Ukrán nyelvű ünnepi liturgia pászkával és kosárszenteléssel

Az ünnepi ceremónián érdeklődő magyar hívők is részt vettek. Az ukrán nyelvű liturgiát Volodymyr atya mutatta be, Lvivből érkezett két szeminaristával, az egyházi kórus fiatal szólistáival, Pavlovval és Tarasszal. 

A liturgia hagyományos része az ételszentelés és szentgyónás. A hívők húsvéti kosaraiban a tradicionális pászkát is megtaláljuk, amely a pravoszláv, a görögkatolikus egyházi szokások szerint az ünnepkör jellegzetes étele, a magyar húsvéti kalács megfelelője. Ez a sütemény a nevén kívül semmi másban nem hasonlít a zsidó pászkához. Isten jelenlétét jelképezi a világban és az emberi életben. A húsvéti pászka édessége, omlóssága, gazdagsága és szépsége az Úr gondoskodását, együttérzését, kegyelmét, az emberi gyengeségek iránti elnézését és azt jelképezi, hogy képes meghallani minden imádságot és kész segíteni. Szokás szerint pénteken kezdik sütni, és általában annyi készül, ahány tagja van a családnak, illetve valamivel több, hogy kitartson az egész ünnepen, és legyen mivel megkínálni a vendégeket. Nagyszombaton készülnek a hímes tojások. A tojás az új élet kezdetét jelképezi már a kereszténység felvételét megelőző idők óta. A keresztények a feltámadásba vetett hitük megerősítését látták a tojásban. A piros tojás a mindent legyőző isteni szeretet jelképe. A húsvét utáni hét az úgynevezett kísérő hét, amikor is újra pászkát sütnek, tojást festenek, és a kosarat kiviszik a temetőbe, a rokonok sírjához, így tisztelegve emlékük előtt. A jól elkészített pászka hetekig nem szárad ki, nem veszít ízéből és szépségéből akár pünkösdig sem.

A közös éneklést és az áldást követően a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi integrációs programja jelképesen apró húsvéti kalácsot adományozott a megjelent gyerekeknek. A közös ünnep létrejöttét  a veszprémi székhelyű Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület kezdeményezte.