brutális címek kontra valóság

2020.10.31. 11:00

Mennyiben befolyásolja időjárásunkat, ha később kezdődik a jegesedés a sarkkörön?

Kedden jelent meg az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján egy cikk, „Nem kezdett el befagyni az arktikus óceán” címmel.

Horváth László

Az a baj ilyenkor, hogy az országos meteorológiai szolgálattal azonosítják ezeket a túlzó címeket és híreket

Fotós: Horváth László/veol.hu

„A rendhagyó jelenségnek akár jelentős következményei is lehetnek az előttünk álló tél szempontjából. A folyamat nincs még kellő részletességgel feltérképezve, ezért fontos figyelemmel kísérni, hogyan reagál a légkör a következő hónapokban” – írta meg a cikkben a Szolgálat.

A hír azonnal végigfutott a magyar médián: brutális, példátlan, extrém hideg télre kell számítanunk, amelybe beleremeg Magyarország. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közösségi oldalán már másnap összegyűjtötte a túlzó cikkeket, „hogyan ne adjunk címeket” megjegyzéssel, csokorba gyűjtve a kattintásvadász szövegeket.

" data-show-text="true" data-width="">

">Még egy hírcsokor estére, ezúttal kis hazánkból, avagy hogyan NE ADJUNK CÍMEKET időjárási témájú...

A veszprémi székhelyű vmeteo.hu két alapítóját, Cseh Zoltán és Takács Taki Lajost kérdeztük arról, mi a véleményük a helyzettel kapcsolatban.

Mit gondoltok az eredeti cikkről és a fogadtatásáról.

Taki: Az eredeti OMSZ által megírt cikk hibátlan. Nem kell hozzátenni és elvenni belőle.

Zoli: Az a baj ilyenkor, hogy az országos meteorológiai szolgálattal azonosítják ezeket a túlzó címeket és híreket. Az újságoknak nyilván az a céljuk, hogy minél több kattintást szerezzenek, de ez néha elbillen és olyan címeket adnak, ami sokkal inkább kattintásvadász és nem annyira a valóságot tükrözi. Ezt a legegyszerűbb megelőzni, ha megkeressük az eredeti forrást, de a rohanó világban erre nincs mindig idő.

Cseh Zoltán: Az a baj ilyenkor, hogy az országos meteorológiai szolgálattal azonosítják ezeket a túlzó címeket és híreket Fotó: Horváth László/veol.hu

Tehát nem lesz extrém, szibériai telünk?

Zoli: Elolvastam az omsz-os cikket és az eredeti angolt is, amire ők hivatkoznak. A két cikk konklúziója az, hogy

most még nem lehet pontosan megmondani, miként fogja ez befolyásolni az időjárásunkat.

Hiszen ez nem csak az alsóbb, hanem a magasabb légrétegekben, a toposzférikus poláris szélben (ami a télen jelentősen befolyásolja az időjárást), a futóáramlatben (jetstreamben) okoz változást, ezek ráadásul egymásra is kölcsönösen hatnak, és nem lehet biztosan megmondani előre, hogy mi lesz a végkimenet.

Nézzük a tényeket. A Meteorológiai Szolgálat megírta: 2020 szeptemberében az eddigi második legkisebb jégkiterjedést mérték az északi sarki óceánon, októberben pedig már rekord alacsony a jégborítottság és a visszafagyás teljesen más ütemben halad, mint korábban. Mit jelent ez?

Zoli: A 2020-as év a második legkisebb jégtakarót hozta a 2012-es év után. Októberben most ott tartunk, hogy az októberi viszonylatban a legkisebb a jégtakaró, és nem indult meg akkora jegesedés, mint a 2012-es minimum után. A következő hetekben még nem is várható javulás, még novemberben is az átlagosnál 10-15 fokkal lesz melegebb. Tehát nem -15 fok van, hanem nulla, ami bőven kevés a jegesedéshez.

Megnéztem, hogy milyen telünk volt 2012-ben, amikor alacsony volt a jégtakaró: akkor átlagban a január melegebb, a február pedig 4,6 °C-kal hidegebb volt. Ott is a hónap első fele volt kiemelkedően hideg, a másik fele az átlagosnál melegebb volt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy most is ez lesz a helyzet.

Ami biztosra mondható, hogy nem lesz olyan mértékű lehűlés az északi sarkkörön, ezért a magassági szél nem lesz annyira kiszámítható, és nem egy stabil nyugat-keleti pályán fog mozogni, hanem elnyúlik észak-dél irányba és ezekből kemény hideg leszakadások történhetnek.

Hogy ez Észak-Amerikában történik meg, ahogy az elmúlt hetekben volt rá példa, vagy Európában, ezt előre nem lehet megmondani.

 

Tehát azt tudjuk biztosan, hogy befolyásolja majd az időjárást, de a „hogyan”-ra nem tudunk válaszolni?

Zoli: Annyira van esély, hogy szélsőségesebb télre lehet számítani: jobban eltérünk a szélsőségek irányába, mert megborítja a télen megszokott légköri feltételeket. Így lesznek/lehetnek nagyon enyhe időszakok, meg lehetnek fagyosabb szakaszok is.

Taki: Az eredeti OMSZ által megírt cikk hibátlan. Nem kell hozzátenni és elvenni belőle
Fotó: Horváth László/veol.hu

Taki: Télen kétféle időjárási helyzetet különböztetünk meg: lehet zonális vagy blocking. A zonális az, amikor nyugat-keleti irányban van a futó áramlás, folyamatosan ciklonokat generál, ezek okoznak enyhe csapadékos telet (amibe – félreértés ne essék, beletartozik, ha leesik fél méter hó). A blocking helyzet azt jelenti hogy egy blokkoló anticiklon megakadályozza ezeknek a nyugat-keleti áramlatoknak a betörését, ránk telepszik egy magas nyomású kupola, amiről lepattan minden. Az nagyon tud hideg lenni, cserébe viszont száraz. A sarkköri jég fagyása okozhatja, hogy Olaszországban hull majd a hó, nálunk pedig rettentően hideg lesz, vagy épp kapunk egy enyhébb csapadékos telet, miközben a skandináv országokban kemény hideg lesz.

Felelőtlenség volna ekkora időtávra előrejelzésbe bocsátkozni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában