Megyénkben is él még a komatál hagyománya

- Komatálakat nem csak a szoros kötelékkel összetartozók készítettek rokonaiknak, nem csak ők járultak hozzá a szülő nő és családja segítéséhez. A paraszti társadalomban megkülönböztették a vérségi és a műrokonságot, a komaságot. Utóbbiak a gyerekkori barátságok felnőttkorra kiterjesztésének számítottak, azok révén segítették egymást az emberek. A komák sokszor keresztszülőknek is felkérték egymást. Érdekesség, hogy a Dunántúlon hivatalosan is egymás komái lettek a fiatalok és olyankor is komatálat vittek ajándékba egymásnak, mintegy a kapcsolat megpecsételéseként. Utána pedig erre emlékezve minden évben pünkösdkor, húsvétkor is. Ez Veszprém környékén, a Balaton-felvidéken is sajátossága a népi hagyományoknak, így ünnepelték meg a komák a szövetségüket. Ez a fajta műrokonság jellemzően öröklődött is. Például ahol az apák komák voltak, ott gyakran a fiaik is azok lettek. Úgy választották általában egy-egy falun belül komaságot az emberek, hogy a módosabb, tehetősebb családok támogatni tudják a szegényebbeket, akik terményekért cserébe munkaerejükkel segítettek a nagyobb feladatoknál. Ez a társadalmi kiegyenlítődést is szolgálta – mondta el Törő Balázs, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársa, néprajzos muzeológus és hozzáfűzte: a komatálba, az ünnepi díszesebb edényben, kosárba vagy szilkébe, azaz fazékszerűségbe rendszerint húsleves és kalács került. Azok mellé gyakran pálinkát is tettek és szép terítővel takarták le az edényeket.

A szakember arról is beszélt, hogy van egy további oka is az említettnél annak, hogy az újszülött családjához komatálat vittek. A hiedelem szerint ugyanis a szülő nő tisztátalannak számított egy ideig, ezért nem nyúlhatott ételhez, nem is főzhetett, nem húzhatott a kútból vizet, ha egyébként lett is volna ereje hozzá. Volt, ahol azt tartották, hogy ha a gyermeke világra hozatala utáni hetekben kilép az udvarra, akkor elveri a jég a termést. Így kénytelenek is voltak őt mások ellátni, ágyba vitték neki a táplálékot. Akadtak olyan vidékek, ahol hasonló okokból hagymát raktak a fekhelyéhez, hogy védjék a rontástól az anyát és a csecsemőt is.

Manapság részben tovább él a komatál hagyománya és több településen az önkormányzat is támogatja a fiatal párokat gyermekszületéskor anyagilag. S például Cseszneken a rokonok az eleiktől ellesett módon is segítik a családot az újszülött érkezésekor azzal, hogy megszervezik, melyik nap melyikük visz nekik ételt. Ha nem is olyan díszes formában, mint egykor, hanem inkább praktikusan becsomagolva.

- Falunkban pár éve vezette be a komatál-programot az önkormányzat. Ha egy újabb kisbabával gyarapodik településünk lélekszáma, egy környékbeli keramikustól rendelünk egy nagy levesestálat. Melegkonyhánk főzi a levest és természetesen második fogás is készül hozzá. Helyi önkéntesek süteményeket sütnek. Mindezeket a védőnő és a közművelődési referensünk előre egyeztetett időpontban juttatja el a családhoz, meglátogatják az édesanyát, az édesapát és a kicsit. Varga Edit, kulturális programjaink egyik szervezője olyan ügyes kezű horgoló, hogy egy kis figurát, egy polipot is készít ajándékba, amit az újszülöttek szeretnek kis kezeikbe fogni – mondta el Tóth Edina Kitti dudari polgármester hagyományőrzésük kedves formájáról, amiért hálásak a helyiek.