Orbán Viktor Veszprémet választotta: itt tartja meg október 23-i ünnepi beszédét

Az Origo nyomán arról ír a Magyar Nemzet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben mond ünnepi beszédet idén október 23-án. Mint írják, az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb helyszíne volt a város, a szovjet csapatokkal szemben itt alakult ki Budapest után a legnagyobb fegyveres ellenállás. A miniszterelnök tavaly Zalaegerszegen mondott beszédet, a Mindszenty József életét bemutató Mindszentyneum átadóján. Helyszínválasztásai szimbolikusak: jól mutatják, hogy az 1956-os forradalom az egész ország forradalma volt. Veszprémnek, a veszprémieknek pedig kiemelt szerepet szánt a sors és a történelem azon a 66 évvel ezelőtti őszön.

Az Origo felidézte: az elsők között Veszprémben kezdődött el a Nemzetőrség szervezése, emellett a város óriási szerepet vállalt abban, hogy a forradalom alatt – más települések mellett – biztosította Budapest élelmiszer-ellátását. A szovjet csapatok bevonulása után 1956. november 4-én, Budapest után a legnagyobb fegyveres ellenállás is Veszprémben alakult ki.

2022-ben a Kereszténydemokrata Néppárt veszprémi szervezete által rendezett veszprémi megemlékezésen Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes vett részt és mondott beszédet, kiemelve, hogy egy nemzet természetes létállapota a szabadság. 

A veszprémi 1956-os események egyik ikonikus alakja volt Brusznyai Árpád, a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke, akit koncepciós perben ítéltek előbb életfogytiglani börtönbüntetésre, majd halálra. 1958. január 9-én végezték ki. Halálának 65 évfordulóján a Védegylet Veszprémért Egyesület megemlékezést szervezett. A mártírhalált halt tanár emlékét hangverseny is őrzi, immár több évtizede. Színdarab is őrzi emlékét, a nevét viselő alapítvány pedig minden évben díjakat ad át egy-egy tanárnak és végzős diáknak.

2021-ben Ovádi Péter országgyűlési képviselő felidézte a Brusznyai-emlékműnél, hogy Brusznyai Árpádot azért ítélték előbb életfogytiglani börtönre, majd súlyosbították az ítéletet halálbüntetésre, mert kiállt a szabadság és a hazaszeretet mellett. 
– Pap János megyei párttitkár maga diktálta le az ítéletet, azt azonban sem ő, sem a szocialista rendszer többi vezére nem fogta fel, hogy a szabadságvágyat sem tankokkal, sem megfélemlítéssel nem tudják kiirtani az emberekből. Ez az ötvenhatos hősöknek köszönhető –  fogalmazott akkor a honatya, hozzátéve, hogy a forradalomban testet öltött a közös néplélek, és a magyarság egyszerre mozdult meg a szabadságért.

Korábban így fogalmazott a veszprémi 1956-os eseményekről, forradalmárokról és a mártírhalált halt pedagógusról: Brusznyai Árpád szervezte az ellenállást, de megakadályozta a vérontást. Vezette a forradalmat, de nem hagyta felfegyverezni a diákokat. A kegyelmet és emberséget nem ismerő szovjet államhatalom azonban életfogytiglani börtönre, majd halálra ítélte őt. A forradalom és szabadságharc résztvevői, ártatlan és becsületes emberek ezrei haltak meg az egyetemes jó érdekében.

2022 decemberében mutatták be A Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója című kötet második, bővített kiadását. A naplót férje letartóztatása után kezdte el írni az asszony, 1957. június végén, az utolsó bejegyzést 1958. január 2-án vetette papírra, Brusznyai Árpád kivégzése előtt néhány nappal. A bemutatón Brányi Mária, veszprém alpolgármestere kiemelte: Veszprém huszadik századi történetének egyik legjelentősebb alakja az egykori veszprémi tanár.