Balaton-retró: amikor repülőgéppel utazhattunk strandolni

Ma már hihetetlennek tűnik, de anno egy ilyen kis országban, mint Magyarország is közlekedtek belföldi repülőjáratok.

Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak, ám 1957 januárjában újra megindulhatott a forgalom. Az utazni vágyók Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra, Pécsre, Szegedre, Szombathelyre és Zalaegerszegre is eljuthattak légi úton.

Természetesen felmerült az igény balatoni járatok indítására is. A tervek szerint nemcsak Siófok-Kilitin, hanem Tapolcán és Keszthelyen is leszállhattak volna az akkoriban a Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) légiflottáját képező Liszunov-2-es repülőgépek – végül azonban Tapolca és Keszthely „kiesett a pikszisből”, a járatok Budapest és Siófok között repültek.

Az 1959. júliusi filmhíradó lelkendezve adta hírül, hogy „[ú]tra készen állnak azok az utasszállító gépek, amelyek a Malév új vonalán a Balaton partjára röpítik hétvégén a pihenni vágyókat. (...) A többórás vonatút repülővel alig harminc percre csökken. (...) A Malév balatoni repülőjárata máris nagy népszerűségnek örvend.”

A járatok nyaranta vasárnap reggel hét órakor indultak Budapestről, és 7.30-kor érkeztek meg Siófokra. Mivel még ugyanaznap 18.40-kor vissza is indultak, így az utasok vagy csak egy napot, vagy egy hetet tölthettek a Balaton mellett.

Ezek a közvetlen járatok 1960-ig repültek a Balatonra, majd 1963-ban a belföldi járatok nagy része is megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust, és az új Il–14-esek üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek többsége nem volt alkalmas.

Arról sajnos nincs információnk, mennyire volt rentábilis a balatoni járatok üzemeltetése, azt viszont tudjuk, hogy Budapesttől Siófokig 122 forintba került a repülőjegy akkor, amikor 1540 forint volt az átlagbér (1959-ben). Ez a repülőjegy a mai keresetek mellett mintegy 18-20 ezer forintba kerülne – csak oda, egy személynek.

Bár időről időre felmerült a gondolat, hogy ilyen-olyan formában újra kellene indítani a balatoni járatokat, ezek a tervek csak tervek maradtak, az infrastrukturális hiányosságok mellett gyaníthatóan a rentabilitás körül felmerülő kérdőjelek miatt is.

Forrás: toretro.blog.hu, wikipédia