Milyen a kézilabdánk jövője? Füreden elmondták

Ez volt a 48. alkalom, hogy átadták a kitüntetést, egyéniben havonta, csapatban negyedévente ítélik oda a rangos elismerést. A BKSE teljesítményét fényezi, hogy a díj négyéves történetében mindössze két kézilabdaklub nyert.

De mi a balatonfürediek titka?

Többször leírtuk már, hogy az egyesület párját ritkítóan működik. Az NB I-es felnőtt- alakulattal rendelkező klub hosszú évek óta rendkívül nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre, igyekszik előtérbe helyezni a magyar fiatalokat, csak hiányposztra igazol külföldi játékost.

Persze, ez lehet egy jól hangzó, de üres marketingszöveg, hagyjuk is, inkább nézzünk egy-két szikár adatot Füredről!

A 2016-os esztendőben a balatonfürediek öt játékost adtak az egyébként világbajnoki részvételt kiharcoló juniorválogatottba, az ifjúsági nemzeti csapatban hatan, a serdülőknél pedig négyen képviselték a füredi színeket abban az évben.

A felnőttválogatottba tavaly összesen hat balatonfüredi játékos kapott meghívást, közülük már csak Győri Mátyás és Gerdán Tibor szerepel a csapatban. Bánhidi Bencét és Bóka Bendegúzt nyáron a Szeged vitte, Szöllősi Balázs Tatabányára igazolt, Ligetvári Patrik visszatért Veszprémbe.

Ennek ellenére a felnőtt- együttes továbbra is az NB I-es élmezőnyhöz tartozik, az első csapat mögött pedig szépen dübörög a BKSE-utánpótlás motorja. (A füredi serdülő és az ifjúsági csapat egyaránt veretlen ebben a szezonban!) Persze mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben is ilyen egyszerű lesz fenntartani a jelenlegi - ideálisnak tűnő - helyzetet.

- Az 1999/2000-es korosztálytól kezdve, de még inkább a 2002-ben születettektől a taós támogatási rendszernek köszönhetően robbanásszerűen felduzzadt a magyar kézilabda utánpótlása. Most az a kérdés, mikor és milyen hozadéka lesz ennek a változásnak a felnőtteknél - válaszolt lapunknak Kis Ákos. A korábbi sokszoros válogatott, egykor Spanyolországban is légióskodó játékos jelenleg a BKSE utánpótlásában dolgozik, a serdülőket irányítja.

- A mennyiség valóban kedvezően változott, a minőséggel azonban gondok vannak. Sokszor akkora a deficit, amelyet már nem lehet behozni. Járjuk az országot, nézzük a gyerekeket, és sajnos meg kell állapítanunk, hogy az alapképzésben komoly hiányosságok akadnak. Az iskolákban sokszor nem fejlődik rendesen a fiatalok koordinációja, mozgáskultúrája. A franciáknál ezt már felismerték és tesznek ellene, a 6-8 éveseket tervezett időközönként közös foglalkozásokra viszik - tette hozzá Kárpáti Krisztián, a Balaton-parti egyesület utánpótlás- szakágvezetője.

- Elmegyek egy II. osztályú U-14-es meccsre, és azt látom, hogy a gyerek nem tud futni, nem tud ugrani és dobni. Lehet, éppen csak most kezdte, és ez az oka, de...- csatlakozott Kis Ákos.

Kárpáti Krisztián a honi képzés átalakításának igényéről is beszélt, kiemelve: a szövetség új szakmai igazgatója, Zsiga Gyula szeretne egy egységes rendszert kialakítani. Nemcsak elméletben, gyakorlatban is, a cél, hogy egy-egy átemelést, befutást vagy keresztmozgást Békésen és Nagyatádon is ugyanúgy oktassanak.

Összefoglalva tehát mind általános iskolás korban, mind a klubokban végzett munkát tekintve javulni kell, hiszen a mennyiség csak az egyik pillére a fejlődésnek. Annak a fejlődésnek, amelynek a célja, hogy 17-18 éves magyar fiatalok tömegével sorakozzanak az NB I vagy éppen a válogatott kapujában. Mert most nem ez a helyzet.

- Persze, mondhatjuk, hogy sok a külföldi a bajnokságban, de azt is látni kell, hogy nem szaladgál olyan sok 18 éves magyar játékos, aki beépíthető a felnőttek élvonalába. Az edzők nem önmaguk ellenségei, ha lenne ilyen játékosuk, azt kihasználnák - hozott fel egy olyan dolgot Kárpáti Krisztián, amely ritkán kerül szóba akkor, amikor honi fiatalokat követelünk a légiósok helyére az élvonalba. - Sok gyerek fejlődik szépen, belép az NB I-be, esetleg kap egy válogatott meghívót, aztán nem lép tovább, megreked - állítja Kis Ákos. Összetett kérdés, hogy ennek mi az oka, de abban a füredi szakemberek egyetértenek, hogy ezen a téren a menedzserek felelőssége is felmerül.

Krisztián szerint egy magyar játékos általában 22-23 éves korára érik NB I-es szintre, de 18 esztendős koruk után sokan máshoz fognak, így elvesznek a magyar kézilabda számára.

Rátérve a balatonfüredi képzés hátterére, a kisváros utánpótlása - a gyerekcsapatokat is beleszámolva - több mint száz fiatalt foglalkoztat, a már említett színvonalon. Kárpáti Krisztián elmondta: a saját merítési lehetőségek kiaknázása mellett a középiskolás tanulmányok megszervezésével invitálnak ifjú játékosokat magukhoz.

- Egyre nehezebb a dolgunk, hiszen egyre nagyobb a harc a játékosokért. Sokan irreális ígéretekkel állnak elő, vagy nem létező képet festenek magukról - sajnálkozott Kis Ákos.

Az edzőktől megtudtuk, ha húsz gyerekből négy-öt lesz profi játékos, az már nagyon jó aránynak számít. Tehát a többségnek nem a kézilabda jövője, ezért tartják Füreden még a sportolásnál is fontosabbnak a tanulást, legyen többféle út, lehetőség a fiatalok előtt.

Mint látható, a balatonfüredi gyerekek összességében nagyon jól boldogulnak, na de hogy néz ki ez országosan, milyen a magyar férfi kézilabda jövőképe?

- A közeljövőben kifut az 1983/84-ben született korosztály a válogatottból, és mögötte nagy űr van. Sem mennyiségben, sem minőségben nem tudjuk ezt betölteni. Maximum egy ütőképes sorral tudunk számolni, így a következő években rendkívül nehéz lesz megtartanunk a világban jelenleg elfoglalt 5- 10. helyünket. Az 1997/1998-asok között is akadnak tehetségek, de az igazi áttörést a 2000 után születettek hozhatják. Fent kell tartanunk, hogy ilyen sokan kézilabdáznak, miközben előrelépünk a képzés minőségében. A női szak-ág néhány évvel előrébb tart ebben a folyamatban, van tehát bőven munka - zárta a témát Kárpáti Krisztián.