Numizmatikai és militáris emléktárgyak közt válogathattak az érdeklődők a pápai börzén

A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Pápai Csoportjának összesen immár a hatvanadik találkozójaként valósult meg vasárnap az érem- és fegyverbörze.

Laskovics Márió

A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Pápai Csoportja 21. alkalommal szervezte meg Érem- és Fegyverbörzéjét vasárnap délelőtt a Petőfi Sándor Gimnáziumban. Az ingyenes programban kisárverés és tombolasorsolás is szerepelt.

Pál József és Buzás Gyula a forint 75. évfordulójára kiadott ötforintos sorozattal Fotó: Laskovics Márió/Napló

Buzás Gyula titkár felidézte, a pápai csoport 1981 óta tartja meg évente a Bakonyvidéki Éremgyűjtő Találkozót, mely tavaly áprilisban maradt el először a járványhelyzet miatt, és idén sem tudták megrendezni. – Ezen kimondottan a numizmatikáé a főszerep: érmek, érmék, papírpénzek, szakirodalom, gyűjtéshez kapcsolódó különböző berakók, tárolók. A numizmatika mellett a militáriát is felvonultató Érem- és Fegyverbörze pedig anno a huszártalálkozót kísérő rendezvényként indult el, majd saját lábra állt. Összességében tehát elmondható, hogy ez volt a hatvanadik érembörze, ami Pápán valósult meg – számolt be Buzás Gyula.

Mint megjegyezte, a börze több mint 110 asztalán megtalálható volt az ásványoktól, a római pénzektől kezdve a magyar uralkodók középkori fizetőeszközein keresztül a mai napig sok minden, a militáris tárgyak közt pedig egyenruhák, kitüntetések, fegyverek (kardok, hivatalosan hatástalanított lőfegyverek), sisakok, lőszerhüvelyből hadifogságban készített emléktárgyak. Jellemzően a Dunántúlról, de legtávolabbról, Gyöngyösről is érkeztek gyűjtők.

Az első tíz- és százforintos papírpénzek Fotó: Laskovics Márió/Napló

Buzás Gyula aktualitásként, érdekességként kiemelte, hogy a forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be, tehát a 75. évfordulóját ünnepeljük. Akkoriban papírpénzként egy kék színű százast és egy zöld tízforintost adtak ki, amit 40 éve váltottak le arra a sorozatra, amire az idősebbek máig emlékezhetnek.

A Guiness Rekordok Könyvében is szereplő pengő-hiperinfláció utáni bevezetéskor nagyságrendileg 13 ezer forintot ért egy kilogramm arany. 1969-ben jelent meg először az Ady-val ellátott lila ötszáz forintos, 1983-ban az ezres Bartókkal. Hogy mekkora címlet van forgalomban egy adott országban, már jelzi a pénz értékállóságát. A mostani 75. évforduló minden gyűjtő számára jelentős, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdetett a megörökítésre. Rendhagyó módon az ötforintos forgalmi érme hatféle emlékváltozatát bocsátották ki augusztus 2-án összesen 12 milliós példányszámban, rajtuk a forint szó betűivel és a bank épületének részleteivel – árulta el a titkár.

Sok gyűjtő és érdeklődő ellátogatott a Petőfi gimnáziumban megrendezett börzére Fotó: Laskovics Márió/Napló

Pál József, a Vas Megyei Éremgyűjtők Egyesületének elnöke 1966 óta foglalkozik numizmatikával, 1975-től gyűjt szervezetten. A két éve létrehozott egyesület taglétszáma jelenleg 80. Pápára legalább húsz éve jár, elsősorban a gyűjtőtársak megsegítése céljából. Megmutatta a tulajdonában lévő, ritkaságszámba menő első eredeti forint forgalmi sorozatot, melyhez 1975-ben Zalaegerszegen jutott hozzá. Elmondása szerint ez tizenöt éve 150 ezer forintot ért, el lehet képzelni, hogy most mennyiért adhatna túl rajta.

Friss hírek Veszprém Megyéből

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában