Elismerések és kenyérszentelés Balatonfüreden

Ebből az alkalomból Olti Ferenc, a Zsidó Kiválóságok Háza vezetője Pro Urbe érdemérmet (A városért), Császár Attila református lelkész Balatonfüred díszpolgára oklevelet vehetett át Bóka Istvántól, Balatonfüred polgármesterétől.

-Közös ünneplésre, hagyományaink ápolására szükségünk van, mert az augusztus huszadikai ünnep közösséget szilárdító, erősítő rendezvény, vélekedett Molnár Judit. A képviselő megjegyezte, Szent István királyunk előtt tisztelgünk minden évben augusztus 20-án, mert uralkodása a magyar történelem legfontosabb négy évtizede volt, megalapozva egy nemzet jövőjét. Létrehozta az akkori legmodernebb társadalmi, jogi, gazdasági, politikai berendezkedést, a keresztény államot. Ha nem ismeri fel ennek jelentőségét a törzsi társadalommal szemben, a magyarság valószínűleg eltűnt volna. Szent István államszervező tevékenysége jelentette a közigazgatás alapjainak lerakását, a királyi vármegyerendszer kiépítését, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, kiadta az első törvénykönyvet, az első magyar ezüstpénzt, létrehozta az érsekséget, püspökségeket, bencés kolostorokat alapított. A közrend, a magántulajdon, a királyság és az egyház megerősítésére törekedett, vassal, hittel, imával. Ezt a kettőséget sugallja a Füreden lévő István király szobor is. Az uralkodó kezében kard, mely a harcot, küzdelmet jelképezi, de tekintete a Piros templom felé néz, ezzel is a keresztény egyház, a hit jelentőségét hangsúlyozva. István király Imre hercegnek írt Intelmeiből felsejlik az erős uralkodó, kiváló politikus mellett az érzékeny, jó ember, apa, hithű keresztény képe is. Elhangzott, nekünk, magyaroknak nehéz évszázadok jutottak. A kereszténység védőbástyájaként védtük hazánkat, Európát a keleti pogányság, a barbárság ellen.  Földrajzi és politikai helyzetünk miatt gyakran sodródtunk Kelet és Nyugat között, de szentistváni örökségünk erős és megbízható iránytűként mindig segítette a magyar nemzet megmaradását az elmúlt századokban. Ez tart ma is, egy világjárvány és a szomszédban dúló háború árnyékában. -Szuverén államunk, egyházaink, magyar nyelvünk tisztelete, kulturális hagyományaink, nemzetünk, hazánk, szülőföldünk szeretete, családjaink, gyermekeink támogatása, védelme, közösségünk, civil szervezeteink tesznek bennünket méltóvá a szentistváni örökséghez, fogalmazott Molnár Judit. 

Az ünnepi gondolatok után Fodor János plébános megszentelte az új kenyeret, majd megkínálták belőle az embereket a templom előtti téren. Az ünnepen ifjabb Szerényi Béla és Fekete Márton népzenészek szép műsort adtak.