Jósda a hegy lábánál, a völgyben

2018.10.07. 07:00

Dodoni, az ókori világ szentélye kezdi visszanyerni tekintélyét

A régió, Epírosz fővárosától, Ioanninától alig húsz kilométerre, délnyugati irányban találjuk az ókori világ mások legjelentősebb jósdáját, Dodonit.

Horog László

A párgai nyaralás során, már a tengerparti kisvárosba érkezés után néhány órával, a helyi idegenvezető eligazítása után érdeklődni kezdek, miként lehet eljutni a környék legfőbb nevezetességéhez, Dodoniba. „A tömegközlekedést felejtsd el, bár a hely mesés, de busz, vagy vonat nem visz oda. Az autóbérlés az egyetlen megoldás, Dodoni összekötve Ioannina városával, kimondottan jó program” – mondja a telepített szakember. Egy érdeklődőnek tűnő, négytagú családot sikerül rávennem Dodoni megtekintésére. A Ioannina táblát követjük az autópályán, majd tábla jelzi az ókori világ ismert szentélyét. A bejáratnál tömeg nincs, a kasszás hölgy meg is lepődik, amikor a nemzetiségünk felől érdeklődik, majd megkapja a választ.

A Tamarosz-hegy lábánál, völgyben helyezkedő jósda a régió legfontosabb műemléke, amely az ókorban roppant jelentős volt még akkor is, ha nem vehette fel a versenyt Delphoi (Delfi) kegyhelyével. Dodoniba a hétköznapi emberek jártak jósoltatni, Delfibe pedig hatalmas uralkodók, valamint a városállamok legnagyobb hadvezérei. Persze, Dodoni, a világ legősibb jóshelye is komoly volt, a hely ma is őrzi korábbi tekintélyét. Zeusz szent tölgye leveleinek susogásából fejtették meg a helyi papok a főisten akaratát, majd tolmácsolták az érdeklődőknek.

Míg Delfiben papnők, Püthiák mondták az okosságokat, osztották az észt, itt férfiemberek, akiket prófétaként tiszteltek. Később nem csak a levelek zúgása adott támpontot, a madarak röpte, a közeli, szent forrás csobogása is. Egy fémedény érces hangját is alapul vették, valamint előfordult, hogy kockát is vetettek. A papok nem hordtak lábbelit, mezítláb jártak, a földön aludtak, ugyanis onnan kapták az ihletet az isteni üzenetek értelmezésére.

A jóslatok nem voltak feltétlenül logikusak, mi több, kimondottak homályosak, kétértelműek, innen ered a magyar nyelven is használt dodonai jelző, ha valaki egy adott témában beszél ugyan, ám tartalmilag mond is valamit, meg nem is. A megbízó a Kr. előtti második évezredben a meglehetősen zavaros történetekből, mondatfoszlányokból természetesen azt óhajtotta komolyan venni, ami számára kedvezőnek tűnt. A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy már a bronzkorban komoly település létezett itt, majd jelentősége visszaesett, a hellén időszakban, Nagy Sándor színre lépésekor nyerte vissza korábbi fényét. Nem volt mindig nyugalom a területen, időszámításunk előtt, 219-ben előbb az aitól törzsek, majd a rómaiak pusztítottak itt, később a trákok vittek mindent a felhalmozott kincsekből, ami mozdítható volt. A római császárság idején ismét fellendült, roppant népszerű volt, azonban a birodalom hanyatlásával egy időben jelentősége fokozatosan csökkent.

Az ásatási területen szorgos kezek kaszálnak, a teljesen még nem feltárt stadionnál érkezünk, aztán folytatjuk a rövid sétát a romterület legszebb pontjához, a Kr. előtti 3. században, Pürrhosz király által emelt, 18 ezres színházhoz. Pár évtizeddel később a kultúrára nem igazán fogékony aitólok lerombolták, a makedón uralkodó, Philippos azonban felismerte jelentőségét és újjáépítette. Később a rómaiak is bontották, Augustus császár lépett közbe, amfiteátrummá alakította, arénává varázsolta, amelyben gladiátorok küzdöttek életre-halálra, az uralkodó ezzel komoly cirkuszt biztosított a környék népének. Az impozáns épületet 1960-ban kezdték restaurálni, nyaranta az Ókori Dráma Fesztivál névre keresztelt, nagyszabású rendezvénysorozatnak ad helyet.

A színház mögött találjuk az Akropoliszt, mellette a legfontosabb döntések otthonát, a tanácsháza, a Bouleterion alapjait, valamint a régi falak maradványait. Itt helyezkedik Aphrodité temploma is, kissé távolabb a mindenható Zeusz szentélykörzete. Egykor itt állt a szent tölgy, valamint a főisten temploma, továbbá megtaláljuk az idők során elpusztult Heraklész szentély helyén később, a bizánci időkben emelt, ókeresztény bazilika romjait is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!