Van ok félelemre, mosolyra is

2022.05.15. 14:00

Szülői minta – A folyamatos készenlétes szorongás árt a gyerekeknek

"Háborús veszélyben nagyobb a jelentősége a szolidaritásnak és annak, hogy beszéljünk félelmeinkről, kimondhassuk azokat. Így érezhetjük, hogy számíthatunk egymásra, ha gond adódik, tudhatjuk, van kihez fordulnunk" – hangsúlyozta Kardos Klára pszichológus, akit az Ukrajnában történtek kapcsán kialakult szorongásról kérdeztünk.

Rimányi Zita

Forrás: pixabay

Forrás: pixabay

Csapás után csapás ért minket – így érezhetjük amiatt, hogy a koronavírus-járvány közepette kitört Ukrajnában a háború. Mindegyik olyan életünket nagymértékben befolyásoló hatással jár, amit a lakosság nagy része nem tapasztalhatott még meg. Se pandémia, se tűzharc nem érintett minket ilyen közelről, mert az egészen mást jelentett nekünk, hogy azért a híradókban hallottunk ilyenekről, távoli országok történéseiről. Eszünkbe se jutott, hogy ilyen veszélyek leselkednenk ránk. A szorongás ilyenkor természetes, hiszen Ukrajna itt van nem messze tőlünk, nem egy másik kontinensen, láthatjuk, hogy folyamatosan érkeznek menekültek. Többségük hálás bármiféle segítségért, de természetesen köztük is lehetnek, akik visszaélnek a helyzettel. Minderről Kardos Klára veszprémi klinikai szakpszichológus beszélt lapunknak és rögtön hozzátette: méginkább megnőtt a média felelőssége és nem mindegy, hogy a hírfogyasztók mit hogyan látnak, hogyan akarnak látni, hogyan láttatnak velük. Több oldalról érdemes minden információt szemlélni. A valóság megismerése fontos, ehhez nem kell szenzációhajhászat – szögezte le a szakember.

– Tapasztalatom alapján az emberekben döbbenetes mértékben megnőtt a szorongás. Ez érthető, reális a veszély. A helyes hozzáállás az lehet, hogy megtanuljuk méginkább értékelni, amink van. Nem gondolom, hogy ehhez több kilónyi cukor, liszt felhalmozása kell. Nem ez hozza vissza nyugalmunkat. Az ilyesfajta bespájzolás vége az szokott lenni, hogy aztán ki kell dobni az élelmiszert. Szemétre kerülnek, ha feleslegesen szerzünk be többet. Gondoljunk csak bele, a felvásárlás azzal járhat, hogy másnak nem jut épp akkor, amikor szüksége lenne rá. Igenis probléma ilyenkor is az önzés, az egoizmus – fogalmazott a szakember és hozzátette: érthető, hogy magunkért aggódunk, ugyanakkor segíteni kell az Ukrajnából menekülteken, ez nyilvánvaló. Erősödött ez a fajta támogatás hazánkban. Az szintén természetes, hogy féltik többen a korábban is köztünk élt rászorulókat. Jut nekik mindenből elegendő? Eljutnak hozzájuk a nekik szánt adományok? Ezekre a kérdésekre az lehet a válasz, a megoldás, ha mindenki a saját környezetében élőkre figyel. Kis dolgokkal okozhatunk örömet, embereket menthetünk meg így. Észrevehetjük, ha valaki a szomszédságunkban éhezik vagy esetleg csak pár jó szóra vágyik. Tipikus sajnos a pszichológus szerint, hogy aki kampányszerű gyűjtést szervez egy nagybeteg miatt, az a hétköznapokban a közvetlen környezetében élőket letapossa.

– A gyerekek a járványveszélybe kénytelenek voltak belenőni, hiszen két évig tartott, még nincs is teljesen vége. Együtt kell vele élni, el kellett ezt fogadni. Már ez megterhelte lelküket. Szoronganak, bizonytalanságban vannak, félnek. Most viszont még azt látják, érzékelik, hogy sok szülő annyira aggódik, hogy menekülési terveket sző a háború miatt, összepakolt egy vészforgatókönyvre készülve. Persze nem kell úgy csinálni, mintha minden oké lenne, mert nem az. Ám súlyos károkat okozhat a kicsiknek, ha folyamatos készenlétes szorongást kell elszenvedniük. Se túlzott aggodalmakat nem kell kelteni bennük, se elbagatellizálni nem kell az eseményeket. A teljes kétségbeesés nem segít. Azzal tehetnek sokat a felnőttek, ha hagyják beszélni a gyereket, ha elmondhatja, mitől tart. Ugyanis korukból adódóan gyakran irreális félelmeik vannak – magyarázta el Kardos Klára. 

Többen feladták jelentősebb változtatási szándékaikat, például az új lakás vásárlását, az új munka keresését az ukrajnai történések okán vagy legalábbis egyelőre elhalasztották, és igyekeznek a hétköznapi szépségeket még jobban megélni. Akár csak a kert virágait gondozva, a madarakat figyelve. A pszichológus szerint épp az ilyen örömforrásokból töltekezhetünk és azért lehetnek terveink. A túlélés titka az lehet a szakember véleménye alapján, ha a kis pozitívumokból, az apróságokon nevetésből, a pillanatnyi önfeledtségből gyűjtünk minél többet, kiveszünk magunknak amennyit csak lehet, tudunk. Ezzel újratápláljuk magunkat, lelkünket, ezt jó megmutatni a gyerekeknek is, mert sem az agresszivitás, sem a szorongáskeltés, az aggodalomra okot adó helyzet folyamatos kommunikálása nem jó megoldás.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában