Nagy változásokat okozó apróságok, gombák, baktériumok veszprémi ünnepe

– Gombákat, baktériumokat ünneplünk tulajdonképpen, amelyek minket szolgálnak, apró dolgok, amelyek nagyot tudnak változtatni a világon – utalt megnyitó beszédében a fesztiválalapító pék a kenyérkészítés folyamatára, ugyanakkor arra is, amit rendezvényükkel indítottak el több éve. Vajda József azt szintén megjegyezte: sokáig nem készült csak liszt, víz és só felhasználásával a mindennapi betevőnknek nevezett alapélelmiszer, de manapság terjed ez a módszer, akárcsak a kovász a kenyérben. 

Ormós Gabriella és Papp Zsanett Odett pékek workshop keretében arról beszéltek a közönségnek, hogy a piros kenyeret se kell furcsállni, népszerű a céklás, vajjal akár kávé mellé. Magyarázatuk szerint a szakajtó csak megtartja a készülő kenyér formáját, a lényeg a formázáson van, a jó bevágás pedig egy mozdulaton múlik, jó, ha éles eszközzel és hirtelen végezzük. Azért kell, hogy a gőz tudjon távozni, különben sülés közben megreped a cipónk. Akkor kevésbé szép, de ugyanolyan finom lesz. 

Veszprémi üzletek képviselték a várost a fesztiválon, a Derce Pékbisztró és a Makmoiselle pékség. Utóbbit Orbán Gergely az édesanyjával, Hegyesi Gabriella együtt vezeti. A férfi munkájukat bizalmi játéknak nevezte, ugyanis arra a kenyérre is rámondható, hogy kovászos, amibe élesztő is kerül. Szerinte, ha ezt akár csak egyszer eljátszanák, többé nem térnének vissza hozzájuk törzsvevőik. De inkább az a tapasztalatuk, hogy aki egyszer-kétszer eszik termékeikből, rászokik és már nem szeretne másmilyent fogyasztani. A legtöbben úgy érzik, régen sem ettek ilyen jót, megváltozik étkezési kultúrájuk, kevesebbel jól laknak, élettelibbek lesznek. A gyerekek is magában majszolják kalácsukat, a kiflit, a bagettet, és tovább eltarthatók kenyereik, mint megszoktuk. A legmeglepőbb visszajelzés azt volt, amikor környékbeli dietetikusok mondták nekik, hogy a náluk készült kenyeret cukorbetegeknek is ajánlják, azoknak szintén, akiknek muszáj fogyniuk. Alakor ősbúzával is dolgoznak. 

A Kenyérlelkén alapanyagokba szintén belekóstolhattunk. Kendermagot amúgyis naponta három kanálnyit kellene ennünk, mert kevés halat fogyasztunk, ezért így juthatunk hozzá a sejtépítő, azt frissítő, fiatalító tápanyaghoz. A Csoroszlya farmról pedig megtudtuk, hogy az ekevas elejéről kapta nevét. A Száron található biogazdaságnak saját malma van, de működtetői szerint a lisztminőség nem ott kezdődik, hanem a szántóföldön, ahol szigorú vetésforgót alkalmaznak, így oldják meg a vegyszermentességet. Régi gabonafélékkel foglalkoznak, mert azoknak más a fehérjeszerkezetük, a glutént másképp tartalmazzák. Van náluk tönköly, alakor, tönke is, utóbbi kétezer éves, a durum őse, génbankból kaptak hozzá szaporítóanyagot.