A badacsonyi borok kerülnek a figyelem középpontjába a tomaji borhéten

Kállay Miklós professzor, a Magyar Bor Akadémia örökös tiszteletbeli elnöke Petrarca szavait idézte találóan, miszerint nem a pacsirta, hanem a dal a fontos. Azaz, ezúttal csak a borról szól minden és nem érdemtelenül.

Krisztin N. László polgármester köszöntőjében a régi és a Badacsonyban először járó vendégeket is üdvözölte. Utóbbiak kedvéért bemutatta a három településrészből álló kisvárost, ami Badacsony, Badacsonytomaj és Badacsonyörs egyesítésével jött létre. 

A borhét helyszíne Badacsony, amit bizonyíthatóan 1959-ben rendeztek meg először. Ám ez nem zárja ki azt, hogy akár jóval előbb is tarthattak is hasonló ünnepséget, hiszen a szőlőnek és a belőle készített nedűnek évezredes hagyományai vannak ezen a vidéken. Érdekességként megjegyezte a polgármester, hogy a legújabb kutatások szerint nem is a rómaiak, hanem a szkíták honosították meg az itteni szőlő- és bortermelést. 
Arról már Kállay Miklós beszélt, hogy a badacsonyi nedűk világviszonylatban is magas minőséget képviselnek, amelyhez adottak a történelmi hagyományok, a kitűnő szakemberek, a kedvező talaj- és éghajlati viszonyok. A kéknyelű, az olaszrizling, vagy az újabbak közül a zeus és a rózsakő méltán híres és kedvelt, de mára a vörösek (kékfrankos, pinot noir, merlot) is versenyképessé váltak. 

Ezt Borbély Tamás, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is megerősítette, amikor Csanádi Csanáddal, a tanács titkárával kihirdették az idei, immár harmincadik alkalommal megrendezett borverseny eredményeit. A bírálóbizottság értékelése alapján 11 nagy arany, 57 arany, 128 ezüst, 34 bronz és 2 oklevél minősítés talált gazdára a 2022-es megmérettetésen. 

A köszöntők és az eredményhirdetés után a Foreland zenekar adott koncertet a badacsonyi szabadtéri színpadon, ahol a hónap végéig könnyűzenei programok szórakoztatják majd a finom nedűket kortyolgató közönséget, akik borkorcsolyákból sem szenvednek hiányt.