Ne akciózzunk!

2023.05.06. 12:00

Ovádi Péter: aki bajba jutott vadon élő állatot lát, értesítse az illetékes szakembereket!

A vadon élő állatok szakszerű mentésének fontosságára hívta fel a figyelmet az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos, azt kérve, hogy senki ne kezdjen önkéntesen ilyen tevékenységbe.

Forrás: MW Illusztrácó

Fotó: Imre György

 

Ovádi Péter a közleményben kiemelte, hogy a vadmentés olyan területe az állatvédelemnek, amely kellő szakértelmet, ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat kíván meg. A vadfajok magánszemélyek általi mentése nemcsak jogilag összetett kérdéskör, hanem akár az állatok életébe is kerülhet megfelelő tudás hiányában – figyelmeztetett. Aki bajba jutott, vadon élő állattal találkozik, a legjobb, amit tehet, hogy értesíti az illetékes szakembereket, hiszen például az sem mindegy, hogy vadászható vagy védett fajról van-e szó – tette hozzá. Az Országos Magyar Vadászkamarára hivatkozva a közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a legtöbb esetben a vadászható fajok sérültnek, betegnek látszó egyedei valójában nincsenek bajban. A szarvasborjak, őzgidák természetes viselkedése, hogy amíg nem tudják követni az anyjukat, mozdulatlanul lapulnak a fűben, ha veszélyt éreznek. A rókakölykök elkalandozhatnak a kotoréktól, de később jellemzően vissza is találnak oda. A vaddisznómalacok elkeveredhetnek a kondától, de szintén ritka, hogy magukra maradjanak.

A gólyák érkezésével a figyelem középpontjába ezek a madarak kerülnek, az állatkerti mentőközpontok az árva gólyafiókák és a sérült gólyák mentését minden esetben az illetékes nemzeti parkkal együtt végzik – áll az összegzésben. Illusztráció: MW-archív
Fotó: Czinege Melinda

Kiemelték, hogy ha egy vadállat valóban sérült, akkor a kezeléséhez, ellátásához – sőt már megközelítéséhez is – elengedhetetlen az adott faj viselkedésének, biológiai sajátosságának kellő ismerete. Mivel a vadállományt a területileg illetékes, vadászatra jogosult szervezet kezeli, azt javasolják, hogy először ezt a szervezetet értesítsük.
A tájékoztatás szerint vadvédelmi tevékenységet a vadászatra jogosult szervezetek mellett a természetvédelmi mentőközpontok is végezhetnek. 

A vadászkamara kitért arra: sajnos gyakran előfordul, hogy feketerigó-fiókákat visznek be jó szándékkal az állatkertekbe. Ezek a madarak, amint elhagyják a fészket, még 1-2 napig a földön megbújnak, de a szüleik a fákról figyelik és lejárnak etetni őket. Sokan azonban ezt nem tudják, így összeszedik a fiókákat, amelyeket aztán az állatkertekben kell még napokig etetni, és aztán a természetbe vissza kell engedni. A rigókon túl a legjellemzőbb a sünök, a bagolyfiókák, a denevérek összeszedése, ami teljesen értelmetlen és súlyos jogkövetkezményekkel is járhat – hangsúlyozták.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában