Forradalom volt vagy van – netán még előttünk áll?

Már történelem, de így volt, a technikai forradalom a XIX. század elején zajlott, ekkor indultak be igazán a gőzgépek, 1812-ben útra bocsátják az első gőzhajót, 1823-ban mozdonygyárat alapítanak, majd működésbe hozzák az első cséplőgépeket, és sorra születnek az ilyen és ezekhez hasonló masinák. Viszont másfajta technikai forradalom zajlott az informatika térhódításával a XX. században.

Benkő Péter

Fotó: Benkő Péter/Napló

Ez zajlik napjainkban is, de olyan ütemben, hogy ki tudja, mi lesz a vége… Már a gőz feszítő erejében rejlő energiát kihasználó találmányokkal is csodákat műveltek az akkori átlagember nem kis megrökönyödésére, ijedtségére. Vegyes ámulattal csodálták a gépeket, melyek nagy része mégis nagyüzemben sokáig szolgált. Bizonyára így volt ez az első gőzmozdonnyal, mert így volt – regényíróink hitelesen beszámolnak róla – a cséplőgépekkel idehaza, holott abban az időben már vasúton utaztak az emberek. Aki tehette. A mezőgazdaságban mégis igen vegyes érzéseket, olykor tiltakozást váltott ki a cséplőgép, ismerünk emberéletet követelő baleseteket abból a korból. Nem a gép hibája volt az, mindig a figyelmetlenségé.

De menjünk vissza még egy századot, érdekességként! Élt egy Nicolas Joseph Cugnot nevű francia mérnök, aki már 1763-ban gőzkocsit tervezett és gyártott hadi célra, az ágyúk lóvontatását kiváltandó. Háromkerekű gőzkocsija ma a párizsi Műszaki Múzeum páratlan kincse.

Aztán visszatérve a közismert gőzgépekre, túléltük azokat is, jobban mondva kiváltottuk az ember számára kézzelfoghatóbb, kezelhetőbb, érthetőbb masinákra. Ilyenek a későbbi automobilok, s azok dédunokái, napjaink gépkocsijai, közlekedési eszközei. A gőz már sehol, a meghajtást, az energiát más módon nyerik. Napjainkban éljük a hibrid és tisztán elektromos autók-buszok korszakát, ezek kerülnek előtérbe.

A cél nem változott, a tudás, a funkció lett több, szerteágazóbb, sokaknak érthetetlen, csakúgy, mint a gőzgépnél. S itt jön be az informatika, mely nélkül az autóipar is halott lenne. A digitalizáció, a robotok. Vagy az egyszerű(?) okostelefonok, laptopok, mindennapjaink ilyen-olyan eszközei. Digitális térben élünk, ez biztos, ma már nem számít a kor, ebből alig marad ki valaki. De itt is forradalom zajlott vagy még zajlik, vagy – ki tudja – még előttünk áll a nagy durranás, akár több is. Az élet, a tudomány nem áll meg, és mondjuk ki, ebben a fogyasztói társadalomnak óriási szerep jut. Az hajtja a tudományt, amiatt versengenek a fejlesztő cégek, minél többet, minél jobbat, minél gyorsabbat előállítani. Na meg minél kisebbet mindenből.