„Belerúgni” valakibe sokkal könnyebb, mint értéket teremteni

A beszélgetést egy másik „törvényszerűséggel” kezdjük, miszerint a negatív hírek sokkal jobban érdeklik az embereket. – Mindig is a negatív híreknek volt igazán hírértékük, ez nem 21. századi találmány. Az internet és főleg a közösségi média térhódításával azonban sokkal több ér el minket, mint korábban, ezért érezhetjük, hogy egyre több a rossz dolog a világban - állítja Kardos Klára.

Így folyamatosan nagyobb teret hódít magának az úgynevezett negatív programozás - véli a szakember. - Ha negatívan programozom magam, a rosszra készülök fel, nem tudom elképzelni, hogy jól alakuljon a jövő, akkor meghatványozódik a valószínűsége, hogy a negatív következik be - húzta alá Kardos Klára, megjegyezve, ezzel önmagunk ellenségeivé válunk. - Minden egyes negatív hírrel gyakorlatilag adunk magunknak egy adag mérget. Leszokni azonban nem tudunk róla, de próbálhatjuk mérsékelni - hangoztatta.

A maximális pozitív gondolkodás azonban a másik véglet, ez sem jó cél, nem vezet sehova. - Aki azt mondja, hogy minden jó ahogy van, az semmivel sem különb, mint aki csak a negatívra koncentrál. Meg kell találni a normális egyensúlyt a kettő között - jegyezte meg. - Csak annyira mérgezzük magunkat, hogy az ne legyen hosszú távon káros.

- Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele, ez régen még érvényes volt. Most az kapja a legnagyobbat, csak már az interneten keresztül - vélekedett Kardos Klára, a téma pedig már a közösségi médiában időnként elharapódzó negatív komment cunami. - Ráneveltük magunkat arra, hogy a negatívumokra adjunk reakciókat, ezt sikeresen megtanultuk. Az internet segítségével ráadásul akár már névtelenül, felelősség nélkül tudjuk ezt megtenni, minden következmények nélkül.

Ennek a “műfajnak” van egy szélsőséges állapota, az úgynevezett trollkodás, amikor minden mindegy, csak bántani lehessen a másikat. - Nekik az a legfontosabb, hogy foglalkozzanak velük - mondta Kardos Klára. Ráadásul napi szinten bevisznek minket a csőbe. - Rengetegen viselkednek provokatív módon, hogy kiváltsák az emberekből a negatív érzést. Ez azonban nem megy büntetlenül, ugyanis minden egyes bántás visszahat a trollkodóra és hosszú távon jelentős károkat okoz a mindennapi életében, legyen az megánélet, vagy munka. - A gonoszság, a rosszindulat, az ítélkezés iránti vágy nagyon előtérbe került az utóbbi évekbe, ami kiegészült az irigységgel - osztotta meg tapasztalatát a szakember, hozzátéve, amikor negatív érzelmek uralják el az emberek életet, az megjósolhatatlan, hogy hova vezet.

Amikor valakibe belerúgunk, azt hitetjük el magunkkal, hogy különbek vagyunk. “Megítélnek téged”, “én vagyok a bírád”, “én tudom, hogy hogy kéne viselkedni”, “én vagyok valaki” - ezek az érzések hatalmasodnak el rajtunk. Sokan ezzel próbálnak kitűnni a valódi értékek megteremtése helyett. Miközben másokat lenyomunk, azt éreztetjük magunkkal, hogy értékesebbek vagyunk, a másik fölé emelkedünk. Jót tenni, pozitívan gondolkodni és cselekedni sokkal több energiabefektetéssel jár, ráadásul a kimenetele sincs garantálva, nincs garancia a sikerre. 
Mindezt fokozza, hogy emberek százezrei festenek olyan képet magukról az interneten, aminek a valósághoz semmi köze. Tökéletes, szép, okos, sikeres, ezzel pedig irritálja a környezetét. Vagyis gyakorlatilag öngólt is rúg, aki saját magát sztárolja. Sokan pedig ezt a tökéletességet kergetik nem ismerve az ezzel járó kártékony hatásokat. - Korábban is jelen voltak ezek a folyamatok, de az internet, a közösségi média felgyorsította és óriási teret adott mindennek, villámgyorssá vált a fertőzés - jegyezte meg a szakember.

Mit tehetünk? Az internet, a közösségi média már teljesen beszőtte az életünket, oda köt a munkánk, a kapcsolataink. - Csökkenteni kellene a hozzánk eljutó információk mennyiségét - adta meg az egyszerű receptet Kardos Klára. - Persze sokan igyekeznek példát mutatni, a megértés, az empátia, a jóindulat, a segítés és a pozitív gondolatok mentén élni, de ők eltörpülnek a másik véglet mellett. Ezen pedig csak mi változtathatunk.