Műemlékesek randevúztak Veszprémben

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntőjében elmondta, a városnak van egy víziója, egy stratégiája arról, hogy hová szeretne eljutni, és maga az Európa Kulturális Fővárosa program segíti ezt a célt. Mint fogalmazott, minden hasonló programnál el lehet követni azt a hibát, hogy „valami nagyon nagyot akarunk, aztán beletörik a bicskánk". 

– Nem építettünk újat, zöldmezős beruházásunk nem volt, hiszen volt a városban számos olyan „rozsdafolt", amit muszáj volt rendbe tenni – mondta. – A legjobb visszaigazolás az, hogy az összes épület, amit most megújítottunk, működik. Bízom benne, hogy megtaláltuk azt az egyensúlyt, amit a mai élethez igazítottuk úgy, hogy azt az unokáink és az utánunk következő generáció is büszkén tudja használni. 

Markovits Alíz, a VEB2023 Zrt, vezérigazgatója kijelentette, minden város számára az egyik, ha nem a legfontosabb dolog az, hogy megismerje a helyi értékeit és ápolja is azokat. Emellett pedig legalább annyira fontos, hogy élni is tudjunk azzal az egyedülálló kulturális és épített örökséggel, amelyiket lakóhelyünk és a közvetlen környezetünk nyújt számunkra. 

– Fontosnak tartottuk, hogy ez a páratlan épített örökség, amely a rendelkezésünkre áll, aktívan be tudjon kapcsolódni a város és a régió mindennapjaiba – tette hozzá. – A régióban is több olyan épületet találunk, amelyet sikerült a mai kor kihívásainak megfelelően újraéleszteni. Amikor Veszprém utcáin sétálunk, minden épület az elmúlt századok történeteiről mesélt. Minden oldalán ott van a múlt, a jelen és a jövő, szorosan egymásba kapcsolódva. 

Vukoszávlyev Zorán, az Építészeti és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára szerint Veszprém a kulturális és történelmi hagyományainkhoz kötődő építészeti örökséggel jól bánik. – Nagy örömmel jövök Veszprémbe, ahol tudatosan, évről évre mindig van egy-egy olyan elem, amely megújul – jelentette ki. – Szerencsés ez az a kor, amikor ehhez anyagi lehetőségek is társulnak.

Nagy Gergely, az ICOMOS MNBE elnöke úgy fogalmazott: az 1950-es években egy új szakmai egység született, egy új szemlélet érdekében, aminek megteremtése ma is aktuális feladat. 

– Az '50-es években is kétségek között keresték a kiutat a műemlékvédelem számára – mutatott rá. – A legfontosabb, hogy a kultúránk természetes és elfogadott része legyen a műemlékvédelem, történeti értékeink értő védelme. Az építészettel és a településtervezéssel együttműködve közös szemlélet, közös szóhasználat és közös fogalomtár is szükséges.