Kiállítás a mártír Esterházy gróf emlékére

A Pozsonyi Magyar Galéria festmény- és grafikai gyűjteményéből összeállított tárlat célja, hogy a hazánkban méltatlanul elfeledett, Szlovákiában és Csehországban pedig egy koncepciós ítélet miatt mindmáig háborús bűnösként számon tartott államférfi rehabilitálást elősegítse, példamutató tevékenységét megismertesse, megőrizze.

A kiállítás-megnyitón dr. Hermann István, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója mondott köszöntőt, aki beszédében alapos áttekintést nyújtott az 1901-ben született és 56 esztendősen elhunyt Esterházy Jánosról, a két világháború közötti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusáról, a felvidéki magyarság szellemi vezetőjéről. Esterházy politikai tevékenység során elsősorban a Csehszlovákiában élő magyarok jogaiért küzdött, de szót emelt minden kisebbség, így a magyarországi szlovákok érdekében is.

A nemzetiszocializmus térhódításakor ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én nem szavazta meg azt a törvényt, amely a zsidóság kitelepítéséről szólt. Esterházy 1944-ben számos zsidó, cseh, valamint lengyel üldözöttnek segített a menekülésben. Miután a szovjet csapatok kiszorították a németeket Pozsonyból, koholt vádak alapján szibériai kényszermunkára szállították, majd a szlovák nemzeti bíróság 1947. szeptember 16-án háborús bűntettek címszóval halálra ítélte a felvidéki magyar politikust. Végül életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták az ítéletet. Esterházynak külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben hunyt el, a hamvait tartalmazó urnát pedig egy prágai köztemetőben hantolták el egy jeltelen tömegsírba.

1993-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök indítványára az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, és rehabilitálta őt. Ez azonban Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, ebben a két országban hivatalosan továbbra is háborús bűnös.

A Hommage à gróf Esterházy János című vándorkiállítást Pápán Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke nyitotta meg. Az eseményen emlékező beszédet mondott Csehi József, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezetének elnöke, a tárlat magyarországi gondnoka, továbbá csellójátékkal Némethné Farkas Nóra és Mészáros Sándorné is közreműködött.

Dr. Hermann István a kiállítás-megnyitón tartott beszédében alapos történelmi áttekintést nyújtott Esterházy Jánosról, a mártírsorsú felvidéki magyar politikusról (Fotó: Somogyi József Galéria)

A szervezők megfogalmazása szerint a hazánk több településén, illetve környező országokban is vendégeskedő kiállítás tulajdonképpen egy missziót tölt be: általa beszélni lehet Esterházy Jánosról, aki példamutató helytállása és embersége miatt méltó arra, hogy megőrizzük emlékét.