Sport

2009.08.27. 02:29

Exkluzív interjú - A BL-ben robog a Loki

A Ferencváros 1995 nyarán harcolta ki a BL-be jutást, tizennégy évet kellett várni, hogy ismét magyar alakulat szerepeljen a legrangosabb európai kupában. A Debrecen a bolgár Levszki legyőzésével került a főtáblára.

Horog László

Az eredménysor imponáló: a DVSC hat mérkőzése közül ötöt megnyert, négyszer gólt sem kapott, mindegyik összecsapásán megzörgette az ellenfél hálóját. Elbúcsúztatta a svéd, az észt, valamint a bolgár bajnokot. Herczeg András, a klubmenedzser, a szakmai munka felelőse érthetően elégedett és büszke fiaira.

- Nehéz jelzőket, szavakat találni a mérkőzés utáni hangulatra, megható volt látni az ünneplő tömeget. Köszönöm mindenkinek, aki segített abban, hogy részesei lehettünk ennek a csodálatos, örökké felejthetetlen estének. Nemcsak a játékosok, a klubnál dolgozó összes munkatársam nevében mondhatom, még soha nem éltünk át hasonlót.

- Kettős győzelemmel búcsúztatták a Levszkit, imponáló magabiztossággal. Még akkor is, ha a visszavágón a bolgár rivális kezdett jobban.

- Az első félidő elején ellenfelünk ránk kényszerítette akaratát, kapufát lőtt, ám a folytatásban átvettük az irá- nyítást. Mi gyengébben futballoztunk, mint Szófiában, persze szemrehányás nem érheti a fiúkat. 

A meccs végén mi voltunk fölényben, ha pontosabbak vagyunk, újabb találatokat szerezhettünk volna. Az, hogy az első játékrész jelentős részében a bolgárok irányítottak, annak volt betudható, hogy nekik kellett támadniuk. 

A Levszki bizonyította, hogy jó csapat, nem véletlenül állt előttünk száz hellyel a klubvilágranglistán, mégis megérdemelten léptünk tovább. A két találkozón lőttünk négy csodálatos gólt. Három látványos, igazi bomba volt, egy pedig egy nagyszerű akció végén született.

- A BL főtábláján világhírű klubok várnak önökre. Augusztus 31-ig még erősíthetnek. Meg is teszik?

- Valóban van még pár napunk a keret megerősítésére, de szerintem már nem lesz változás, a jelenlegi csapattal vágunk az újabb feladatoknak. Ez a garnitúra bizonyította, hogy nagy dolgokra képes. 

Okos, értelmes, céltudatos játékosok alkotják a keretet, akik tisztában vannak az értékeikkel. Amikor a mérkőzés előtti napon kértem, hogy mindenki kapcsolja ki a mobilját, nem annak szólt, hogy nem kezelem őket felnőttként, mindössze azt akartam elkerülni, hogy bármi is elterelje a figyelmüket a találkozóról. 

Azt mondtam nekik, természetesen ők telefonálhatnak, ha valami fontos, kapcsolják be a készüléküket, hívják a szeretteiket, de ők ne vegyék fel a telefonokat. Engem is sokan kerestek belépőjegyek ügyében, a derbit megelőzően a játékosaimat is hívogatták ezzel.

- Telt ház várta a gárdákat. Mire gondolt, amikor meglátta a tömött lelátókat?

- Elérzékenyültem. A Loki eddig Debrecen csapata volt, most az egész országé. Láttam a zászlókat, az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek szurkolók. A média ki-emelten foglalkozott velünk, ilyen felhajtás még soha sem volt körülöttünk. 

Kicsit tartottam attól, hogy ezt miként kezelik a srácok, szerencsére a földön maradtak, s ez reményeim szerint így lesz a folytatásban is. Egy új világba lépünk a Bajnokok Ligájával, ahol olyan mérkőzések várnak ránk, amelyekre emlékezni fogunk, amíg csak élünk. 

Magyar gárda az utóbbi években nem álmodozhatott a BL-ről, nekünk megadatott, hogy sztárklubok ellen lépjünk pályára. Akárhogy is alakulnak a későbbi eredményeink, ezeket a sikereket már senki sem veheti el. A meccsek minden pillanatát élvezni fogjuk.

- Tizennyolcezren keltek útra Debrecenből. Ön melyiket szereti jobban: tízezer néző előtt pályára lépni otthon, vagy negyvenezer előtt a fővárosban?

- Nehéz kérdés, mindegyiknek megvan a varázsa. A saját pályánkat megszoktuk, minden centiméterét ismerjük, viszont a fővárosban sokkal többen szurkolhatnak nekünk. A Puskás Ferenc-stadion igazgatója a mérkőzés után gratulált, közölte, náluk otthonra leltünk, szeretettel várnak bennünket ezentúl is.

- Azt mondta, elérzékenyült, amikor meglátta a lelátón a piros-fehér-zöld zászlóerdőt. Ki volt az első, akit felhívott a lefújás után?

- A páromat és az édes-anyámat. Előbbi nem nézte a meccset, azt mondta, annyira izgul, hogy nem bírná ki a közel két órát. Én hívtam fel az eredménnyel. Anyukám követte a tévén az eseményeket, sírva gratulált a sikerhez.

- Az ősszel több fronton kell helytállniuk. Bírják majd a terhelést a BL-ben, a bajnokságban és Ligakupában?

- Remélem. Nem voltunk még hasonló helyzetben, úgy érzem, elég erős a keretünk ahhoz, hogy a nemzetközi porond mellett itthon is helytálljunk. A keddi győzelmet szolidan megünnepeltük a fiúk-kal, de sok időnk nem maradt az örömködésre, szombaton hazai pályán fogadjuk az örök rivális Nyíregyházát. 

(Fotó: Orosz Péter)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!