A fenntarthatóságról tanácskoztak a megyeszékhelyen

A CSR Hungary Summit’22 elnevezésű tanácskozásnak a Pannon Egyetem adott otthont. 
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, az egyetem kuratóriumi elnöke köszöntőjében kiemelte, a fenntarthatóság szempontjait környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is lehet vizsgálni. A környezeti fenntarthatóság fontos szempont az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programjainak tervezésekor. Hozzátette, a társadalmi fenntarthatóság terén a Pannon Egyetemnek és a felsőoktatási intézményeknek a társadalmi mobilitást kell szolgálniuk, míg az EKF programjai a térségben élő marginalizált csoportok reintegrációját is célozzák. A gazdasági fenntarthatóság kapcsán arról beszélt, az egyetem az üzleti világgal való kapcsolatával arra törekszik, hogy a térség gazdasági növekedésének motorja legyen, míg az EKF-programsorozatnál az a cél, hogy a kulturális évad befejezése után a térség a kreatív iparra alapozva meghatározó szerepet vívjon ki magának. 
Takács Júlia, a CSR alapító-ügyvezetője bevezetőjében felidézte, a szervezet 2006-ban alakult, a konferenciák szervezése mellett hírportált működtetnek, és ernyőszervezetként több mint nyolcvan céggel működnek együtt a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság témaköreiben. 
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta, a fenntarthatóság ma már nemcsak szlogen, a jelenlegi gazdasági helyzet és energiaválság kikényszeríti, hogy az emberek a sztereotípiákból kilépjenek, és máshogy gondolkodjanak a világról. Leszögezte, a társadalomnak biztonságos, fenntartható környezetet kell létrehozni, ugyanakkor ez a vállalati szféra céljaival nehezen összeegyeztethető. 

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja is azt hangoztatta, hogy az emberiségnek változtatnia kell a gondolkodásán, ugyanakkor kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a túlfogyasztás és a klímaváltozás negatív hatásaira megoldást találjunk. 
Dapsy Zoltán, a veszprémi Continental gyár ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a logisztikai folyamat károsanyag-kibocsátásának csökkentésén és súlycsökkentett alkatrészek létrehozásán is dolgoznak. Hozzátette, a vállalat célja, hogy 2050-ig elérjék a zéró karbonkibocsátást. 
A konferencia délelőtti blokkjában az egyetem fenntarthatósági stratégiájáról és céljairól esett szó, míg délután a szakemberek kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogyan érinti a fenntarthatósági célokat az orosz-ukrán háború és az energiakrízis.