2018.11.04. 07:00
Bányaskanzen és erdei túra Tatabányán
Sokan úgy vélik, lévén Tatabánya ipari település, szocreál háztömbökkel, nem érdemes útba ejteni. Aki mégis időt szán rá, értékekre lel. A Gerecse és a Vértes közötti völgyben fekszik, lakossága megközelíti a hatvanhatezret.
Európában is egyedi kiállítóhely a Bányászati és Ipari Skanzen
A második világháború után Bánhidát, Felsőgallát, Alsógallát és Tatabányát egyesítve lett város. A 18. század utolsó évtizedeiben fedezték fel szénmezőit, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 6-án a bányaigazgatóság előtt a bányászok tiltakoztak az ellenforradalmi kormány által drasztikusan megnövelt munkaidő és a szakszervezeti vezetők sorozatos letartóztatása ellen.
A kivezényelt csendőrök a tüntetők közé lőttek, több munkás meghalt, sokan súlyosan megsebesültek. E tragédia emlékére 1951 óta minden év szeptember 6-án országszerte bányásznapi megemlékezéseket tartanak.
A szénbányászat 15–17 ezer alkalmazottat foglalkoztatott fénykorában, szinte nem volt család a városban, melynek ne lett volna valamilyen kötődése a bányavállalathoz. 1987-re azonban a szénvagyon kimerült, a bányaüzemek megszűntek.
Az egykori 26 akna és 5 külfejtés emlékét a XV-ös akna területén kialakított Bányászati és Ipari Skanzen őrzi. Nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló a kiállítóhely, melyet a régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodáival, szabadtéri gépbemutatóval, bejárható bányatérséggel, az egykori bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeivel, korhű berendezéseivel tettek még egyedibbé.
A Kő-hegyen magasodik a műemlékké nyilvánított, karmai között Árpád kardját tartó, fején koronát viselő bronzturul. Közel 15 méteres fesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Alkotója Donáth Gyula, a város szimbólumaként a rendszerváltás után a turul a város új címerébe is bekerült. Fontos régészeti lelőhely a Szelim-barlang, melyet az itt talált őskori leletek, szerszámok, tűzrakó hely tett ismertté. Ide az emlékműtől rövid erdei sétaúton lehet eljutni. Érdemes megpihenni a Fő téren, Péterfy László Életfa-szobra előtt. A törökök kiűzése után Eszterházy József gróf az elnéptelenedett Bánhidára katolikus vallású szlovákokat telepített. Leszármazottaik ma is hűen őrzik hagyományaikat, múltjukat.