Ki milyen tervekkel vág neki 2019-nek?

2018.12.31. 16:00

Mérlegkészítés az új év küszöbén

Ma búcsúzik az óesztendő, eljött az ideje a számvetésnek. Milyen örömteli események történtek 2018-ban, sikerült-e az idei év, milyen tervekkel lépi át 2019 küszöbét?

Borsos Renáta, Kovács Erika, Laskovics Márió, Leitner Vera, Marton Attila, Tóth B. Zsuzsa

A régió nagy lehetősége

– Az önkormányzat – a Füredkult – és a Turisztikai Egyesület értékes, sokrétű, színes programcsomagot valósított meg idén, összegzett Böröcz István, az egyesület elnöke. A szálláshelyek forgalma minden várakozást felülmúlt, az első Füred Gastro fesztivál új tapasztalatokat, további terveket hozott, 2019 a továbbfejlődés éve lesz. Nyertes pályázataik megvalósítása mellett folytatják a munkát, gondolkoznak újabbakon, a minőség, értékteremtés jegyében. A Veszprém 2023 Európa Kulturális Fővárosa cím a régiónak nagy lehetőséget jelent.

Böröcz István, a füredi Yacht Club ügyvezetője Fotó: Kovács Erika/Napló

A Balatonfüredi Yacht Club ügyvezető igazgatójaként kiemelte, rendkívül mozgalmas éven vannak túl, rengeteg munkával, kiemelkedő eredményekkel. Május végén a Dragon Eb-re a vitorlássport emblematikus versenyzői jöttek a Balatonhoz, többszörös olimpiai bajnok, világbajnok, America’s Cup kormányos is tiszteletét tette a tavon. Az 50. Kékszalag vitorlásversenyen pedig fantasztikus hajók is versenyeztek. A tokiói olimpia első két magyar kvótája vitorlázásban született, melyből az egyik történelmi siker, Berecz Zsombor világbajnok lett finn hajóosztályban. Jövőre újabb eredményekre, nagy sikerekre, sok munkára számít Böröcz István.

Kijutott a junior vb-re

– Az év legnagyobb sikere számomra az volt, hogy sikerült kijutnom a tamperei junior világbajnokságra – jelentette ki a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club (VEDAC) atlétája, Máté Fanni Szabina, Veszprém megye legjobb junior női sportolójának megválasztott gerelyhajító. – Ekkor dobtam meg az 50 méteres egyéni csúcsomat is. Ugyan a vb-n a rutintalanságom rányomta bélyegét a teljesítményemre, de mindössze két éve foglalkozom gerelyhajítással, korábban kézilabdáztam – mondta a 2019-ben már U23- as korosztályban versenyző atléta, aki az NB II-es Bajnok DSE Nemesvámos játékosa is.

Máté Fanni Szabina gerelyhajító

– Az új esztendő legfontosabb kihívása számomra, hogy kijussak az U23-as Európa- bajnokságra. Ehhez 51 méteres eredmény szükséges tőlem, vagyis legalább egy méterrel kell megjavítanom a mostani egyéni csúcsomat. Török Krisztián edzőm szerint jó úton haladok, így aztán én is roppant bizakodó vagyok.

Isten harmadik háza

Hangodi László történész-főmuzeológus szerint megújulásra vár a tapolcai ózsinagóga épülettömbje és az egykori rituális fürdő.

Hangodi László tapolcai történész-főmuzeológus Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló

„Istennek harmadik tapolczai háza” – ezzel a titulációval köszöntötte a városi közvélemény 1936 októberében az új protestáns templomot. Ma azonban már többet tudhatunk a településtörténet e részkérdésében is. Tapolca időrendben harmadik temploma alatt egy mostanáig lappangó, de végre újra felfedezett szakrális emléket kell értenünk. Az időbeli elsőség a Templom-dombon álló plébániaegyházé, amelyet az 1210- es években emeltetett az első név szerint ismert földesúr, Turul ispán. A két központú középkori település második temploma a Szent Miklós-rotunda, de ennek már csak a helye ismeretes a mai városháza tőszomszédságában. S „Istennek harmadik tapolczai háza” valójában a Lessner Mózes Juda egyéni vállalása nyomán 1813-ban épült ózsinagóga volt a mai Fő tér 7. számú épület északi szegletében, amely 1863 őszéig szolgálta Tapolca egyre növekvő lélekszámú izraelita polgárait. Az utóbbi időkig némi bizonytalanság jellemezte a helytörténetírást, hogy mi és mennyi maradhatott belőle. A több éve tartó építészeti és történeti kutatómunka nyomán elmondható: a tapolcai ózsinagóga teljes épülettömbje áll, azonosították az egykori rituális fürdőt, s mindkettő a megújulás korszakába lépett. A tervek szerint a felújítás után az épületben egy kiállítóhely kap otthont, amely a látogatók elé tárja a helyi zsidóság 1703–1944 közötti történetét, külön hangsúlyt helyezve a nyugati Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrájának múltjára, azon belül pedig a legjelentősebb tapolcai zsidó borászdinasztiák szerepére és jelentőségére.

Hitújító ékszerdoboz

Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei igazgatója úgy fogalmazott, hogy a pápai intézményegyüttes idei legnagyobb öröme a Pannonia Reformata Múzeum májusi megnyitása volt, ami nagy visszhangot keltett még a tágabb régióban is. Az emberek kezdik felfedezni a szépen felújított ótemplom – ami számos rendezvénynek, koncerteknek, könyvbemutatóknak, esküvőknek adott már otthont –, a gondos udvar, a kiállítások, valamint a kávézó nyújtotta friss élményeket.

Köntös László pápai gyűjteményi igazgató Fotó: Laskovics Márió/Napló

– A könyvtárból, levéltárból, múzeumból álló gyűjtemény rendszerváltás utáni fokozatos talpra állásának, szakmai fejlődésének megkoronázása az ótemplom újjászületése, gazdagítva az egyházat, a keresztyénséget, a magyar kultúrát, örökséget. Ezért Istennek adunk hálát. Nagy várakozással, tettrekészséggel, minőségre törekvő ötletekkel tekintünk az új múzeumi évad elé – tette hozzá Köntös László gyűjteményi igazgató.

Örömfestés az utcán

Debreczeny Zoltán veszprémi képzőművésznek tervszerű, programozott élete van, mégis szereti a spontán dolgokat. Ilyen a „spontárlat”.

Debreczeny Zoltán veszprémi képzőművész Fotó: Pesthy Márton/Napló

– Ha hívnak, állványra pakolom a képeket, megtartom a tárlatvezetést. Megkérdezem a publikumtól, hogy tetszett. Örülök, ha igen, elfogadom, ha nem. Nem ismerem a csalódást. Az idén tizennyolcadik alkalommal voltunk Kapolcs vendégei a buszmegállóban. Nejemmel jövőre is készülünk, mert a Művészetek Völgye kihagyhatatlan, csodálatos! Minden évben elutazunk valahova, többnyire géniuszok nyomában. Tavasszal Barcelonában voltunk Picasso Múzeumot nézni, de a hazai lehetőségeket sem hagyjuk ki. A nyári szezont a Tokaji Kávépörkölő manufaktúra falán töltötték a képek, jövő tavasszal visszavárnak. 2011 óta vannak Veszprémben Nyitott műtermek. Ezt eseménykísérő akciófestésnek, csoportos kiállításnak nevezném. A nyári Rozé, Rizling-hangulat beköltözött egy üres exbank kiállítóterébe. Ez is tetszhetett többeknek, mert lehetőséget kaptunk az EKF Utcaünnep alkalmával megismételni az örömfestést-kiállítást. Jó lenne, ha az én ismeretségi körömtől függetlenül is alakulnának hasonló, egymással nem rivalizáló művészközösségek főleg fiatalokból – fogalmaz a képzőművész.

Amikor terveiről kérdezem Debreczeny Zoltánt, valósággal felpörög. Örül az EKF2023-sikernek, és erős gesztusokkal jelzi, hogy bár messze még a „fővárosság”, de be van sózva. Szeretne valamit hozzátenni. Arra vágyik, hogy a művészet és a kultúra minden látogatónak örömet, újdonságot, érdekességet jelentsen.

Balatonfüred jó úton jár

– Az értékteremtés, az elegancia, a jó ízlés jegyében megtartottuk a korábbi színvonalat, hangsúlyozta Cserép László, a balatonfüredi önkormányzat művelődési osztályának vezetője, aki eredményesnek, sikeresnek nevezte az idei évet kulturális, turisztikai, gazdasági téren, sportban egyaránt.

Cserép László füredi önkormányzati osztályvezető Fotó: Balogh Ákos/Napló

– Úgy érzem, sokszor nem tudjuk értékelni eredményeinket, nem vagyunk büszkék arra – amit sikereink bizonyítanak is –, hogy jó döntés volt a mostani utat választani. A jövőben kívánok erős lelki közösséget, több beszélgetést, okos szót, kevesebb fecsegést. Jó könyveket, koncerteket, barátokat, kellemes poharazgatásokat. Több nevetést, kevesebb sírást, több emberi kapcsolatot, kevesebb irigységet, több éneket, zenét, több családot, gyereket, kevesebb magányt és hazugságot. Jövőre is vár ránk bőven feladat, amelyhez mindenki segítségére szükség lesz. Cél, hogy járjunk továbbra is a jelenlegi úton, és barátainkkal, családunkkal együtt örülhessünk az újabb eredményeknek. Mindeközben nagyon várom hetedik unokámat – zárta gondolatait személyes megjegyzéssel Cserép László.

Ügyintézés otthonról

Tarcsa Csaba rendőr dandártábornok, Veszprém megyei rendőrfőkapitány az idei év egyik nagy sikerének nevezte az elektronikus ügyintézésre való átállást. Felidézte, az ügyészség, a bíróság és a rendőrség közötti kapcsolattartáson túl az ügyfélbarát szolgáltatás nagyobb teret ad az állampolgároknak, az e-ügyintézéssel a rendőrség az „otthonokba vitte” a szolgáltatásokat, így a fegyverügyintézést, egyes panaszok, beadványok kezelését.

Tarcsa Csaba dandártábornok, Veszprém megyei rendőrfőkapitány Fotó: Penovác Károly/Napló

Az állománynak a másik nagy feladatot a nyáron hatályba lépett új büntetőeljárási törvény adta, illetve az arra való felkészülés, majd a váltás. Nagy eredmény, hogy Veszprém megyében 2018-ban tovább csökkent a bűncselekmények száma, és a lakásbetörések felderítési mutatója is javult. – Azt szeretném, hogy a következő év is olyan nyugodt legyen, mint az idei, amelyben ugyan voltak váratlan események, de azokat kollégáim eredményesen megoldották – hangsúlyozta Tarcsa Csaba. A főkapitány célul tűzte ki a közlekedésbiztonság javítását.

Folyamatos a fejlődés

Papp Imre sümegi várkapitány kiemelte, a várban folyamatosak voltak a felújítások, illetve a karbantartás. Átjárót építettek a lovasszínház és a lóistálló között, hogy a lovagi torna megizzadt résztvevői átjáráskor ne fázzanak meg, emellett rövidesen átadják a panziót és a szálloda új bejáratát, illetve a recepciót.

Papp Imre sümegi várkapitány Fotó: Penovác Károly/Napló

Jövőre újabb jelentős felújítást terveznek a vár keleti szárnyán, a kápolnától a Kövesbástyáig, és gazdaságuk, illetve a tanya bővítését is, amely a friss alapanyagot adja a vendégek tányérjára. Jövőre 15-20 éves tervükbe kezdenek, amihez az engedélyt a fiatalon elhunyt ifjabb Papp Imre várkapitány intézte el: ezer méter mélyen termálkutat fúrnak. Bővítik a wellnessrészleget, és a termálvízzel nemcsak a szálloda medencéit töltik meg, hanem – elegendő meleg víz esetén – a városban is építenek termálfürdőt a lakosságnak, a vendégeknek. Jövő nyáron új előadásokat, fesztiválokat terveznek a várba ismert művészekkel, esti lovagi tornával. Mindemellett folytatják a bérfejlesztést dolgozóik körében, és új andalúz lovak is bemutatkoznak a lovagi tornán.

Rekordszámú látogató

Sikeres, több szempontból rekord-, ugyanakkor nehéz esztendőt zár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság – nyilatkozta Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója.

Puskás Zoltán, a nemzeti park igazgatója Fotó: Balogh Ákos/Napló

– A 2018-as évet az elnyert uniós pályázatok menedzselése határozta meg. Jelenleg összesen 18, csaknem ötmilliárd forint értékű pályázat van folyamatban, a megvalósulás helyszínét nézve ezek egy része Veszprém megyére vonatkozik, így a Lóczy-barlang Látogatóközpont Füreden, a tihanyi Belső-tó környezete, valamint az ottani Levendulaház, továbbá Hegyestű vagy a Salföldi Major megújítása, mások Zala és Somogy megyéhez kötődnek. A nemzeti park igazgatója elmondta, a pályázatok menedzselésén túl szakmai feladataikat is el tudták végezni, fejlesztéseik közt őrszolgálati irodák felújítása, gépkocsibeszerzés, területkezelés szerepelt, a szürkemarha- és bivalyállomány megtartása mellett. A nemzeti park a Balaton-part legjelentősebb és legkeresettebb ökoturisztikai szolgáltatójává vált, három látogatóközpontja – a tihanyi Levendula-ház, a bakonybéli Pannon Csillagda, a Tapolcai-tavasbarlang – és 11 bemutatóhelye rekord-, nagyságrendileg félmillió látogatót vonzott idén.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában