Alkalmazkodni, kitartani, túlélni – A kitelepítettekre emlékeztek Hidegkúton

Hidegkútról 1948 februárjában közel 130 embert telepítettek ki Németországba, majd még ugyan ezen év májusában újabb 100 főnek kellett átadnia házát és kellett Lókútra költöznie.

„Takarodjanak úgy, ahogy jöttek, egy batyuval a hátukon!” – ártatlan magyarországi németek sokasága fájó szívvel hagyta el szülőföldjét. Személyenként 50 kilogrammos csomaggal indulhattak anyanemzetük földjére, ám nem csak nekik kellett elhagyniuk szülőföldjüket, hiszen a cseh-szlovák – magyar lakosságcsere egyezmény értelmében a felvidéki magyaroknak is új hazába kellett költözniük… A kutatások közel 200 ezer magyarországi német kitelepítését tartják nyilván.

Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében felelevenítette a németség 18. századi behívásának körülményeit. Azt, hogy a török pusztítás után munkáskezekre volt szükség, azonban nagyon nehéz sorsa volt az ősöknek is.

-Évszázadokig éltek magyarok, németek és más nemzetiségűek békében e házában, majd jött a II. világháború a súlyos következményeivel, ami minket nagyon keményen érintett – fogalmazott Heilig Ferenc. – 1948-ra befejeződött az elűzetés, a fájdalom azonban megmaradt.

Heilig Ferenc arról is szólt, hogy csak 1957 után tudtak visszatérni a kitelepítettek és akkor tudták visszavásárolni saját házaikat. „Alkalmazkodni, kitartani, túlélni” volt a magyarországi svábság jelszava ezekben az években. Hosszú időnek kellett eltelnie, viszont mára a hazai németségnek parlamenti képviselete van Ritter Imre személyében, ami Heilig Ferenc szerint nagy segítség számukra.

A rendezvény végén a Kitelepítési Emlékműnél elhelyezték az emlékezés virágait, míg a napot sváb bál zárta Hidegkúton.