Megfogadod? Fogadok, nem tartod be!

Ez idő tájt illik szót ejteni arról, mi mindent (és mennyit!) ígérünk, esküdözünk ilyenkor. Pláne Szilveszter napján, hogy bezzeg holnaptól így, jövőre úgy, meg így nem, meg úgy nem. Én karácsonykor fogadtam meg (csak ennyit, nem többet), hogy írok pár gondolatot az évváltás kapcsán a fogadalmakról. S ha már megfogadtam…

Benkő Péter

"Reális célt tűzzünk ki, ne szlogeneket puffogtassunk (még ha jogosak is)..."

Fotó: Fülöp Idikó / illusztráció

Mit is mondtam egy éve? Nem megfogadtam, hanem lefogadtam: lefogadom, hogy a szilveszterkor tett fogadalmakat pár nap múlva mindenki elfelejti. Nyertem. Nem is kellett sokáig várni rá. Egyik nagy „sportember” ismerősöm, amúgy tévé előtt szurkoló, bizonygatta, 2023-ban meglátod, rendszeresen mozgok majd, jót tesz, egészséges, meg leadom a felesleget. Állítólag elkezdte, de hetek múlva ő csodálkozott rám az utcán, mondván, miről beszélsz, nem mondtam én ilyet. Ugyan már, dehogyisnem…

Másik ismerősöm a füstölés abbahagyása mellett döntött, hogy na de most aztán végleg és örökre meg minden. Szilveszter után két héttel futottunk össze az utcán, természetesen cigivel a kezében köszöntött (már nem volt ideje eldobni). Pedig ő emlékezett ígéretére, de, mint mondta, módosított a naptáron, majd jövő ilyenkor. Lesz abból valami? Sejtem a választ, de majd meglátjuk…

Mintha kötelezőek lennének ezek a fogadalmak, melyek mégsem jönnek be az emberek nagy részének. Vagy rosszul indítunk, vagy túl könnyen ígérünk, rosszul, rosszkor öntjük szavakba, amit szeretnénk. Na meg a körülmények ugyebár, az örök ellenség, az örök megfoghatatlan, amire örökké ráfogható minden.

Normális határok között bármi elérhető. Megfelelő cél, kellően jó stratégia és nem pusztán pillanatnyi felindulásból elkövetett döntés kell ide, nem Szilveszter. Ürügy az is, egy jó alkalom. De ha nincs a szándék mögött elszántság, határozottság, kitartás, no, úgy mondhat, ígérhet bárki bármit. Tegyen érte! A kulcsszó az akaraterő.

De hogy a gyengébb akaratúakat is érje sikerélmény, tanácsolom nekik, ne pár szóval fogalmazzanak: „soha többé nem nézek a pohár fenekére”, vagy „örökre leteszem a cigit”, esetleg „én idegen nőre esküszöm, rá nem nézek többet”. Reális célt tűzzünk ki, ne szlogeneket puffogtassunk (még ha jogosak is), ha már annyira bennünk van a megfogadom, hogy… Az év utolsó estéjén-éjszakáján könnyen jár a nyelv, mégis, az új évben megbotlik a kéz, a láb – az ember. Az éjféli koccintásnak nem kötelező eleme a fogadkozás, de ha ragaszkodunk hozzá, tegyük előbb mérlegre magunkat, hogy ígéretünket betartsuk, s ne okozzunk másoknak csalódást.

Talán ennyi a legfontosabb. Ehhez, a reális cél kitűzéséhez, illetve az inkább nem fogadok meg semmit,de azt betartom elvhez kívánok boldog új esztendőt.