A választás szabadsága: szülés otthon vagy kórházban

Novák Julianna, a Magyarországi Dúlák Egyesületének szakmai koordinátora szerint már az 1980-as évek végén, több nőben felvetődött a kérdés, miért kell programozottan, orvosi utasítások szerint lezajlania a szülésnek, mikor ez a világ egyik legtermészetesebb folyamata, amely akár háborítatlanul is tökéletesen végbe tud menni. A kilencvenes évektől számos szakmai konferenciára és média kampányra került sor, amely a méltó módon való szülést helyezte középpontba. Az országgyűlés 92-ben 32 millió forintot szavazott meg egy születésház létrehozására, ám ezt a szakma megvétózta, s hiába a nemzetközi és hazai irányelvek, joggyakorlatok, a 90 százalékban férfiakból álló szülészorvosok döntötték el, hogyan is kell egy nőnek szülni. 
 
- Az elmúlt évtizedekben kialakult szülészeti osztályok remekül ellátták és ellátják a feladatukat. Korábban ezer babából 50-60 halt meg otthonszülés során - és néhány édesanya is - a kórházakban ennek tizede az arány. Ám egy szolgáltató társadalomban élünk, ahol ezt a most kialakult alternatív igényt is ki kell tudnunk elégíteni. Egyébként Hollandiát leszámítva Európában sehol sem terjedt el ez a módszer, egy-két százalék az arány. Magyarországon évente száz-kétszáz, Veszprém megyében egy-két esetről van szó - mondja dr. Szilágyi Imre, a Csolnoky Ferenc Kórház szülész-főorvosa majd hozzáteszi, a kismama ezen igénye soha nem veszélyeztetheti a baba életét, afölött ugyanis nem rendelkezik.

 
Az otthonszülést támogatók véleményük mellett legtöbbször azzal érvelnek, hogy a kórházakban futószalagon zajlanak az események, a kismamák korlátozva vannak, semmilyen beleszólásuk sincs az eseményekbe, a gátmetszést kötelező jelleggel végzik s az egészséges újszülöttet legtöbbször fájdalmas vizsgálatoknak vetik alá, vagy inkubátorba helyezik, ahelyett, hogy anyja ölelő karjaiba helyeznék. - Otthonszülés esetén szabadon megválaszthatóak a segítők, nincsenek mesterséges fájdalomkeltők illetve csillapítók, kényelmes testhelyzetben, saját ritmusuk szerint hozhatják világra a babájukat, akivel aztán rögtön együtt is maradhatnak és igány szerint szoptathatják is őket - állítja Novák Julianna.
 
 - Józanésszel is felmérhető, mi a fontosabb. A serpenyő egyik felében az otthonszülésről már elhangzott pozitívumok, a másik felében pedig, a kórház azon egyedülálló tulajdonsága, hogy a gyermeket és az anyát bármilyen probléma esetén azonnal ellátni tudó orvosi team áll rendelkezésre. Szüléskor a komplikációk mindig hirtelen alakulnak ki, s majd mindig műtőre lesz szükség. A kórházban tíz perc alatt mind a helység mind a teljes személyzet készen áll a feladatra, de képzeljük el, ha a szövődmény valahol a Bakonyban lép fel. Rengeteg értékes idő vész el, míg döntés születik, míg beérnek a kórházba és ott elkezdődhet a beavatkozás.
 
 Az új rendeletről más-más szempontok alapján, de jó véleménnyel van az orvos, a dúla és az édesanya is.
 
 - Nagyon örülök, hogy végre megszületett, s most már az otthon nem csak a kismama állandó lakcímét jelenti. Fontosnak tartom, hogy a továbbiakban azok a bábák is kapnak jogosultságot, akiknek nincs igazolható kétéves szülőszobai gyakorlatuk, de közjegyzői igazolásuk van, hogy már legalább 50 szülést kísértek. Bízom benne, hogy megalakul a bábák szakmai testülete, amely a minisztérium tanácsadó testülete és egyben a bábák hivatalos képzési intézménye is lehet. Mivel az otthonszülésnél is nagyon fontos a kórházi háttér, így a két területnek szoros együttműködést kell kialakítania a babák és mamák biztonsága érdekében. Azt sajnálom, hogy a TB nem támogatja a lehetőséget és bízom benne, hogy ezt a rendeletet legalább 2 évente felülvizsgálják és korszerűsítik - vélekedik a dúla.
 
 - A rendelet egyelőre nem jelent meg a Közlönyben, még bármivé alakulhat. A szülést otthon is csak szülészeti szakvizsgával rendelkező orvos végezheti el, a működési engedélyt az ANTSZ adja majd ki. Aki ennek nem felel meg a kritériumoknak és mégis folytatja a munkát, bűncselekményt követ el és büntethető lesz. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a törvény választ ad olyan kérdésekre az alternatív módszer kapcsán, amelyekre eddig hiányoztak. Mit kezdtek például a méhlepénnyel? Legtöbbször bedobták a kukába. Miközben tőlünk a legszigorúbb feltételek mellett követelik meg, hogy veszélyes hulladékként kezeljük. Vagy ki anyakönyvezte a gyermeket? Ki végezte el az újszülöttön a kötelező anyagcsere és egyéb vizsgálatokat? Ki volt ennek a felelőse? Eddig senki, de a rendelet végre szabályozza ezt - tájékoztat a főorvos.
 
 - Ez a törvény végre tényleg szabad választást biztosít az édesanyáknak. Bár eddig is jogunk volt megválasztani a helyszínt, szülést segítők munkájának jogi státusza tisztázatlan volt. Bennem volt a félelem, hogy megbüntethetik a nekem segítő bábát, amiért életem legcsodálatosabb pillanatában ott voltak. Azt azért nem szeretném, hogy ezután átbillenjen a mérleg, pénzbe kerülne az otthonszülés és csak a felső rétegek engedhetnék meg ezt maguknak - osztja meg velünk véleményét Földi Anikó, a kétgyermekes fiatal családanya.

 
- Én ismét otthon szülnék! Az első gyermekemet kórházban hoztam a világra, mivel akkor még nagyon keveset tudtam az alternatív lehetőségekről és az tűnt a legjobb megoldásnak. Bár minden rendben zajlott és gyönyörű szülésélmény volt, utólag visszagondolva már tudom, hiányzott néhány dolog. Máig nem értem, miért kellett a gátmetszés, miért kellett a hátamon feküdve, teljesen kényelmetlen pózban szülnöm vagy épp miért nem maradhatott a párom végig mellettem. A kórházban folyamatosan arra kellett figyelnem, amit az orvos mondott, nem tudtam önmagamra koncentrálni.
 
 A veszprémi anyuka nem sokkal később ismerkedett meg a dúlákkal és a régi-új lehetőségekkel. Minél több információhoz jutott, annál értékesebbé vált számára a háborítatlanság, a természetesség. - A második várandóságom alatt a párommal részt vettünk az egyhetes felkészítő tanfolyamon, ahol többet tudtam meg a folyamatokról, mint előtte bármikor. Baráti kapcsolat alakult ki a bábákkal is és végül felelősségteljes döntés hoztam. Otthon szültem, komplikációktól mentesen. A vajúdás alatt teljes anyai szabadságot élveztem, egy teljesen más dimenzióba kerültem, felismertem a testem által küldött jeleket és tudtam mi a jó nekünk. A bába egyáltalán nem avatkozott közbe, de a folyamatokat figyelemmel kísérte, s így utólag - az iszonyú fájdalom ellenére is - sajnálom, hogy csak 7-8 óráig élhettem át azt az érzést. Ennek ellenére én nem ajánlom az otthonszülést, mindenki ott hozza világra a gyermekét, ahol a legnagyobb biztonságban érzi magát. Aki fél és számára az orvos közelsége megnyugtató, mindenképp menjen kórházba - figyelmeztet végül Földi Anikó.

Az elmúlt évezredek során az asszonyok legnagyobb százaléka otthon hozta világra újszülöttjét, ez volt a világ természetes rendje. Persze születtek babák árokparton, lovas-kocsin vagy épp a fészerben is, ha úgy hozta a szükség. Az egészségügy fejlődésével a kórházak kialakulásával a 20. század felétől megváltoztak a dolgok, Magyarországon a Ratkó-korszak idején kerültek először a szülőotthonokba majd a kórházakba a kismamák. Utóbbi 1968-tól kötelezővé vált és egy évtizeddel később a kemény munkának köszönhetően már teljesen általánossá is vált. Ebben orvos és dúla - az anyának lelki, fizikai segítséget nyújtó nem szakképzet, de a szülésben tapasztalt nő - is egyetért. Abban már kevésbé, hogy mikor született meg ismét az igény az otthonszülésre.