minisztériuma közölte: nem akarnak "detektív módra nyomozni" a források után. A kiszivárogtatott dokumentumokban egy "fiatal, ambíciózus FDP-tagról" esik szó, aki folyamatosan tájékoztatta az amerikaiakat a tavaly októberi választásokat követő koalíciós tárgyalásokról.
   
John Kornblum nyugalmazott diplomata szerint súlyos csapás érte a német-amerikai bizalmi viszonyt, a kiszivárogtatások nyomán "úgyszólván nulláról kell majd kezdenünk". Az Egyesült Államok egykori berlini nagykövete a ZDF televízióban kijelentette: "Végleg elmúlt az az időszak, amikor bizalmasan tudtunk egymással beszélgetni, s azt mondhattuk: semmi baj, ez úgysem kerül be az újságokba."

Kényes leleplezések az amerikai diplomáciáról

London/Jeruzsálem/Róma/Berlin/Párizs - A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz.

Büntetőjogi vizsgálat folyik a WikiLeaks ellen a titkosított amerikai dokumentumok kiszivárogtatása ügyében - jelentette be Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter, aki szerint eljárást indítanak minden felelős ellen. A Fehér Ház arra utasította a kormányzati intézményeket, hogy szigorítsák meg a titkosított iratokhoz való hozzáférést.
   
Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik "nagy dobása" volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia - és a partnerállamok - mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, hanem tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták - legalábbis a kulisszák mögött - nem rejtették el lekicsinylő véleményüket a szövetséges államok vezetőiről.
   
A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki tavaly júliusban. A brit lap - mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt - kiemelte, hogy Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program miatt.
   
A Le Monde című francia lap internetes változata hétfőn azt írta, hivatalosan senki sem tudja, ki adta át a WikiLeaksnek a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, aki Irakban teljesített szolgálatot.
   
A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában. Az iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát. Hétfő estig magán a honlapon sem lehetett elolvasni tartalmukat.
   
A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint ez világszerte meg fogja gyengíti a diplomácia intézményét, és "kevésbé biztonságossá teszi" majd a világot. Bildt kifejtette: a kényes helyzetek és válságok megoldása érdekében szükség van a kormányok közötti bizalmas kommunikációra. "Mostantól azonban meg kell elégednünk egyfajta hangos diplomáciával, amely - tapasztalatból tudom - még több konfliktushoz és problémához vezethet" - mondta.
   
Franciaország a "demokratikus szuverenitást és tekintélyt" célzó "fenyegetésnek" tekinti a kiszivárogtatást, és jelezte: "nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval" - közölte a francia kormányszóvivő. A külügyminisztérium ehhez hozzátette: Párizs egyetlen francia vezetőnek tulajdonított kijelentést sem erősít meg.
   
Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, melyek Dmitrij Medvegyev elnököt haloványnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt "alfahímnek" minősítették az amerikai diplomaták. Az elnök környezetében egy forrás rámutatott, hogy Washington előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról. Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: "Ez persze jó kis olvasmány, de a politikában inkább partnereink konkrét tetteiből indulunk ki".
   
A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.
    
Egyáltalán nem ártott, sőt lehet, hogy segített Izraelnek a WikiLeaks - véli egy volt izraeli biztonsági tanácsadó. Giora Eiland szerint kirajzolódik a dokumentumokból, hogy Izrael több arab országhoz képest "visszafogott" álláspontot képvisel az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy véli, a kiszivárgott dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak Izrael, hanem az arab világ szerint is Irán jelenti a legnagyobb veszélyt a Közel-Keletre.
   
Afganisztánra vonatkozó részek nem lesznek befolyással a Kabul és Washington közötti stratégiai kapcsolatokra - jelentette ki az afgán elnök szóvivője. A diplomáciai táviratok, melyek szerint Hamid Karzai "rendkívül gyenge" politikus, a féltestvére, Ahmad Vali Karzai pedig korrupt kábítószer-kereskedő, nem fogják feszültté tenni a Washingtonnal ápolt kapcsolatokat - mondta.

Egy hacker bénította meg a WikiLeaks-et

Egy hacker bénította meg vasárnap a Wikileaks-et, röviddel azután, hogy az oknyomozó portál megkezdte több százezer oldal titkos amerikai diplomáciai sürgöny közreadását - jelentette hétfőn a CNN.