Az ukrán népirtásról szóló történelmi regényt mutattak be az Agórában

Ez a tény még „békeidőben” is meghökkentő lenne, pláne most, a Covid vírus dühöngése közepette. Utóbbi miatt az előírások szerinti távolságot betartva, az Agóra előadótermét mondhatni megtöltötték az érdeklődők. Zakar Irina vendégként köszöntötte Hartyányi Jaroszlavát, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnökét, a Budapesti Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökét (aki egyben az Ukrán Világtanács alelnöke is), lányát, aki Olesz Volja Hóvihar című regényét magyarra fordította, valamint Méh Okszana zongoraművészt és Rudnyik Viktória operaénekest, akik műsorukkal járultak hozzá a bemutató sikeréhez.

Hartyányi Jaroszlava hamar válaszolt a kérdésre: miért is fontos nekünk, magyaroknak, hogy Olesz Volja művével megismerkedjünk? Az Ukrán Kulturális Egyesület létrejöttének ötödik évfordulójára megjelent kötet témája a „Holodomor”, vagyis magyarul a megtervezett éhínséggel végrehajtott népirtás az ukrán nemzetiség körében, amikor a fiatal Szovjetunió legnagyobb népességű nemzete, a nyolcvanmilliós ukrán nép szenvedett el tízmilliós veszteséget Sztálin parancsára Ukrajnában, és mindenütt, ahova korábban ukránok települtek.

A könyv az 1932 tavaszától 1933 novemberéig terjedő időszakról szól: 17 hónap, ötszáz nap, ami alatt eltűnt tízmillió ukrán állampolgár, gyermekek, nők, férfiak.

Falvak tűntek el, amelyek helyére oroszokat telepítve az államgépezet a terület etnikai összetételét is megváltoztatta. Mivel szembeszálltak a szovjetrendszerrel, meg kellett büntetni, megsemmisíteni az Ukrajna gerincét alkotó szorgalmas, törekvő parasztokat. Ráadásul a koldussá silányított néptömegek a több millió deportált mellett is jól jöttek az erőltetett iparosítás kiszolgálásához, papíron minden rendben volt. Az elpusztított lakosságról nem eshetett szó, a büszke ukrán népbe beépült a félelem, a hatalom haladhatott előre saját útján. Hartyányi Jaroszlava maga állította össze a történelmi bizonyítékokat, melyek alapján Észtország után másodikként 2003. november 24-én a magyar országgyűlés is népirtásnak ismerte el az ukrajnai éhínséget. A világ 22 országa hozott már ilyen határozatot. A kulturális egyesület azon dolgozik, hogy bővüljön a kör.

Az elnök asszony lánya, Olasz-Hartyányi Nikoletta fordította magyarra a történetet, ami az irodalom eszközeivel mutatja be az éhínséget egy édesapa és a kisfia szemszögéből. Hogy a fordítót idézzük: – Magyarul sem könnyed olvasmányról van szó, erő kell az olvasáshoz és a feldolgozáshoz is. Mert azt nem tehetjük meg, hogy tudomást sem veszünk mindarról, amiről korábban nem eshetett szó.

A kötet Áder János köztársasági elnök és az ukrán külügyminiszter támogatásával jelenhetett meg, hozzáférhető az Agóra könyvtárában és a megyei könyvtárban.