Töreki-Vörös Ibolya: Szakmai alázattal kell dolgozni a betegekért

Mindezt a betegek ­érdekeit szem előtt tartva, sokéves szakmai és pápai kórházvezetői tapasztalatával, együttműködő csapattal tervezi megvalósítani – derült ki a Naplónak adott interjúból.

– Minden ember életében a december az ünnepvárás időszaka, amely a számvetés ideje is. Átgondolja, mit végzett, és gondol a jövőre. Nálam a december gyökeres változást hozott, amire nem számítottam – kezdte a beszélgetést Töreki-Vörös Ibolya. A veszprémi kórház főigazgatója felidézte, első munkahelyén, a pápai kórházban – amit éveken át vezetett is – több évtizede lépte át a kaput. Szerető közösségbe érkezett, szakmai élete, mindennapjai összeforrtak a kórház életével. A bizalom jele volt, amikor felkérték a pápai kórház élére, mert ritka, amikor saját „házból” választanak vezetőt. Az ottani sok év, az együtt elért fejlesztések egy életre meghatározóak számára. Nehéz szívvel hagyta ott az intézményt, mely nemcsak munkahely volt, hanem családias légkörű közösség is.

– A szemészeti munkámban, majd a vezetésemmel megvalósult eredményeket olyan csapat érte el Pápán, amely szakmai alázattal dolgozott, és mindig a betegellátást tartotta szem előtt. A kis kórház szépségével, nehézségeivel megküzdve, a jó közösséggel nagyon szép eredményeket értünk el – összegzett. A főigazgató felidézte, amikor tavaly december közepén

Kásler Miklós miniszter átadta a megbízólevelét a veszprémi kórház vezetésére, kicsit megilletődött. Nagyon nagy szakmai kihívásnak tekintette, ami egyszersmind lendületet is ad ahhoz, hogy eleget tegyen az elvárásoknak. Mérlegelte, mit lehetne még jobban tenni,

hogyan tudja kamatoztatni a tudást, amit sokéves vezetői tapasztalattal megszerzett.

Megtisztelőnek tartja, hogy egy nagy múltú kórház vezetésével bízták meg, amely sokrétű betegellátást végez, rengeteg ember gyógyulását szolgálja, és számtalan olyan közösség dolgozik a betegekért, amelyeknek a munkáját meg kell szerveznie a napi működés biztosítása mellett. Fontosnak tartja a gyógyító csoportokat, melyek úgy működnek jól, ha közös a gondolkodás és a célok meghatározása is.

– A veszprémi kórházat magas színvonalú, erős szakmai közösségek irányították, végezték a betegellátást, de a jónál is lehet még jobban dolgozni. A feladatom és célom, hogy erősítsem az átalakuló egészségügyben e gyógyító csapatok munkáját, amelyhez a szakmai háttér biztosításával, együttműködve történjen a kórház fejlesztése – hangsúlyozta.

Ehhez próbál olyan struktúrát kialakítani, ami a célt szolgálja, és amire feljogosítja sokéves vezetői tapasztalata, illetve a megérzések, amelyek néha kellenek ahhoz, hogy jobbá lehessen tenni a rendszert. Lesznek majd különböző vélemények, de mindig figyelembe veszi kollégái javaslatait.

A főigazgató aláhúzta, vannak olyan kihívások, melyeknek meg kell felelni, ahogy fogalmazott: „Én a kórházban dolgozókért vagyok, ők pedig a betegekért.” A napi munkát alázattal kell megtervezni, elvégezni, mert csak így lehet eredményeket elérni, magasabb színvonalú gyógyítást megvalósítani. Egy jól működő közösség érhet el sikere- ket, amelyből a legjobb tudá- sa szerint mindenki kiveszi a részét.

Töreki-Vörös Ibolya célja, hogy folytassa a közös munkát, melyen együtt gondolkodással szeretne javítani.

A feladat nagy, mert megújul az egészségügy, amely a veszprémi kórházzal együttműködő ­társintézményekre is vonatkozik. Így át kell gondolni az ellátórendszert, és az intézményvezetőkkel, a társkórházakkal közösen kell gondolkodni arról, hogyan lehet a megyében a magas szintű betegellátást elvégezni.

A járványról kifejtette, emiatt átalakították a struktúrát, a betegellátást erre koncentrálják. A csapat alkalmazkodott, mindenki az esküjéhez híven a gyógyítást szolgálta. Senki nem húzta ki magát a munkából, tudták, csak így és az előírások betartásával lehet a bajt megelőzni, a még nagyobbat elkerülni.

– Erről a szeretteim, barátaim körében is sokat beszélek, és nagyon lényegesnek tartom a védőoltást is, mindenkit biztatok, hogy adassa be. Már beoltattam magam, és a másodikon is túl vagyok – jegyezte meg. Elismeréssel szólt arról, hogy a járványhelyzetben egy emberként mozdultak meg a veszprémiek, a vállalkozók, és felajánlásokkal, üzenetekkel adtak erőt a napi munkához.

A főigazgató a férjével együtt – aki a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes – nagyon fontosnak tekinti a társadalmi szerepvállalást, így rendszeresen részt vesznek társasági eseményeken. Ezek az alkalmak segítik a kapcsolatok építését, a szakmai munkát, és ekkor együtt tölthetik az időt, amire csak hétvégén adódik lehetőségük. Olyankor túráznak, kerékpároznak, és ha nincs járvány, színházba járnak.