Emléktáblát avattak Kerta 750. évfordulóján

A kőszikla, amelyen egy emléktábla van, a Milleniumi Emlékparkban áll a község központi részén. Ünnepi köszöntőjében Nagyné Varga Anikó polgármester ismertette a település múltját. A község neve ismeretlen eredetű, a fennmaradt oklevélben 1272-ben Keercha,  1469-ben Kyrtha néven szerepel. Az ókorból a Hunyor-patak környékén  halomsír, urnasírok, majd római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok, Várcsalit-pusztán egy földháton telephelymaradványok maradtak fenn. 1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. 

1552-ben Nagy pestisjárvány pusztított a faluban 1552-ben, majd 1570-ben a török pusztításával együtt telkeinek 62 százaléka vált lakatlanná. 

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka 1696-ban, majd  a Zichy család birtoka volt. A községnek 1693-tól iskolása és tanítója is van, 1857-ban a lakosság száma 850 fő. Kerta épített örökségei közül kiemelkedő az 1792-ben épült evangélikus és a katolikus templom. Kerta történetét a falu legendás tanítója, iskolaigazgatója Süle Sándor dokumentálta, a helytörténeti kiállítás a kertai iskolában látható. 

Kerta  agrárfalu volt, főként jobbágyok lakták, akik földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.

A lakosság létszáma a 2000-es években csökken,  jelenleg 556 fő. A község fejlődik, a Magyar Falu programban is részt vettek. A vállalkozások száma is magas, csaknem félszáz vállalkozás biztosít munkalehetőséget és szolgáltatást a lakosságnak.